Nógrád Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 278-303. szám)

2010-12-03 / 280. szám

2 2010. DECEMBER 3., PÉNTEK NYUGAT- ÉS ÉSZAK-NÓGRÁD Nem túlzás azt mondani, hogy történelmi esemény részesei lehet­tek azok a szerencsések, akik az advent első vasárnapja előtti napok egyikén, a helyi Szentháromság Főplébánia-templomban az esti mise után Verő Tamás budai főrabbi „Az Ószövetség, a mózesi örökség zsidó szemmel” című előadását hallgathatták meg. Szabó A. Balassagyarmat Köszöntőjében Majdán Béla várostörténész katolikus, evangéli­kus, református és zsidó üdvözöléssel tisztelte meg a­­ vallásfelekezeti hovatar­tozástól függetlenül meghívott és­­ nagy számban megjelent hallgatóságot. Miért is nevezhetjük történelminek e rendha­gyó eseményt? Ahogyan Majdán Béla, a balassagyarmati nemzetközi hírű zsidó örökséget ápoló Kertész István Alapít­vány római katolikus vallási titkára be­vezető szavaiban elmondta: az 1746 óta fennálló Szentháromság Főplébánia­templomban még soha nem tartott be­szédet zsidó főrabbi. Több, mint negyed évezred alatt ez volt az első közös „szent esemény”. Adatokkal bizonyította: e rendhagyó vallás-és művelődéstörténeti rendezvény nem idegen a hely szellemé­től, Nógrád megye történelmi városától, a helyi katolikusoktól. Többek között megemlítette, hogy a templomépítő Balassa Pál, a város társbirtokosaként a Zichyekkel közösen elhatározta, hogy az akkor éppen fejlődésképtelen mezőváros gazdasági életét messzeföldről érkezett iparosok, kereskedők betelepítésével pezsdítsék föl. Ez a főúri tett az 1700-as évek közepének legjelentősebb helyi tár­­sadalmi-gazdasági-kulturális eseménye volt, amely a város karakterét a II. világ­háború idejéig meghatározta. Volt idő, hogy például a település népességének nagyobbik felét a szlovák földművesek, iparosok, macedón görög, szerb, német zsidó iparosok és kereskedők tették ki. Valamennyi betelepülő közül azonban a zsidóság volt a legdinamikusabban fejlő­dő, gyarapodó közösség. Bő egy évszázad múltán az 1850-es években Balassagyar­mat lakosságának immáron 39,32 száza­léka izraelitának, mózeshitűnek vallotta magát a korabeli népesség összeírások­kor. Madách Imre korában Balassagyar­mat minden tíz lakosa közül négy zsidó vallású volt Nem véletlenül épült föl ép­pen itt, az Ipoly- parti városkában tehát Közép-Európa második legnagyobb orto­dox zsinagógája, amely közel 4000 zsidó hívő lélek befogadására volt képes. Ezt a folyamatot indította el a város korabeli római katolikus vallású földesura, Balassa Pál - fejtette ki Majdán Béla. A más népeket más vallásúakat betelepí­tő, széles látókörű feudális kegyúr szá­mára egyszerre volt természetes, hogy a korabeli pápával is kapcsolatban álljon, és a városba hozza - a mai napig a temp­lom mellékoltárának üvegkoporsójában látható - Szent Felicián keresztény már­tír vértanú földi maradványait ugyanak­kor az egykori Balassa szálloda emeletes épületének egy részét zsidó kereskedők­nek jutányosan bérbe adja. Verő Tamás főrabbi előadásában az Ószövetség népén­ek vallási életét iden­titástudatát kísérte végig, bepillantást adva egy Mózes-hitű ember gondolatvi­lágába, vallásgyakorlásába, szellemisé­gébe, ünnepeibe és hétköznapjaiba. Köz­vetlen hangú beszédében szó esett töb­bek között a kipáról, mely az Örökkéva­ló seregének egybetartozását is szimbo­lizálja, egyben jelképezi: „fölöttünk van, ránk figyel, véd és óv a Jóteremtő”. Mó­zes öt könyvéről, a Tóráról és annak ma­gyarázatáról, a Talmudról is szólt a főrab­bi, s azt is megtudta a hallgatóság, hogy a héber abc-ben az első betű, az abef az Örökkévalót fejezi ki, ugyanakkor, mint szám az egyet is jelenti. Képet kaphattak a balassagyarmatiak a jeruzsálemi szen­télyről, a zsidó gyermek Ábrahám kö­zösségébe való felvételéről, felnőtté ava­tásáról, a zsidó esküvő különleges szoká­sairól. A gyászról, a fehér ruhába öltöz­tetett halottról, a gyászhétről, a gyászév­ről is beszélt Verő Tamás, aki a sófárt, az imasálat, imarojtot és az imaszíjat is be­mutatta előadása közben, s kitért a zsi­dó ünnepekre, az oktatásra. A főrabbi a zsidó vallás lényegét úgy foglalta össze: „ Amit nem akarsz magadnak, ne tedd másnak!”. A katolikus, evangélikus és református keresztény helyi közösségek soraiból egyaránt érkezett hallgatóság előtt Dr. Stella Leontin kanonok, plébá­nos záró szavaiban jelentős történelmi eseménynek nevezte azt, hogy egy zsidó főrabbi a római katolikus templomban tett tanúságot hitéről, s betekintést enge­dett a gyökerekbe. - Egyek vagyunk az Egyisten hitében, egy az Ószövetségünk, Tízparancsolatunk. Ahogyan II. János Pál pápa mondta: a zsidóság a keresz­ténység testvérbátyja, és akkor vagyunk és lehetünk jó testvérek, ha­­ más-más módon is - a hitben egymást erősítjük­­fogalmazott a kanonok a felemelő est vé­gén, melyen említést tett a balassagyar­mati katolikusok általa vezetett idei szentföldi zarándok­útjáról is. A rendha­gyó művelődéstörténeti esemény végén a nagy tapsot kapó főrabbi búcsúzóul megfejtette a főplébániatemplom főoltá­ra fölött olvasható héber betűs középko­ri feliratot Mózesi örökség zsidó szemmel A rendhagyó előadás színhelye a fő utcai római katolikus templom volt Verő Tamás főrabbi judaikákat is bemutatott Balassagyarmaton Kisebb fennakadások az utakon Túl vagyunk az első havas, latyakos, csúszós napon. Mindenféle csapadék hullott egy nap alatt megyénk­ben és a szélátfúvások is nehezítették a közlekedést. Szja, Nógrád megye. Először a hó esett, majd fagyott hó, végül ónos eső zárta a napot. Salgótarjánban éj­jel is dolgoztak a Városgazdálko­­­­dási és Üzemeltetési Kft gépei, így reggelre látszódott a szürke aszfaltburkolat. Csütörtökön a járdák még néhol síkosak, latya­kosak voltak, egyes településré­szeket pedig autóval, busszal szinte lehetetlen volt még dél­előtt megközelíteni. Somoskő, Salgóbánya és Somlyóbánya felé a busz „félúton” megállt, ugyan­is a parton nem tudott kimenni. Volt némi fennakadás Baglyasal­­ja felé is - tudtuk meg a Nógrád Volán Zrt-től. A buszok az egész megyében legalább öt percet késtek, viszont például Eger felé egy órát meghaladó késéssel le­hetett számolni. Balassagyarmat és Budapest között szintén meg­gyűlt a bajuk a csapadékkal az autóbuszvezetőknek. Őrhalom­nál kamion fordult keresztbe az úton, Sóshartyánban pedig egy teherautó csúszott meg és ütött el egy gyalogost, aki könnyű sé­rüléseket szenvedett. A városgazdálkodások semmi rendkívülivel nem szolgáltak la­punknak, mint mondták: meg­birkóztak a feladattal. Pásztó és Tar között kritikus pont a Szeretlek, de most itt sem volt fennakadás. Megtudtuk, a pász­tói VGY öt géppel takarította az utakról a havat. Ők például ónos esőt nem észleltek. Szerémi Gá­bor, a bátonyterenyei városgaz­dálkodás ügyvezető igazgatója la­punknak elmondta: egyedül Maconkán, a templomnál voltak fennakadások és itt folyamatosan végezték az út síkosság mentesí­tését. Máshol elég volt a négy gép és a kézi erő ahhoz, hogy ne áll­jon le, csak esetleg lassuljon a for­galom. Ürmössy Ákos, a Magyar Köz­út Nonprofit Zrt. Nógrád megyei igazgatója lapunknak az alábbi tá­jékoztatást adta: - Szerdán a hó­el­takarítás, síkosság mentesítés so­rán a legtöbb munkánk a főúthá­lózaton Szendehely Katalinpusz­­ta, Parassapuszta és Drégely­­palánk térségében volt, mellék­utakon Alsótold, Kozárd, Vizslás és Bárna emelkedői igényelték a legtöbb beavatkozást. A VOLÁN társaságtól a Vizslás és Kazár kö­zötti, valamint a Karancsaljai térségre érkezett bejelentés. Ös­­­szesen 15 munkagépünk dolgo­zott az elmúlt időszakban. Sok bejelentés érkezett, legtöbb az alsótoldi és kozárdi emelkedők­ről. A helyzetet közepesen kezel­hetőnek ítéltük, köszönhetően a főutakon a hóesés előtt végzett megelőző só­szórásnak. A dél­előtt folyamán hóesés, délutántól pedig hó, havas eső és ónos eső volt jellemző. Átlagosan 6-10 cm hó esett - zárta szavait Ürmössy Ákos. Az előrejelzések szerint csen­des lesz a hétvége, nem fog csa­padék hullani és a hőmérséklet 0 fok körül alakul majd. Jövő hétre ismét csapadékot ígérnek, még­hozzá esőt. Ságot­arján belvárosában a járdák környékén sikerült letakarítani a havat Készülőben az új alkotmány Elkészült és hivatalosan is közzétették az új alkotmány koncepciójá­nak egységes szövegét Az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának összegző munkacsoportja a testület honlapján csütörtö­kön tette közzé a koncepció szövegét, amelyet az eseti bizottság decem­ber 10-15. között vitat meg, dönt annak elfogadásáról és az Országgyű­lés elé terjesztéséről. Ha a parlament a most nyilvánosságra hozott koncepciót fogadja el, a jövőben csak akkor lehetne változtatni az alap­törvényen, ha a módosítási javaslatról két egymást követő Országgyű­lés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az ország­­gyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt egy párt alaptörvénye? Az MSZP szerint az új alkotmány nem egy nemzet, hanem egy párt alaptörvénye lesz a csütörtökön közzétett munkaanyag alap­ján. Bárándy Gergely, a szocialisták elnökségi tagja az MTI-nek azt mondta: az új alkotmánykoncepcióban semmiféle konszen­zus nem érhető tetten, az ellenzéki és a kormánypártok közötti vitás kérdésekből kivétel nélküli az utóbbiak kerültek ki győzte­sen. A politikus - a koncepcióban az alkotmánymódosításhoz ja­vasolt elvhez hasonlóan - csak két egymást követő Országgyűlés számára tenné lehetővé új alaptörvény elfogadását. Új kormányzati modell A korábbiaktól eltérő kormányzati modellt vezetett be a második Or­­bán-kabinet azzal, hogy az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok többségét nem saját maga, hanem a Fidesz-KDNP frakciószövetség nyújtotta be - állapította meg a kormány első féléves munkájával kap­csolatban a Policy Agenda politikai elemző és kutató intézet Hangsú­lyozzák: Orbán Viktor nagy hangsúlyt fektet a frakciójára, a számára kiemelten fontos ügyeket ugyanis képviselőtársain keresztül terjeszti a Ház elé. Másodlagos enyhítés a móri ügyben? Az ügyész súlyosbítást, az ügyvéd elsődlegesen új eljárást, másodla­gosan enyhítést kért a móri bankrablással korábban megvádolt Hajdú László ügyében a Fővárosi Ítélőtáblán csütörtökön. A másodfokú hatá­rozat kihirdetése január 20-án várható. Hajdú Lászlót - aki a közelmúlt­ban Kovácsra változtatta nevét - korábban a nyolc halálos áldozatot kö­vetelő 2002-es móri bankrablás­ egyik elkövetőjeként tartották számon, a Fővárosi Bíróság azonban emiatt első fokon 2004ben nem mondta ki a bűnösségét, más rablások miatt ítélte 15 évre. Ezt 2005-ben a Főváro­si Ítélőtábla hatályon kívül helyezte azzal, hogy a megismételt eljárás­ban újra kell vizsgálni a Mórral kapcsolatos terhelő bizonyítékokat

Next