Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

2011-12-08 / 286. szám

4 _______________________NÓGRÁD MEGYE - ELEMZÉS 2011. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Fegyelmezettebb költségvetés, munkahelyteremtéssel Megyénkbe látogatott Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a na­pokban. A pásztói Teleki Lász­ló Városi Könyvtár és Művelő­­dési Központ klubtermében megtartott sajtótájékoztató té­mája: A magyar költségvetés jelene és jövője, valamint aktu­ális kultúrpolitikai és közéleti kérdések címet kapta. Az alel­­nök előadása után válaszolt a sajtó munkatársai által feltett kérdésekre is. A rendezvényen - házigazdaként - részt vett Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének és az Észak-magyarországi Re­gionális Fejlesztési Tanácsnak az elnöke, országgyűlési képvi­selő is. B. D. Pásztó: Pokorni Zoltán elsősorban a jö­vő évi, 2012-es költségvetés alapvető koncepciójáról osztotta meg gondola­tait. Az alelnök elmondta, a jövő évi költségvetés tervezésénél az alábbi szempontokat vették figyelembe: az ország működőképességének a bizto­sítása, valamint a kormányprogram­ban megfogalmazott célok teljesítése. Pokorni Zoltán azt is hangsúlyozta, hogy véget kell vetni az előző évek gyakorlatának, hogy Magyarország többet költsön, mint amennyi bevétele van, közgazdasági értelemben ez az államháztartási hiány. A kormány az új költségvetésben ezt az államháztar­tási hiányt 3 százalék alá akarja csök­kenteni. Az alelnök szerint ez több ok miatt is fontos. Egyrészt, be kell fejez­ni az államadósság halmozását, ami komoly veszélyt jelent. Hiszen orszá­gunknak ez jelenti a legnagyobb te­hertételt, amelynek mértéke jelenleg 24-25 ezer milliárd forintra tehető. Pokorni Zoltán azt is elmondta, hogy 2002-ben, amikor átadták az ország irányítását a Medgyessy Péter vezette kormánynak, akkor ez az államháztar­tási hiány mindössze 8 ezer milliárd forintos volt. Másrészt, még a Bajnai-kormány alatt az Európai Unió túlzottdeficit-eljárást in­dított Magyarországgal szemben. Ennek lehetnek szankciói - hívta fel a figyelmet az alelnök - aminek a legsúlyosabb követ­kezménye az lehet, hogy bizonyos uniós programokból Magyarországot kizárhat­ják. Ezt hivatott megelőzni a fegyelme­zett, fiskális költségvetési politika. - Nagy sikerként könyvelhetjük el, hogy ebben az évben sikerült lefaragni az államadósságot is - számolt be a si­kerekről Pokorni Zoltán. A legnagyobb veszélynek pedig azt tartotta, hogy Európa történetének leg­mélyebb válságát éli, s ez alól - mivel Magyarország, egy európai közösség in­tegrálódott része - nehéz kivonni ma­gunkat. Ez a tény szinte lehetetlenné te­szi a stabil tervezést. - A takarékos gazdaságpolitika pedig nem megszorítás - mondta az alelnök. A megszorítás ugyanis, csak egyszerű pénzügyi egyensúlyra törekvő, pénzügyi egyenleg rendbetételét megcélzó intézke­déssorozat. Ezzel szemben az Orbán-kor­­mány komoly struktúraváltásra készül, amellyel reményeink szerint nem terme­lődik újra ez a túlköltekezés. Az átalakí­tásoknak három komolyabb eleme van. Pokorni Zoltán elsőként a nyugdíjrend­szert említette meg. Ebben az esetben az a cél, hogy a nyugdíjalapról leválasszák azokat az elemeket, amelyek veszélyez­tetnék a felnövekvő generációk biztonsá­gos nyugellátását. Másodikként az ön­­kormányzati rendszer átalakítását kell megvalósítani, aminek sikeressége a ha­tékonyságot és a gazdaságosabb műkö­dést hivatott elősegíteni. A harmadik elem pedig az oktatási rendszer megre­formálása, ami piacképes, minőségi tu­dást biztosíthat a gyermekek számára. Arra a kérdésre, hogy a kormány mit tesz annak érdekében, hogy minél több munkahely létesüljön, az alelnök a kö­vetkezőt mondta el: a kormány meg fog­ja teremteni annak lehetőségét, hogy minél több ember térhessen vissza a munkaerőpiacra. Ebben lesz segítsé­gükre a 2012-ben indítandó Start mun­kaprogram, amelynek legfőbb célkitű­zése, hogy az eddigi segélyezési politi­kát felváltó, értelmes munkát biztosít­son a magyar embereknek. Képünkön Pokorni Zoltán és Becsó Zsolt Cafeteria 2012-ben Sokat nem lehet tudni a 2012- es béren kívüli juttatások egyes elemeiről. Összeszedtük hát a kérdéseket, előnyökkel, hátrányokkal, megoldási javas­latokkal. Nógrád megye: A bőség zavarával küsz­ködhet az év végén a munkáltató, aki akarja eldönteni, hogyan építse fel 2012-ben a cég cafeteriarendszerét. Egy ki nem próbált, egy száműzni ter­vezett és egy ígéretes termék is a pia­con lesz, vagyis ha nem dobja sutba az egészet és fizet több bért, mindenképp mérlegelnie kell a lehetőségeket. Mindhárom terméknek van előnye, hátránya, s a kibocsátók is élhetnek extra motivációs ajánlatokkal. Az új elem az Erzsébet-utalvány lesz, ami a kibocsátó reményei szerint február közepétől már elérhető lesz. A száműzni tervezett az étkezési utalvány, amit csak megemelt adóteher mellett lehet nyújtani. Az ígéretes pedig a már piacra dobott, de még el nem terjedt termék, a SZÉP-kártya. Azoktól az elemektől, amelyek szabályo­zása nem változott, eltekintünk, egyrészt mert azok felhasználása marginális volt, másrészt feltételezhető, hogy aki eddig ra­gaszkodott az öngondoskodáshoz - pénz­tári befizetéseket választott - az továbbra is ragaszkodni fog ehhez. Miért lehetnek jók? A kedvezmény mindig jó - márpedig az Erzsébet-utalványhoz adókedvezmény jár. A 19 százalék szja mellett mindössze tíz százalék ehót kell fizetni, ami az egyik legalacsonyabb terhelésű juttatás­­ ennél már csak az adómentes jobb, ezek azon­ban elég speciálisak, nem tervezhetők be egy átlag cég átlag cafeteriarendszerébe. Papír alapú, vagyis a korábban megszo­kott módszerek szerint lehet használni. És az állam bocsátja ki, vagyis amíg állam lesz, Erzsébet-utalvány is lesz. A kedvezmény és az, hogy az állam a kezdeményezés mellé áll, elmondható a SZÉP-kártyákról is. Ráadásul éves szin­ten akár 450 ezer forintot is kitehet a nyújtott összeg, márpedig ekkora érté­ket csak képzés díjának átvállalásával vagy egyedi munkáltatói ajánlatokkal lehet kedvezményesen nyújtani. Ráadá­sul kártya alapú, vagyis kis helyen el­fér, nem kell értelmetlen adminisztráci­ót folytatni a felhasználásakor, és - fő­leg ha jelentősebb összeg van a kártyán - megnyugtatóig hat, hogy pénzintéze­ti hátterű. A már megszokott utalványok előnye épp ez: már megszokottak. Szinte bár­hol fel lehet használni, ráadásul jövőre nem is vonatkozik majd rá semmilyen összegű korlátozás. Az idén 18, jövőre ötezer forintig lehet kedvezményesen utalványt adni, 2012-ben viszont nem kell efféle korlátokat észben tartani, egységes adózás mellett bármekkora ér­tékben adható lesz. Mik a buktatók, hátulütők? Persze a korlátlanság oka az, hogy az utalványokra nem vonatkozik adóked­vezmény. Összességében 31 helyett 51 százalék adót kell fizetni utánuk. Már­pedig a tapasztalatok szerint a munka­­vállalók azonnal hűtlenek lesznek, ha korábban szeretett juttatásuk után több adót kell fizetni - a hidegétel-utalvány lényegében eltűnt a piacról abban az évben, amikor kikerült a kedvezményes adózási körből, s ismét kebelébe zárták az alkalmazottak, amint visszakapta kedvezményét. Egy juttatás értéke akkor realizáló­dik, amikor felhasználják azt. Márpe­dig erősen kétséges, hogy a kezdeti időkben könnyű lesz az államilag támo­gatott utalványokat beváltani. Az Erzsé­bet-utalvány februárban lesz elérhető, s még ha a hírek szerint a rendszer rá is épül a Magyar Posta által kibocsátott Posta Paletta termékre, akkor is csak nagyjából harmadannyi helyen lehet majd felhasználni, mint a korábbi utal­ványokat. Tehát aki ilyen juttatást vá­laszt, számíthat rá, hogy az év első hó­napjaiban küszködni fog. Ráadásul an­nak maximális értéke sem rejt nagy le­hetőségeket: havonta ötezer forint ad­ható kedvezményesen, amivel világot megváltani nem lehet. A SZÉP-kártyák hátulütője is a fel­­használásban keresendő. Jóllehet már több kibocsátója is van, egyelőre szűk a felhasználás köre. Ez is javulhat persze, ám az év első felében számítani kell ar­ra, hogy meg kell válogatni a helyeket. Ez azért nem lesz mindig egyszerű. Per­sze a szállásdíj fizetésénél nem lesz ne­hezebb, mint az üdülési csekkek fel­­használása, ám a kártyát többek között meleg étkeztetésre is fel lehet majd használni. Annak kiépítése pedig bizo­nyosan nem megy azonnal. Extra ajánlatok A kibocsátók persze tompíthatják a negatívumokat egyedi ajánlatokkal is. Az Erzsébet-utalvány esetében az állam mint kibocsátó megbízhatóan erős nyo­mást tud gyakorolni, hogy minél gyor­sabban bővüljön az elfogadói hálózat. Azt egyelőre nem lehet tudni, milyen értékű lesz az éves utalványkibocsátás, de ha a posta mellett - egy ilyen összefogásnál azért vélelmezhető, hogy a posta magá­évá teszi a juttatást - még egy-két állami monstrumot megnyer magának, akkor kialakulhat egy kritikus tömeg. Az álla­mi intézmények mellett lényegében elen­gedő lehet például a MÁV bevonása. A SZÉP-kártyáknál egyértelműen a komplex ajánlatok lehetnek nyerők. A kibocsátó pénzintézetek amellett, hogy magát a kártyát rendelkezésre tudják bocsátani, a társaság számára is tud­nak ajánlatot adni - nem csak a cafeteriajuttatásokat illetően, így már alapból nem egy egyszerű termék igénybe vételéről van szó, hanem a hoz­zá kapcsolódó pluszszolgáltatásokról, de akár pénzügyi együttműködésről is. A régi utalványoknál egyetlen hát­rányt kell leküzdeni, a húsz százalék­­pont adóhátrányt, s máris élvezhetők lesznek a korábbi előnyök. Ezt leegy­szerűsítve úgy lehet megoldani, ha olyan ajánlatot tesznek a cégeknek, hogy a munkáltatónak ne kelljen többet fizetnie, mint az idén. Ha az a tét, hogy elveszítenek-e a kibocsátó vállalatok egy komoly bevételt hozó üzletágat vagy sem, meggondolandó, hogy hajlandók­­e ők maguk megfinanszírozni az adó­­emelkedést. Ezzel együtt a cégek saját komplex cafeteriaajánlataikkal is élhet­nek, így az azt kiszolgáló szoftvereket, tanácsadást is bevethetnek az ügyfelek megtartása érdekében. Akik ezt a szán­dékot nyilván ki is használhatják. Egy felmérés szerint, amelyet a Sodexo készített saját ügyfelei körében a cafeteriarendszert alkalmazó cégek körében átlagosan havonta 17 ezer fo­rintot tesz ki a béren kívüli juttatás ér­téke. Vagyis - hacsak nem a SZÉP- kártyát választja mindösszesen a mun­kavállaló, s kéri arra a teljes keretét - több verzió közül is választhat. Azt azonban nem tudni, hány munkáltatót riaszt el az egész rendszertől az, hogy a cafeteriakeret összeállításakor még semmit sem lehet tudni a juttatások je­lentős részéről. forrás Napi Online Akadálymentesítették a városházát A képviselő-testület október végi ülésének kezdetén a kép­viselők egyperces néma felál­lással emlékeztek az 1956-os forradalom áldozataira. A tes­tület döntött a 2012. évi adó­mértékekről és értékelték a vá­rosüzemeltetési csoport ez évi teljesítményét is. B. D. Rétság: a 2012. évi adómértékek meg­állapítása tárgyában az a cél vezette a testületet, hogy az adó mértékét a he­lyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási körülményeihez igazod­va kell megállapítani. A határozat ér­telmében a hatályos adónemeken je­lenleg nem kíván változtatni. Bánk Község Önkormányzata kérel­met nyújtott be a rétsági testülethez, hogy a településük rácsatlakozhasson a volt honvédségi szennyvíztisztítóra. Olyan elvi támogatást kértek, amellyel a későbbiekben a felmerülő problémá­kat, pályázati támogatás segítségével megoldhatják. Az elfogadott határozat értelmében, az érintett három település között - vagyis Rétság, Bánk és Tolmács - további egyeztetés szükséges, hogy a felmerült kérdéseket tisztázzák és az ügyben érdemi előrelépés történjen. A rétsági napközi otthonos óvoda amiatt fordult kérelemmel a testület fe­lé, hogy a nyugdíjba vonult kollégájuk megüresedett helyét mihamarabb be­tölthessék. A képviselők a kérelemnek helyt adtak és az abban foglaltakat megszavazták. A törvényi előírásnak megfelelően akadálymentesítették a városháza épületét is, valamint a beruházás ke­retében egy lift is átadásra került. A szükséges karbantartásokra - hogy az ne váljon használhatatlanná - a lift te­lepítőjétől kértek árajánlatot. A testü­let úgy döntött, hogy a megküldött szerződéstervezetben szereplő infor­mációkat nem tartja elegendőnek, azért azt a jelenlegi formájában nem hagyja jóvá. A szeptemberi ülésen egy kommu­nális gép beszerzése mellett is döntöt­tek. Erre több árajánlat érkezett, így a testület szakemberek véleményét ki­kérve döntött, vagyis olyan géptípust választottak, amely a kiírásban sze­replő valamennyi követelménynek megfelelt. A képviselő-testület még május 4-én megtartott ülésén döntött a városüze­meltetési csoport megalakításáról. Az azóta eltelt időszakról, az elvégzett munkáról szóló beszámolót a képvise­lők elfogadták. Megállapították, hogy a városgondnoki tisztség felállítása óta, a munkavégzés színvonala javult. A képviselők tisztában vannak azzal is, hogy fennállása elmúlt négy hónapja alatt még nem lehetett minden régi problémát felszámolni. A képviselők megtárgyalták a járó­beteg-ellátó központ havi beszámoló­ját. A rendelőintézet minden lehetősé­get megragad annak érdekében, hogy teljesítse azokat a mutatószámokat, amelyek már egy rentábilis üzemelést jeleznének. Viszont szükségessé vált a térségben élő, betegellátásra szoru­lók rendelőintézetbe szállítása és en­nek a probléma orvoslásának érdeké­ben meg is kezdik a tárgyalásokat. A következő napirendi pont össze­foglalta, a pályázati forrásokból megva­lósult informatikai fejlesztés program­ját, amelynek kedvezményezettje a rét­sági általános iskola volt. Mindez azért került napirendre, mert ennek részle­teiről a testület erről nem kapott elég­séges tájékoztatást. Rétság Város Önkormányzat képvi­­selő-testülete megtárgyalta a „Rétság város központi településrészének funkcióbővítő település rehabilitáció­ja” című pályázat átdolgozásra irányu­ló napirendi pontot is. Ennek értelmé­ben, a szükséges hiánypótlások kidol­gozására egy külsős kft.-t bízott meg.

Next