Nógrád Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-11 / 34. szám

2009. FEBRUÁR 11., SZERDA 4________________________________NÓGRÁD MEGYE_________ Nívódíjas csapat kihívások előtt M. J. Salgótarján. Jól indult az éve a helyi Tourinform irodának: munkáját az Észak-magyarország turizmusáért ní­vódíjjal ismerte el az Észak-magyaror­szági Regionális Idegenforgalmi Bi­zottság (RIB). A Parditka Magdolna ve­zetésével tevékenykedő csapat a díjki­osztó pillanatáig csak annyit tudott, hogy a bizottság tagjainak javaslatai alapján elismerésben részesülnek.­­ Az igazán kellemes meglepetés akkor ért, amikor az átadó ünnepség napján a régióban dolgozó kollégák, a Magyar Turizmus Zrt. munkatársai és RIB-tagok őszinte szavait hallot­tam. Megköszönték, hogy kitartóan dolgozunk, dicsérték a színvonalas munkánkat. Az eseményt követő na­pon több ügyfél, helyi lakos is felhí­vott, vagy személyesen bejött, hogy gratuláljon. Ezt azért említem, mert számunkra a hozzánk betérő vendé­gek elégedettsége legalább olyan fon­tos, mint a szakmai megbecsülés. Hi­szen naponta azért dolgozunk, hogy minden szükséges információt átad­junk az érdeklődőknek. Ezek szerint nem hiába. A Regionális Marketing Igazgató­ság munkatársai a salgótarjániak te­vékenységéből elsősorban a napra­kész információs adatbázist, a határ­idős feladatok ellátásában történő együttműködést, a színvonalas kiad­ványokat, valamint az újonnan elké­szült turisztikai honlapot emelték ki. Parditka Magdolna ehhez kapcsoló­dóan jelezte, hogy több Tourinform irodatípus létezik, a salgótarjáni in­formációs és marketingfeladatokat is ellát. - Napi szinten tájékoztatjuk a hoz­zánk fordulókat szállásokról, étkezés­ről, látnivalókról, rendezvényekről. Lényegében mindenről, ami a turiz­mus fogalmába tartozik. Emellett azonban olyan háttérfeladatok ellátá­sára is szükség van, melyek a város turizmusának fellendítéséhez járul­nak. Marketingünket igyekszünk az igényeknek megfelelően alakítani. A 2001. évi nyitás óta folyamatos pályázati források bevonásával dol­goznak.­­ Mi írjuk meg a pályázatokat, majd megvalósítjuk a terveket. A mai szűkös anyagi körülmények között minden lehetséges alkalmat meg kell ragadni a pótlólagos pénzforrások megszerzésére. Már önmagában a marketingeszközök elkészítése is ér­dekes és szép, azonban ezeknek a tu­ristákhoz juttatását is meg kell olda­ni. Ennek érdekében évente számos kiállításon veszünk részt, hogy meg­győzzük a potenciális turistákat ar­ról: érdemes Salgótarjánban tölteni szabadidejük egy részét. Havi hírleve­let szerkesztünk, melyet a nálunk fel­iratkozó lakosok, a folyamatosan bő­vülő adatbázisunkban szereplő turis­ták, a helyi turisztikai szolgáltatók és szakmai szervezetek is megkapnak. Fontosnak találom a kutatást is, en­nek segítségével lényegi információ­kat kaphatunk a helyi lakosok és a turisták negatív és pozitív tapasztala­tairól. Terveink között szerepel, hogy a rendezvényeken, kiállításokon és a főbb, úgynevezett küldőterületeinken (Budapest, Alföld) is felméréseket ké­szítsünk. Ezt sokszor emberi erőfor­rás hiánya akadályozza, ezért iskolák­kal szeretnénk együttműködni. Parditka Magdolna a legfontosabb­nak tartja, hogy minden helyzetben elhivatott, kitartó, lelkes és megbíz­ható emberek csapatban közös gondo­latok mentén tudjanak dolgozni. Ese­tükben három szakmai diplomával rendelkező munkatárs látja el a fel­adatokat.­­ Azt hiszem, együtt sok akadályt le tudunk küzdeni. Állandóan gondol­kodunk, milyen újdonsággal frissít­sünk, hogy előbbre lépjen az idegen­­forgalom. A jövőben elég nagy feladat áll előttünk. Tavaly ősszel az önkor­mányzattal részt vettünk a Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet létrehozására meghirdetett regisztrá­ciós pályázaton. Az elvi megfogalma­zások után most már a gyakorlat kö­vetkezik. Az új szervezeti rendszer felállításának alapvető célja a turisz­tikai feladatok átfogóbb meghatáro­zása és megvalósítása, egy-egy össze­fogott célterületen a közös fellépés. Az átszervezés központi gondolata az alulról történő építkezés. A salgótar­jáni székhelyű TDMSZ várhatóan a Karancs-völgyi települések, Kazár, Bátonyterenye, Pásztó és a környező települések csatlakozásával jön létre, mely egyesület formájában indul el. Ezen kívül további két helyi egyesü­let működik majd a megyében, me­lyeket a megyei TDMSZ fog össze. Sokan tartanak még ennek a rend­szernek a nehézségeitől, hiszen Ma­gyarországon még igen kis múltra te­kint vissza.­­ Külföldi tapasztalatok szerint az indulás nem lesz egyszerű, s kitar­tó munka kell a folytatásban - ma­gyarázta az irodavezető, s hozzátet­te: -Tulajdonképpen minden turiz­mussal foglalkozó szervezetnek és személynek választani kell: vagy védtelenül, saját befektetéssel, önál­ló úton jár, vagy összefognak, hogy javítani tudjanak a térség idegenfor­galmi életén. Eötvös Mihály, Salgótarján alpol­gármestere az elismerés kapcsán el­mondta, hogy a Magyar Turizmus Zrt. rendszeresen kiválóra minősíti az iroda működését, s a város több­féle módon is számítani kíván a csa­patra a jövőben is. Közösen fogják összeállítani - a kapcsolódó vállal­kozások bevonásával - Salgótarján idegenforgalmi stratégiáját, a leg­közelebbi közös megmozdulás pe­dig az Utazás kiállítás lesz, mely­nek - az önkormányzattal egyeztet­ve - az előkészítése is a Tourinform tennivalója. Tudnivalók a rehabilitációs járadékról V^0N­4NJ. Az Országgyűlés az egészségkároso­­­­­­dást szenvedett személyek megma­­­­­­­radt, fejleszthető képességeire épülő­­ r rehabilitációjának, társadalmi integrá-AFSZ dójának elősegítésére, továbbá a reha­bilitáció időtartamára a jövedelemarányos keresetpót­lás érdekében alkotta meg a 2007. évi LXXXIV. tör­vényt (Rjtv.) a rehabilitációs járadékról. Az új ellátási forma 2008. január 1-jétől került bevezetésre. A rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék melletti munkavégzés 2009. évre vonatkozó szabályai A rehabilitációs járadékra való jogosultság Rehabilitációs járadékra az jo­gosult, akinek­­ 50-79 százalék közötti az egészségkárosodása, és re­habilitáció nélkül nem fog­lalkoztatható, - keresőtevékenységet nem folytat, vagy folytat, de kere­sete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségká­rosodást megelőző négyhavi keresete átlagánál, - rehabilitálható, és az életko­ra szerint szükséges szolgá­lati időt megszerezte. Rehabilitációs járadékra nem jogosult, aki­ ­ álláskeresési ellátásban, tár­sadalombiztosítási ellátás­ban (nyugdíj, átmeneti jára­dék, rendszeres szociális já­radék, táppénz stb.) része­sül, kivéve a gyest. A rehabilitációs járadék összege A rehabilitációs járadék össze­ge­­ a magán-nyugdíjpénztári tagságtól függetlenül - meg­egyezik a III. csoport szerint já­ró rokkantsági nyugdíj összegé­nek 120 százalékával. 2009-ben a minimuma 34 200 Ft. A rehabilitációs járadék éven­te emelésre kerül a nyugdíjakkal azonos módon, de 13. havi ellá­tás nincs. Eljárási szabályok A rehabilitációs járadékot a re­habilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésé­re rendszeresített nyomtatvá­nyon (ONYF:3515-270/D) írás­ban, valamint elektronikus úton lehet igényelni. A rehabilitációs járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és il­letékmentes. A járadék legkoráb­ban az igénybejelentés időpont­jától kerülhet megállapításra. Az igénybejelentő lap és a Nyi­latkozat az Országos Nyugdíjbiz­tosítási Főigazgatóság honlapjá­ról awww.onyf.hul letölthető. A rehabilitációs járadék irán­ti igény elbírálásához a rehabili­tációs szakértői szerv a nyugdíj­­biztosítási igazgatási szerv meg­keresésére a megkereséstől szá­mított 60 napon belül a külön jogszabályban meghatározottak szerinti komplex minősítést vé­gez, és szakvéleményt ad­­ az egészségkárosodás mér­tékéről,­­ a szakmai munkaképességről,­­ a rehabilitálhatóságról, a re­habilitáció lehetséges irá­nyáról, valamint a rehabili­tációs szükségletekről, to­vábbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamról. A rehabilitációs járadék meg­állapítása esetén a nyugdíjbizto­sítási igazgatási szerv határoza­tában felhívja a járadékban ré­szesülőt az együttműködési kö­telezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről. A rehabilitációs járadékban részesülő - a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával - a határozat kéz­besítésétől számított 10 munka­napon belül köteles megkeresni az állami foglalkoztatási szervet (területileg illetékes munkaügyi központ kirendeltségét) a rehabi­litációs megállapodás megköté­se érdekében. A megállapító határozat ki­adásával egyidejűleg a nyugdíj­­biztosítási igazgatási szerv érte­síti az állami foglalkoztatási szervet a határozat meghozata­lának tényéről, valamint hala­déktalanul értesíti a foglalkozta­tási szervet a határozat jogerőre emelkedéséről. Az állami foglalkoztatási szerv legkésőbb a jogerőre emelkedés­ről szóló értesítést követő 30 na­pon belül elkészíti és a rehabili­tációs járadékra jogosulttal is­merteti a rehabilitációs megál­lapodásra tett javaslatát. Az ellátás időtartama A rehabilitációs járadék a jo­gosultsági feltételek bekövetke­zésének napjától, de legkoráb­bok­ át:6 egymást követő hónap átlagában keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át (a keresettúllépés miatti megszüntetés esetén 2d hónapon belül a járadék újból megállapítható, ha a feltételek fennállnak) ban az igénybejelentés napjától állapítható meg. A rehabilitációs járadék a re­habilitációhoz szükséges időtar­tamra, de legfeljebb 3 évre állapít­ható meg. Amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb időtartama el­telt, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, az időtartam legfel­jebb egy alkalommal meghos­­­szabbítható, de a teljes időtartam nem haladhatja meg a 3 évet. Az ellátásra jogosultság a megszüntetés utáni 24 hónapon belül feléled, ha az egyéb jogo­sultsági feltételek fennállnak. Az ellátás teljes időtartama feléle­dés esetén sem haladhatja meg a 3 évet. A rehabilitációs járadék igénybejelentésre a megszűnést, megszüntetést követően ismétel­ten megállapítható abban az esetben, ha a jogosultsági felté­telek fennállnak. Felülvizsgálat A rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában történt tartós rosszabbodás ese­tén az állami foglalkoztatási szerv a nyugdíjbiztosítási igaz­gatási szervnél felülvizsgálatot kezdeményez. Az ellátás megszűnése, megszüntetése Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a a) a járadékban részesülő meghalt, b) a járadékban részesülő az ellátás megszüntetését kérte, c) az ellátás időtartama eltelt, d) a járadékban részesülő há­rom naptári hónapot meg­haladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik, e) keresőtevékenység folytatá­sa esetén a járadékban ré­szesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének havi átlaga meghaladja a járadék alap­ját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapí­tást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértéké­vel növelt összegét, de leg­alább a mindenkori mini­málbér összegét. f) a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapo­tában olyan tartós rosszab­bodás következett be, amely a rehabilitációs lehetetlen­né teszi, g) a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműkö­dési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapo­dásban foglalt kötelezettsé­geit neki felróható okból nem teljesíti, vagy a h) a járadékban részesülő fog­lalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor. (feke­te munka) Szolgálati időként kell figye­lembe venni az Rjtv. szerinti re­habilitációs járadék folyósításá­nak időtartamát, ha az előírt nyugdíj­járulékot megfizették. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Salgótarjáni Kirendeltség és Szolgáltató Központ A 2008. december 31-ét követően megállapított nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások összegei

Next