Nógrád Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 202-227. szám)

2010-09-11 / 211. szám

2 NÓGRÁD MEGYE Rendhagyó tanévkezdés A Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskola és Óvoda pedagógusai számára a tanév a megszo­kottól eltérően nemcsak munkával, hanem lelki feltöltődéssel, felkészítéssel kezdődött. A Kato­likus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet irányításában a Renovabis Iskolafejlesz­tési Pályázatok keretében az intézmény 172 000 forintot nyert pedagógus továbbképzés megszer­vezésére. A kétnapos - augusztus 23-24-ig tar­tó - lelkigyakorlatnak Péliföldszentkereszten a szalézi rendház adott otthont. Az intézmény pe­dagógusai tanítók, tanárok, óvónők (nyolc fő) gyönyörű természeti környezetben kötött prog­ramok keretében készülhettek fel, elsősorban lelkileg a kezdődő tanévre. A programok között szerepelt keresztút, szentségimádás, szentmise, előadás, csoportos megbeszélés, elmélkedés. A közös éneklés, imádkozás erősítette, formálta a nevelőtestület közösségét. A nógrádsipeki pedagógusok lelki­­gyakorlata sikeresen zárult, hiszen a program célja az élményszerzés, a tapasztalatcsere, a lel­ki feltöltődés, megerősödés teljes mértékben megvalósult. Ötéves barátságukat ünnepelték Sz. A. CsoUUápL Öt éve, 2005. szeptember 11-én kö­tött nem csak testvértelepülési meg­állapodást, de egy életre szóló barátságot is Cserháthaláp és a Ipoly jobb partján, Balas­sagyarmat és Ipolyság kö­zött fekvő Dolinka- Inám. Mészáros Sándorné, Cserháthaláp polgármeste­re és Nagy József, Inám el­ső embere már 2006-ban elhatározta: életnagyságú, egyforma Betlehemet állítanak fel mindkét település templomá­ban. Aztán sorban jöttek a közös ünnepek, gyermeknapok, s olyan sok barátság, szerelem szövődött az Ipoly két oldalán, hogy most éppen egy inámi fiatalember és egy cserháthalápi lány esküvőjére készül a két község. Elhatározták, hogy az idei cserháthalápi falunapot is közösen ünneplik meg. A háromnapos rendezvény a sportra, a hagyo­mányőrzésre és a gyermekprogramokra épült, s Mészáros Sándorné egy uniós pályázatot is meg­nyert a testvérkapcsolatok ápolására. Elhatároz­ták, hogy méltóképpen fogadják az inámiakat: kö­zösségi színteret hoztak létre, viacoloros burkolat­tal látták el a művelődési ház udvarát, ahol szabad­téri színpadot állítottak fel. Technikai berendezé­seket vásároltak a sokszínű fesztivál minél színvonalasabb megrende­zése érdekében, s közös ünne­pi képviselő testületi üléssel tették az alkalmat még emlé­kezetesebbé. Nagy József pol­gármesterrel együtt jelen volt a nyolctagú inámi testü­let az öt éves kapcsolatot vis­szaidéző összejövetelen. A Vinica-Ipolynyék Csemadok­­csoportok szabadtéri színházzal szórakoztatták a résztvevőket, s a meghívásos főzőverseny, az íjász­verseny, a kispályás focimeccsek, a szuper nagyik műsora mellett hagyo­mányőrző csoportok léptek fel. Az inámi gyermekcsoport, az ipolykeszi Kéknefelejts és Aranyeső, a Szandai Dudások, a Herencsényi Tiszavirág, a Magyarnándori Nyugdíjas Klub, va­lamint az inámi, herencsényi, cserhátsurányi, cserhalápi hagyományőrzők szórakoztatták a ven­dégeket. Szüreti felvonuláson vettek részt a test­vértelepülések, valamint szabadtéri bál és tűzijáték koronázta meg a három emlékezetes na­pot, illetve Cserháthaláp és Inám barátságát. 2010. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT Magyarok a radványi vásárban A 353. Radványi Vásárban 25 magyar kézműves mutat­kozik be. A holnap záruló besztercebányai seregszemlét megelőzően először Salgótarjánban, majd pénteken Besz­tercebányán rendeztek tájékoztatót, illetve konferenciát az „Együtt vagyunk, együtt leszünk, együtt kell működ­nünk!” elnevezésű, az unió által is támogatott projektről, amelyet a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint szlovák testvérszervezete rendezett. T. N. L. A szeptember 10-12. között megrendezendő 353. Nemzetközi Radványi Kézműves Kiállításon és Vásáron a Magyarország-Szlo­­vákia Határon Átnyúló Együttmű­ködési Program keretében 25 ma­gyar népi kézműves képviseli ha­zánkat A projekt tükör program­jaként jövő év tavaszán Salgótar­jánban lesz egy hasonló kiállítás és vásár, 30 szlovák és 30 magyar vállalkozás részvételével. A pén­teki, a Lux Hotelban megtartott konferencián - amelyen részt vett dr. Tordai Péter, a NKIK elnöke, Nyerges Andrea, a magyar-szlo­vák tagozat titkára - Vladimir Bystriansky, a Szlovák Kereske­delmi és Iparkamara losonci iro­dájának vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd először Rabi Jó­zsef, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja tartott előadást a felvidéki kézművesség kialakulásáról. Mint mondta, a napjaink tömeg­­termelésének tucatáruiból való ki­ábrándulás miatt egyre nagyobb érdeklődés övezi az egykori népi kézművességet, úgyis, mint a ter­mészetes anyagok, technológiák művelőit, s úgy is, mint egy támo­gatandó, értékes munkakultúrát, amely munkahelyek teremtését is lehetővé teszi. Sajnos, a második világháború után a marxista ideológusok a kézművesekben a kispolgárság megtestesítőit látták, vagy láttat­ták, ezért 1948 után e témakör ku­tatása egy ideig perifériára szorult Csak a múlt század hatvanas éve­iben terelődött a figyelem ismét a kézművesség felé, s mára már szá­mos iskolában oktatják bizonyos területeit, így a kézművesség a szabadidős tevékenység szinoni­mája lett. Úgy tűnik, hazánkban az állam­­igazgatás szintjén nincsen igazán gazdája a kézművességnek - fo­galmazott. Márpedig átfogó kon­cepció és tevőleges központi segít­ség hiányában a kézművesek szakmai egyesületei minden erő­feszítés ellenére sem tudják betöl­teni hivatásukat úgy, mint ahogy lehetne - hangsúlyozta az előadó. Ezt követően dr. Olga Bodorova, a rimaszombati Gömör Múzeum igazgatója mutatta be a tradicioná­lis kézművességet, az egyes hasz­nálati tárgyak keletkezésének tük­rében. Közép-Gömör számos szak­ma bölcsője volt. Elsősorban a fazekasokat említette, akiknek fő­zőedényei gyakran az alföldi ke­reskedőknél kötöttek ki, cserébe élelmiszereket és bort vittek a he­gyek között élők számára. Nagy kultúrája volt a faművességnek, amely Szlovákia északi részén volt jellemző. Itt készült a szövőszékek fontos alkatrésze, a bordásfa. A kosárfonás elsősorban­ a ci­gányság megélhetését segítette, míg az üveges kultúra a németek megjelenésével fejlődött nemcsak Gömörben, hanem Nógrádban is. Ugyancsak jelentős leletanyagot biztosít a múzeum számára a ko­rabeli kovácsság, szövés, csipke kultúra. Nagy érdeklődés övezte a 81 éves Ján Gubeo díszműkovács elő­adását, aki az utánpótlás-nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet A pénteken kezdődött vásárban szűkebb pátriánkat a pásztói Pusztainé Borbás Enikő fazekas képviselte. Hatalmas kemencét építettek a vásár közepére, Besztercebánya főterén Jövőre új iskolájuk lesz a ceredieknek Id. Szabó István Általános Iskola, Óvoda és Körzeti Könyvtár néven új intézmény létrehozását határozta el Cered, Zabar és Szilaspogony önkormányzata. Az ös­­­szevonást eredményező döntésnek egyszerű a magya­rázata: a három település által fenntartott iskola és óvoda korszerűsítésére 353 millió forint uniós támoga­tást nyertek, az ÉMOP 4.3.2. keretből, 20 százalékkal kevesebbet az igényeltnél - tudatta lapunkkal Czene Árpád, a gesztor település, Cered polgármestere. A projekt keretében az id. Sza­bó István Általános Iskola és az Egyesített Óvoda ceredi Geszte­nyéskert Óvodája kerül felújítás­ra. Az iskola és az óvodák műkö­désére a három önkormányzat még 2008-ban meghozta képvi­selőtestületi döntését, hogy az alapfokú oktatás (iskola és óvo­dák) közös fenntartású intéz­ménnyé alakuljon. A régi épület bontása ezekben a napokban kezdődött meg, a beruházás a következő tanév elejére fejező­dik be. Addig önkormányzati in­tézményekben helyezik el a gyermekeket.­­ Maga az épület még 1870- ben épült, 1906-ban és 1983-ban történtek nagyobb fejlesztések, melyek alkalmával bővítették az épületet és az intézmény kapaci­tását is. A tantermek viszont ki­csik, nincs szaktanterem, nincs tornaterem, a villamosvezetékek nem alkalmasak az információs technológiai eszközök fogadásá­ra. Minden elavult, hullik a va­kolat. A jelenlegi eszközállo­mány elavult, mennyiségileg és minőségileg sem alkalmas az oktatási igények kielégítésére. Az intézmény nem tudja mara­déktalanul teljesíteni a kötelező taneszköz jegyzékben megjelölt követelményeket. Az iskola ud­vara jó időben biztosította ugyan a tanulóknak a szabadban tar­tózkodás, a játék lehetőségét, a sportpálya pedig a testnevelés feltételét, de télen és rossz idő esetén csak a tantermekben tud­ták biztosítani a gyermekek le­vegőzését és ilyenkor a sportpá­lya sem használható értelemsze­rűen. Az iskolaépületben nem minden tanterem közelíthető meg épületen belül, hanem az épületből ki és be kellett járkál­ni, ami rossz idő estén nagyon kellemetlenné teszi az oktatást. A meglévő mosdók, WC-k sem elegendőek a tanulók, felnőttek létszámához viszonyítva, álla­guk leromlott. A vízvezetékrend­szer elhasználódott, gyakori a dugulás, a csőtörés. A folyama­tos karbantartás sem képes a kö­rülmények jelentős javítására. Az óvoda épületében a nyílászá­rók állapota a legrosszabb, bal­esetveszélyes. Fűtési költségeket fogunk megtakarítani a mű­anyag nyílászárók és hőszigetelt üvegek beépítésével - mondja Czene Árpád. A fejlesztendő intézmények­ben semminemű akadálymente­sítés nem történt még, így ezt is meg kell oldani, ezért az iskolá­ban komplex, az óvodában fizi­kai akadálymentesítés lesz. A te­lepülések meg szeretnék tartani népességüket, a tanulókat, hogy a szülők ne ingázzanak a gye­rekkel Salgótarjánba, ahová dol­gozni járnak, hanem helyben, egy korszerű iskolába és óvodá­ba járjanak. Az iskola együttműködik a Ceredi Általános Iskolás Gyer­mekekért Egyesülettel, amely rendszeresen támogatja az isko­lát, szervezi a színház- és hang­verseny látogatásokat, szépíti a környezetet. Mivel több roma nemzetiségű óvodás és iskolás él a mikro-térségben, ezért együttműködnek a helyi kisebb­ségi önkormányzatokkal is, hogy elősegítsék a roma gyere­kek beilleszkedését, fejlődését.­­ Elképzelhető az is, hogy a megtörtént határnyitást követő­en a szlovákiai magyarok, akiket egyébként rokoni, történelmi szálak kötnek a ceredi emberek­hez, a ceredi iskolában és óvodá­ban taníttatják a gyermekeiket. A felújítással megteremtődnek az alapvető feltételek a modern oktatáshoz. A tetőtér beépítéssel megfelelő számú tanterem ala­kul ki, valamint az eddig hiány­zó tornaterem is megépül. A szükséges taneszközöket ugyan­csak a projekt keretében tudjuk beszerezni. Úgy vélem, az általá­nos iskola modernizálása az utol­só pillanatban történt meg. A fej­lesztés hatására modernebb ok­tatási környezetben hatékonyab­ban és biztonságban folyhat az oktatás. A pályázat kötelezően megvalósítandó tartalomfejlesz­téséhez a TÁMOP-3.1.4. pályázat­ból a kötelezően előírt elemeket fogjuk igénybe venni - mondta végezetül Czene Árpád.

Next