Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)

2009-09-16 / 214. szám

2009. SZEPTEMBER 16., SZERDA 2 NÓGRÁD MEGYE A Nógrád Megyei Hírlap 2009. szeptember 7-i számában az élhe­tő és szerethető város általános és salgótarjáni tényezőit, elemeit fejtettem ki. Ennek folytatásaként fontos a város kereskedelmi, vendéglátó­­ipara és szolgáltatási ellátásának vizsgálata. 1990-ig egy megyeszékhelyre jellemző, a megye lakosságát is jól ellátó hálózat épült ki. Bár a rendszerváltás után az élelmi­szer- és vendéglátó-ipari vállala­tok megszűnésével az ellátás né­mileg visszaesett, a nagy „multi” kereskedelmi cégek betelepülé­sével azonban az ellátás jelentő­sen javult. A magánkereskede­lem és szolgáltatás (autó, építő­anyag, lakásfelújítás, élelmiszer, vendéglátás stb.) ezt a helyzetet javította. A más területeken is fel­szabaduló munkaerő egy részét alkalmazta. Egy város lakosságának han­gulatát, közérzetét nagymérték­ben befolyásolja az itt lévő közin­tézmények szolgáltatásának ha­tékonysága, magas színvonala. A rendszerváltás előtt ez is jó haté­konysággal működött. Ezt követő­en a növekvő feladatok és bürok­rácia, valamint a csökkenő pénz­ügyi lehetőségek ellenére is meg­felelő szinten működött tovább. Salgótarján úthálózata a hos­­­szú ipszion alakú völgy miatt egy útra, a Rákóczi útra és annak vo­nalára épült Már az 1950-es évek­ben is szóba került egy párhuza­mos szakasz megépítése. A sok változat közül (amelyek közül az egyik a zagyvapálfalvai temetőtől a városközpontig jött volna) egy része az 1970-es évek derekán a litkei csomópontig épült meg. 1987-ben az Alba Üzletházig bő­vült a Tarján-patak zárt szelvén­­­nyé alakításával, parkolók kiépíté­sével együtt A következő 20 év­ben azonban, mivel a harmadik szakasz nem épült meg, komoly terhelést jelentett a város északi részében. Jó és végleges megol­dást hozott az átkelő forgalom szempontjából is a vasút felett át­ívelő felüljáró és a Kemerovó alatt elvezetett út. Kár, hogy a kivitele­zésnél nem elfogadható hibák tör­téntek (rézsűsuvadás, útpálya­csúszás). Közlekedési és esztéti­kai szempontból is lényeges válto­zást hozott a Bajcsy-Zsilinszky út, a Füleki út, a 21-es út aszfaltozá­sa, Somoskőújfalut is beleértve. Ugyancsak jó volt néhány városi út felújítása, aszfaltozása. A vá­roslakó szempontjából egyik fon­tos tényező, az utak, járdák, terek állapota, javítása, karbantartása azonban még sok tennivalót igé­nyel. A csökkenő utazási igények, a növekvő jegy- és bérletárak elle­nére a Nógrád Volán megfelelő színvonalon látja el a távolsági és a helyi személyszállítást. A távol­sági autóbusz-állomás új épülete ehhez megfelelő feltételeket biz­tosít, egyúttal jó városközponti megjelenést is mutat. Az elmúlt évtizedekben, a vá­ros folyamatos építése során az alapközművek kiépültek, bizto­sítva ezzel a központ, a lakótele­pek, a családi házas övezetek, az ipari területek ellátását. Az utol­só húsz évben közműtársulások bevonásával kielégítésre került - elsősorban a családi házas öveze­teken - a szennyvíz-, gáz- és tele­fonvezetékek iránti jogos lakos­sági igény. Mennyiségi és bizton­sági javulást hozhat a Tarjánhő Kft. városközponti vezetékháló­zatának bővítése. Szükséges len­ne a különféle közműszolgáltató vállalatok szolgáltatási díjainak alapos elemzése és lehetőség sze­rinti csökkentése. A városban lakók hangulatát, közérzetét, mindennapi életét je­lentősen befolyásolja a parkolási helyzet, a közterületek, parkok ál­lapota és fenntartása, utcabúto­rok és közterületeket kiszolgáló berendezések mennyisége, minő­sége és működése. Vegyük sorra. Ma sok tekintet­ben egyik fontos dolog, hogy a fo­lyamatos napi és az éjszakai par­kolási lehetőséget biztosítsuk. Par­kolók és parkolóház építésére az 1960-as, 1970-es években építési előírás nem volt, de szükség sem volt rá, hiszen magángépkocsi még nem sok volt, a vállalati gép­kocsik és teherautók pedig telep­helyi garázsokban parkoltak. A motiváció növekedésével azon­ban mind a városközpontban, mind a lakótelepeken norma sze­rinti parkolóhely épült. A gond jelentősen az utolsó 20 évben nőtt meg. Parkolóhelyek bővíté­sével részben sikerült megoldani, de az igazi megoldást a parkoló­ház jelentené. Ennek helyét ren­geteg szempont figyelembevétele mellett nagyon nehéz eldönteni. A Gagarin iskola mellé javasolt a játszótér elvétele, az iskola köz­vetlen közelsége, környezeti hatá­sok és közlekedési szempontok miatt nem volt szerencsés, de a pénz is hiányzott hozzá. A Fő tér pavilonsor felőli oldalára javasolt mélygarázs hosszú távú álomnak tűnik. Ma - véleményem szerint - nincs olyan vállalkozó, aki fi­gyelembe véve a magas építési költségeket (magas talajvíz, spe­ciális épületszerkezet stb.) és az üzemelést a jelenlegi forgalom mellett jövedelmezően tudná ki­gazdálkodni. A Karancs Szálló mögé terve­zett parkolóház - bár Finta József Kossuth-díjas építész tervezte - olyan gondokat vet föl, amiket ér­demes alaposan elemezni. Ilye­nek: a létesítmény az Arany János úti óvoda alá épül, ahol mintegy 24 éve a rézsű megcsúszott, ugyanakkor jelentős területet vesz el az óvoda alatti, a Karancs Szálló mögötti és a Március 15. úti tízemeletes épület előtti terü­letből. Az innen felhajtó útról és a parkolóházból jelentős lehet a gépkocsikból kibocsátott kipufo­gógáz környezeti hatása. Mind­ezeket figyelembe véve, ha a pénz­ügyi forrás megvan az építéshez, mégis célszerű megvalósítani. Ta­lán jobb, vagy további vizsgálati lehetőségek lehetnének a nyuga­ti városrész, vagy a Bajcsy-Zsi­linszky úti Suzuki-szalon környé­ke parkolóház építésére. A városközpont és a lakótelepek építésének befejezésével lényegé­ben elkészültek a zöldterületek, közterek fákkal, cserjékkel, gyep­pel való telepítése. Ahhoz azonban, hogy a fák otthonos közérzetet biz­tosítsanak 15-20 év kell a termé­szetes nagyságuk eléréséhez. Pél­daként említem, hogy az OTP, a volt SZMT-székház és az ÉVI II. mellett lévő fák kb. 25 évvel ezelőtt lettek ültetve. A város, kiemelten a VGY Kft. jelentős tapasztalattal, nagy erőket fordított a közterületek tisztántartására, a zöldterületek ápolására, a gyepterületek kaszálá­sára, virágosítására. Ebben az évben a város közel 700 főt foglalkoztatott közmun­kában, elsősorban zöldterületek, utak, árkok, patakok rendbetéte­lére, kaszálásra. Ez látszott a vá­ros képén, hiszen folyamatos volt a munka, olyan területeket is rendbe tettek, amelyeket az el­múlt 20 évben soha. Meg kell azonban jegyezni, hogy ilyen nagy tömegű és munkára nem szokott, fegyelmezetlen munka­erőt technikai eszközzel ellátni, folyamatosan irányítani és ellen­őrizni nagyon nehéz, állami fog­lalkoztatási szempontból az ered­mény alacsony hatékonyságú. A rendszerváltás előtt volt ere­je a város lakossága, az üzemek, intézmények, iskolák összefogá­sának, vagyis a társadalmi mun­kának. Tisztán tartották környe­zetüket, a zöldterületeket, virágot ültettek. Akkor a bérházak erké­lyén, ablakaiban virágok illatoz­tak - ma már csak elvétve látni Uket. A lakosság egy része úgy gondolja, hogy nincs kötelessége csak követelése a város tisztasá­ga, szépsége, szeretete érdeké­ben. Az utóbbi időben ellentmondá­sos vélemények voltak a városi utak körforgalmi csomópontjai­nak városi kezelésbe vételéről. Ezek legalább új színfoltok, rend­ben vannak, jó esztétikai hatást váltanak ki az emberből. A közút­kezelő kht. saját útjainak karban­tartását amúgy is igen alacsony színvonalon látja el. Egy magára valamit adó város szökőkutak nélkül nem igazán szép, élhető. Ezért meg kell be­csülni mind a Fő téri, mind az SBTC-klub melletti szökőkuta­kat. Sőt, ismét üzemképessé kel­lene tenni mind a pavilonsor mel­letti üveg szökőkutat, mind a Mérleg úti golyós kutat. Végül érdemes szólni a városi utcabútorokról. Indokolt lenne bővíteni a város közterületén a padokat, virágládákat, ízléses buszmegállókat, szemetesládá­kat, hirdetőtáblákat. Elődeink a közvilágítást szép vaskandelábe­rekkel oldották meg. Ezek 30 éve nem voltak átfestve. Bár itt vala­mi elindult, de gyorsan folytatni kellene. A Kálvária-domb kitisztítása és karbantartása megtörtént, jó ha­tást vált ki a városlakókból. Az ide álmodott lanovkát azonban egyelőre csak hosszú távú elkép­zelésként kéne kezelni. Utoljára kell szólni a városban lévő pártok és civil szervezetek működéséről, ezek összhangjá­ról. Véleményem szerint egy vá­rosban a legfontosabb dolog az itt élő lakosság élet- és munkakörül­ményeinek teljes körű felmérése, igény és lehetőség szerinti kielé­gítése. Az elmúlt 20 évben ez nem mindig esett egybe a pártok döntéshozásban illetékes testüle­teinek, személyeinek elképzelé­seivel, határozataival. Pedig a szűkösebb anyagi lehetőségek miatt is nagyobb összhangra, egyetértésre, koordinációra len­ne szükség a város civil szerveze­teinek, alkotó értelmiségének be­vonásával. Ha összegezni kellene vélemé­nyemet Salgótarjánról, hogy él­hető és szerethető város-e, azt kell mondjam: minden gondja el­lenére, eredményeit, fejlődéseit ismerve és jövőjét látva, igen, szerethető és élhető. Tudom, eb­ben van némi szubjektív elem is. Azonban azoknak az itt la­kóknak, akik itt élték életük nagy részét, itt jártak iskolába, itt dolgoztak és tettek valamit a város asztalára, megdobban a szívük amikor néhány hetes sal­gótarjáni távollét után a Bajcsy- Zsilinszky úton autóval befelé haladva meglátják a salgói vá­rat. Győrffy Dezső okl. építőmérnök Élhető és szerethető város (II.) Újult erővel indult az iskolakezdés Kelemen Péter A balassagyar­mati Szent Imre Keresztény Ál­talános Iskola és Gimnázium­ban tizennyolcadik alkalommal csengettek be nemrég az év el­ső órájára. Immár megszokott, hogy az iskola történetében nem múlik el a nyár valamilyen innovációs terv és megvalósítá­sa nélkül. A vakáció alatt idén is jelentős felújításon esett át az intézmény mind belsején, mind külsején. Erről, az iskola közel­múltban megvalósult és jövőbe­li terveiről kérdeztük Meló Fe­renc igazgatót. - Milyen meglepetéseket tarto­gattak a nyári szünidő után be­toppanó tantestületnek és diákse­regnek az év elején? - Legfőképpen a lecserélt já­rólapokat mind a Szabó Lőrinc utcai, mind a Civitas Fortissima téri épület alsó és felső szintjein, és a teljesen renovált tetőszerke­zetet. Összesen 480 négyzetmé­ter csempét raktunk le a nyáron, lecserélve az eddigi igen elnyűtt járólapokat. Alighogy kicsenget­tek az utolsó óráról, és befejeződ­tek az érettségi vizsgák, nekilát­tunk a munkálatoknak, amelyek július közepén fejeződtek be. A Civitas Fortissima téri épületben egyúttal a tetőszerkezetet is telje­sen felújítottuk. Köszönettel tar­tozunk a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának, dr. Buday Istvánnak és felügyelő tisztjeinek, mivel az ő irányítá­suk alatt vitték véghez az intézet elítéltjei a beruházást. A megszé­pült környezet fontos eleme an­nak, hogy eredményes oktató-ne­velő munka folyhasson az intéz­mény falai között. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a környezet esztétikuma is milyen jelentősen hozzájárul a neveléshez.­­ Nem is olyan régen esett szó a közelmúltban létrejött gyimes­­felsőloki testvériskolába való láto­gatásról, ahova egy delegáció uta­zott tavasszal Sikerült-e a mold­vai csángó gyerekekkel újra talál­kozni?­­ A testvériskolával nem, de moldvai csángó iskolák tanulói­val igen. A nyár folyamán 18 csángó diákot láttunk vendégül viszonzásképpen, akik egy napot töltöttek vendégszeretetünkben. Elkísértük őket Nógrád megye számos látványosságához és Bu­dapestre is szerveztünk számuk­ra egy kirándulást Büszkék va­gyunk arra, hogy ez a kapcsolat példaértékű az anyaország és a határainkon kívül rekedt magyar ajkúak összetartásában.­­ Hagyomány, hogy az iskola minden évben külföldi jutalomki­rándulásokat szervez a tanév ele­jén. Tervezik-e idén is a többnapos utazást? - Igen, azonban idén nem külföldre szándéko­zunk utazni. A püspök atya felhívását figyelem­be véve idén lakóhelyünk közvetlen környezetének látványosságait vesszük célba. Ennek egyik állo­mása Szentkút lesz, aho­vá az iskola tantestülete és diák­jai zarándokolnak el. Másrészt eleget teszünk annak a kérésnek is, amelyben felszólította a hívő­ket, hogy a rászoruló családokon mindenki a lehetőségéhez mér­ten adományokkal segítsen. Idén a pedagógusaink pénzadománya­ikkal járulnak hozzá a legrászo­rultabb diákok anyagi terheinek enyhítéséhez, legyen szó akár az étkeztetésükről, vagy az iskola­szereik beszerzéséről. - Történt-e személyi, il­letve a tanulócsoportok­ban változás a tanévkez­déskor? - Igen. Régóta szüksé­gét éreztük, hogy egy fej­­lesztő-felzárkóztató munkát végző kollégát alkalmazzunk a tanulá­si nehézségekkel küzdő diákok oktatására. Ettől az évtől ezt a feladatot egy erre szakosodott tanárnő fogja ellátni. Két tanulócsoporttal bővültünk a 6. és a 9. évfolyam bontásával. Út­jára indítottuk az ECDL- vizsga­­központ akkreditációját, így ha minden feltételnek megfelelünk, novembertől vizsgaközponttá nyilvánítanak. Ennnek a képzés­nek a legfőbb nyertesei a diákja­ink lesznek, akik az ECDL­­START oktatás és vizsga után kö­zépszintű szoftverkezelő­ jogosít­­ványt szerezhetnek három év alatt hét modul elsajátítása után. - A balassagyarmati Szenthá­romság-nagytemplom 250. évfor­dulója alkalmából rendezett ün­nepségsorozatban az iskola is ki­vette a részét? - Igen. A Katolikus Értelmisé­giek Szövetsége szervezésében épült meg a Palóc ligetben egy keresztút, amelynek stációi kö­zül az ötödik állomás - a Cirenei Simon segít Jézusnak a keresz­tet hordozni - a Szent Imre Ke­resztény Általános Iskola és Gimnázium támogatásából léte­sült. Azt hiszem, ennek az állo­másnak jelképes értéke is van, kitűnően szimbolizálja a Szent Imre iskola nevelői programját és nevelőiskolai célkitűzéseit. Meló Ferenc

Next