Nógrád Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

2010-03-26 / 70. szám

2 NÓGRÁD MEGYE 2010. MÁRCIUS 26., PÉNTEK Szűkebb hazánkba, az elmúlt négyéves ciklusban, összesen mintegy 72 milliárd forintnyi támogatás érkezett, ezen belül az egészségügyben 9,5 milliárdot tudtak fejlesztésekre fordítani - tájékoztatta lapunkat Ercsényi Ferenc, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Egészségügyi Minisztérium által delegált tagja. Milliárdok az egészségügynek: kórházak, rendelők újulnak A szocialista-szabaddemokra­ta kormány regnálása alatt Nóg­­rád megyében az önkormányza­ti és gazdasági szektor szerep­lői, a civil szervezetek, valamint a magánszemélyek összesen mintegy száztízmilliárd forintra pályáztak, és több, mint hetven­­kétmilliárd forintnyi támogatás érkezett szűkebb hazánkba. Ez összesen 4483 darab pozitívan elbírált pályázatot jelent. Ezen belül az egészségügy területéről közel tizenkétmilliárd forintos igény merült fel, amelyre 9,5 milliárdos támogatást biztosítot­tak.­­ Az egészségügyben elindult egy reformtörekvés a ciklus ele­jén, amely a kórházi struktúra, a fekvőbeteg-ellátás átalakítását célozta meg. Ennek feltétele egy széles alapokon nyugvó, jól szer­vezett egészségügyi alapellátás megteremtése, amely azt biztosí­taná, hogy aki a háziorvosoknál megkapja az állapotának megfe­lelő ellátást, ne kerüljön kórház­ba. A kistérségi járóbeteg-ellátó központok szintén a költséges kórházi struktúra kiváltását biz­tosítják - hangsúlyozta Ercsényi Ferenc, hozzátéve: - A fenti tö­rekvéseket szolgálja az egynapos sebészet bevezetése és széles kö­rű elterjedése, ezen a téren előre­lépés történt megyénkben is. Az­ említett magas színvonalú háziorvosi alapellátás kialakítá­sát a vizitdíj nagy mértékben se­gítette volna, ugyanis közel két­százezer forintos havi bevételt jelentett praxisonként, amit plusz finanszírozásra, és a tech­nikai feltételek javítására fordít­hattak volna. A kistérsé­gi járóbeteg-ellátó köz­pontoknál ez az összeg éves szinten harminc­­millió forintos plusz be­vételt jelentett volna. - Ezt a folyamatot más pályára állította a vizit­díjat eltörlő népszava­zás, amelynek következ­tében a jó reformtörek­vések kicsit irányt váltottak. Ma már a szakemberek is látják, hogy a vizitdíj nem ártott volna a rendszernek - fogalmazott Ercsényi Ferenc, hozzátéve: - Azonban olyan nagy irányváltás nem történt, mert például a rét­sági kistérségi járóbeteg-szakel­látó központ komoly támogatást kapott a fejlesztési tanácstól, mintegy kilencszázhúszmillió forintot. Ugyanez Szécsényben kilencszázhatvanmillió forintos támogatással valósul meg. Föld­rajzilag ez egy átgondolt fejlesz­tési struktúra, hiszen Rétság erősítésével a Vác és Balassa­gyarmat közötti területen lakók jutnak egy magasabb szintű el­látáshoz, Szécsény esetében pe­dig a Balassagyarmat és Salgó­­­­tarján közöttiek. A pásztói kórház is elérte fennmaradását, Bátonyterenyén pedig, mintegy négyszázmil­lió forintból egészség­központot alakítanak ki, így szűkebb hazánk­ban harminc kilométe­renként kellő színvona­lú orvosi ellátásban ré­szesülhet mindenki. Ezen kívül számtalan települé­sen - többek között Vizsláson, Kállón, Erdőtarcsán, Palotáson, Szirákon, Szurdokpüspökiben, Sóshartyánban, Ipolytarnócon - épültek, vagy újultak meg rendelőintézetek, egyenként nyolc- és tizenötmillió forint kö­rüli összegből.­­ Szűkebb hazánkban a sal­gótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházban megvalósult fejlesz­tések a legjelentősebbek. Az el­múlt időszakban, mintegy há­­rommilliárd forintot fordítottak az intézményre, emellett a kö­zelmúltban nyílt meg egy újabb, közel félmilliárd forintos forrás a kórház számára, a sür­gősségi ellátás fejlesztésére - fejtette ki Ercsényi Ferenc. (Folytatjuk) Ercsényi Ferenc Megújul a kisnánai Kompoltiak vára Több észak-magyarországi vár felújítására is sor kerül a közeli jövőben, fenntartóik nyertes uniós pályázatai­nak köszönhetően. Eger is Sírok után tegnap újság­írók jelenlétében ismertette a kisnánai Kompoltiak vára rekonstrukciójának elindulását Koncsos Sándor polgármester. T. Németh László Kisnána község belterületén, a település központjában talál­ható az Aba nemzetséghez tarto­zó Kompoltiak középkori vára, amely turisztikai vonzerővel bír. A vár­hatóság által kijelölt mű­emléki környezetben lévő, egye­di védettség alatt álló műemlék, nemzeti örökséggé lett nyilvánít­va. Feltárása az 1960-as évek vé­gén fejeződött be, állaga az el­múlt több mint negyven évben fokozatosan romlott, mígnem 1996-ban az önkormányzat tu­lajdonába nem került. A község a Mátrai Borvidék része, a szőlő- és bortermelés önállóan is ide­genforgalmi vonzerő. Tagja a Mátraaljai Borút Egyesületének és az Felső-Magyarországi Várak egyesületének - mondotta Koncsos Sándor. Először 2008-ban pályáztak a vár felújítására, akkor ered­ménytelenül. Egy évre rá azon­ban siker koronázta az elképze­lésüket, s az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Magyar­országi Operatív Program támo­gatási rendszeréhez benyújtott „A kisnánai vár komplex turisz­tikai hasznosítása, a XXI. század kihívásainak megfelelően” cí­mű, ÉMOP-2.1.1/B-21-2009-0011 jelű pályázat háromszázmillió forint összegű támogatást nyert el, a salgótarjáni székhelyű KRF Zrt. közreműködésének köszön­hetően. A beruházás összköltsé­ge meghaladja a háromszáz­­negyvenegymillió forintot. A táj­ház épületén már látszódik, hogy megkezdődött a munka, hi­szen eredményes közbeszerzé­sen vannak túl. Az építési mun­kákat a Szebán '97 Rt. nyerte el, százhuszonnyolcmilliós költség­­vetéssel. A megújult várat a ter­vek szerint jövő év június végén adják át. A polgármester a rekonstruk­ciós program részleteibe is be­avatta az újságírókat. Mint em­lítettük, megújul a bejáratnál ta­lálható tájház, ahol a látogatók fogadása is történik majd. A vár­hoz vezető fahidat csapóhíddá alakítják. A templomtól a kőtárig húzódó pincét alkalmassá teszik a mátrai borok bemutatására: egy trezort is kialakítanak a leg­szebb nedűk számára, valamint kóstolásra is lehetőség lesz. A kőtár és az opálbemutató terem fölé új tető kerül. Kevesen tud­ják, hogy hazánk legjelentősebb opállelőhelye Kisnána, ahol egy négymázsás darab volt a legna­gyobb példány. Ezt ma a Termé­szettudományi Múzeum őrzi, de a felújítás végén visszakerül Kisnánára. Az építők megerősítik a várfa­lakat, s megtörténik az öreg to­rony csinosítása is, ahol kiállító­­termek várják majd a látogató­kat, valamint egy pompás pano­rámát kínáló toronyterasz. A vár tövében alakítják ki a többcélú termet, ahol rendhagyó történe­lemórákat rendezhetnek, de akár esküvőkre is bérbe adó. A tervekben szerepel egy szabad­téri színpad is, nézőtérrel, ahol a hagyományos kisnánai rendez­vényeket tarthatják meg, az elsőt mindjárt Húsvétkor. Ugyancsak a fejlesztés része egy kronoszkóp, amely a virtuális séta élményét hivatott fokozni időutazásunk során. A polgármester idén még ti­zenötezer látogatót vár rendez­vényeikre, amelyeken természe­tesen megkóstolhatók a Koncsos pincészet kiváló borai. Két év múlva azonban már ötvenezer emberrel számolnak az újjáva­rázsolt vár kapcsán. Akit a lenyű­göző tervek és a bor nem győzött meg arról, hogy Kisnánát igenis útba kell ejteni, annak halkan el­áruljuk: a vár egyik utolsó ura, Móré László elásott egy kád kin­cset, amit még mindig nem talál­tak meg. A monda szerint egy kakas és egy kígyó őrzi a mesés vagyont. Lehet, hogy Ön lesz az, aki rátalál a kincsre? A kisnánai Kompoltiak vára Koncsos Sándor a várba invitálta az újságírókat

Next