Nógrád Megyei Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-16 / 215. szám

Tiszta sorok Őszül Bepokrócozott forró kávé, Halványkék-szürke füst, Ritmusos csend, s magány, Nem szomorúság, inkább lélegzet! Sötétben apró fény, Hold tapadt az ablaküvegre, Nem hallod, de én igen, Nyikorog a föld, tengelye körül! Az ősz van itt, kopogtat, Száraz levelet levetkőz, Meztelen törzs várja, Hogy átölelje a tél! Didergő gyerkőc Nyakát takarja vékony kendő, Lépten, nyomán Ráncolt föld fagyottat játszik! Rövid nappalok Hosszúra elnyúlt csend, Csak a szél dúdol, S néha az eső bekopog! Reggeli éjszaka szomorít Álmos gondolatok csevegnek, Sállal összekötött szerelmesek. Csak náluk nem változik semmi! Őszül Köszönöm a minimum, Légy szíves elvárás, Egészségedre normális, Kit érdekelsz te, a háttér! Udvarlás ösztön, Ajándék hétköznapi, Különleges este, Átlagos randi! Érdeklődés, nyomasztó, Visszafogottság átlátó, Érzelegni nem férfias, Zárkózni meg idegesítő! Munkával foglalkozni. Miért nem vagy velem? Veled lenni. Nincs más dolgod? Meghívni italra? Természetes. Visszakérni, bunkóság. Ha sokat iszik, gusztustalan! Romantikázni elvárás. Keménynek lenni durvaság. Papucskodni, hagyjuk... Ajándék után minden jó! Az ágyban jónak lenni? Nem kérdés. A konyhában? Extra! Szegénynek lenni, nulla! Sportosan kinézni, És egészségesen élni, Egy jó buliban táncosnak, Otthon mesterként élni! Okosnak lenni, A vitákban hülyét tenni, Engedni tudni, Magunkért még­is kiállni! Vágyni a többre, Harcolni érte, A hibákat elfogadni, úgy, hogy én nem ezt kértem! Tűrni a tűrhetetlent, Megszólalni lehetetlen, Ha még­is, Akkor elviselhetetlen! Három eltűnt személyből kettőt megtaláltak (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye: Elkóborolt házi­állatot keresett egy 17 éves fiatal­ember a Csitár feletti legelőkön egy augusztus végi délutánon. Estére az állat magától hazatért, azonban a fiatalembernek nyo­ma veszett, akinek felkutatását a sötétedés közeledtével először helybéli lakosok kezdték meg. Mivel ez nem járt eredménnyel, ezért késő este segítséget kértek­­ a Cserhát Mentőkutyás Egyesü­­­­lettől, amelynek tagjai Juhász­­ Zoltánnak, az egyesület elnöké­nek vezetésével fél órán belül be­kapcsolódtak a mentésbe, egyút­tal értesítették a történtekről a Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság és a Nógrád Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletét. A koromsötét éjszaká­ban három mentőkutyával és hőkamerákkal kezdték meg a keresést az egyesület tagjai, akik a fiatalember korábban viselt ru­hadarabjairól tudtak szagmintát rögzíteni az ebek számára. A kö­vetett nyomok alapján hamar vi­lágossá vált, hogy a keresett sze­mély látszólag céltalanul moz­gott a településen, megfordult többek között a sportpályán és a faluközpontban is, majd a nyo­mait végleg elveszítették a ku­tyák a falu melletti erdőben. Nem járt nagyobb szerencsével az időközben szintén a helyszín­re riasztott rendőrségi nyomkö­vető kutya sem. Tekintettel arra, hogy kiterjedt terepkutatást a vaksötét éjszakában nem lehe­tett végezni, ezért annak meg­kezdésével virradatig várni kel­lett, így ezt az időt kihasználva a rendőrség ellenőrizte a fiatal­ember lehetséges tartózkodási helyeit, rokonságát, illetve a kör­nyéken még nyitva tartó szóra­kozóhelyeket. Reggel a rendőr­ség koordinálásával mintegy öt­ven fő, a Cserhát Mentőkutyás Egyesület és az Őrhalom és Tér­sége Polgárőrség tagjai, család­tagok, ismerősök, vadászok, fa­lubeliek láttak neki a környező erdőségek átfésülésének, amely­nek eredményeképpen a déli órákra sikerült épségben meg­találni a keresett fiatalembert. Szeptember elején kiterjedt te­repkutatást szervezett az Együtt az Eltűnt Gyermekekért Alapít­vány az ország túlsó végében, Murakeresztúron egy hat nappal korábban eltűnt helybéli fiatal­ember felkutatására, amelynek irányítását ismét a Cserhát Men­tőkutyás Egyesületre bízták, mi­közben bekapcsolódott a mentés­be megyénkből a Karancs Speci­ális Mentőszolgálat is. A kora reggeltől az éj beálltáig tartó ku­tatásban több mint ötvenen, rendőrök, tűzoltók, polgárőrök, családtagok, barátok, ismerősök és ismeretlenek vettek részt, akik bár hatalmas területet fésül­tek át, valószínűleg a vidéket súj­tó áradások, nagy kiterjedésű el­öntött területek miatt nem jártak eredménnyel. A hivatásos és ön­kéntes szervezetek példás össze­fogásával megvalósult kutatóak­ció ismét felkeltette a sajtó figyel­mét, így megyénk különleges mentői ezúttal is láthatóak voltak az országos televíziós csatornák esti híradóiban. Néhány órával a Murakeresz­­túrról történt hazaérkezés után egy öngyilkossági kísérlet meg­akadályozásához kérte a Cserhát Mentőkutyás Egyesület segítsé­gét a Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság, akikhez kora reggel érkezett bejelentés arról, hogy Nagyorosziban egy helybéli férfi családi veszekedés után, öngyil­kossági céllal, az ennek végrehaj­tásához szükséges eszközökkel felszerelkezve távozott ismeret­len helyre otthonából. A szügyi székhelyű egyesület egyik men­tőkutyája röviddel a helyszínre érkezés után megkezdte forró­nyomon az eltűnt személy nyo­mainak követését, aki a faluból egyenesen a drégelyi várhoz ment, amelyet többször körbe­járt, majd megindult lefelé egy földúton. Itt a mentőkutya már egyértelműen jelezte gazdája számára, hogy a mentőcsapat és a keresett személy közötti távol­ság egyre fogy, így a mentés irá­nyítója a lakott területen kutató rendőröktől a várból lefelé veze­tő földutak és torkolatainak lezá­rását kérte. Mindennek meg­szervezésében, a lehetséges föld­utak behatárolásában most is óri­ási hasznát vette az egyesület a Vodafone Magyarország Alapít­vánnyal és az Inepex Kft.-vel kö­zösen fejlesztett mentési térin­formatikai rendszerének, amely gyors és hatékony döntéstámo­gatást biztosított a mentésvezető számára olyannyira, hogy a kere­sett személy rövid időn belül egyenesen az őt kereső rendőrök karjaiba futott a falu határában. Ahogyan azt az egyik, kutatás­ban részt vevő önkéntes megfo­galmazta, mint a filmeken... -RP­ Családi nap az idősotthonban Először tartottak családi­­ napot Baglyasalján, a Baglyaskő Idősotthonban.­­ A százötven lakó a múlt­­ szombaton szeretteik kö­rében egy színpadi műso­rokban bővelkedő prog­ram keretében tölthette az idejét, a közös ebéddel, az otthonról hozott sütemé­nyekkel, családi albumok lapozgatásával és a felidé­zett történetekkel mind­­annyiuk számára emléke­zetessé téve a napot. Salgótarján. Hatvanan várnak most is arra, hogy bejuthassa­nak a Baglyaskő Idősotthonba. A szép parkkal körülvett, tágas, tiszta szobákkal rendelkező in­tézmény valóban otthona az idő­seknek. A megyei önkormány­zat által létrehozott idősotthon fenntartója ma a Szociális és Családvédelmi Főigazgatóság, s itt működik az Ezüstfenyő Idős­otthon húszfős, időskorú napköziotthona is. Ahogy az egyik lakó fogalmazott: „itt min­dig történik valami, az otthon ve­zetői mindig kitalálnak valamit, hogy ne unatkozzunk". S való­ban, a balassagyarmati előadó­páros, Végh Gyula és Tóvári Judit, azaz a Vé­tó duó népdalokkal és énekelt versekkel, a Nógrád Me­gyei Gyermekvédelmi Központ növendékei pedig szavalatokkal kedveskedtek ezen­­ a szombati családi napon is az időseknek. A Baglyaskő Idősotthon első csalá­di napján a lakók és a hozzátar­tozók örömmel fogadták a Zsuborinkának, azaz a Nemti hagyományőrző egyesületnek a műsorát is, amelyben Nemti szülöttének, Susán Lászlónak egy verse is elhangzott. „Piros, téged szeret az Isten, mert mindig a tenyerébe pot­­­tyant” - meséli történeteit egy hölgykoszorúban a 85 éves Csapó Lászlóné. Piros néni boldog, hogy látogatói érkeztek, mégpedig szü­lőfalujából. A kazári asszonykó­rus veszi körül, s hallgatja a mindennek ellenére életvidám asszonyt, s tragikus történeteit is férje és fia elvesztéséről. Piros né­ni négy éve él a baglyasi otthon­ban, amióta bekerült, nem volt Kazáron. Nehezen járt már, gon­dolta, jobb lesz neki itt, gondos­kodnak majd róla. Földijeivel a ré­gi dalokat ismétli át, és kíváncsi arra, kivel mi történt S miközben az együttes a színpadon is sikert arat, szépen fogy a pogácsa és az otthonról hozott sütemény. Általános­, hospice, demens és súlyosan demens osztályo­kon gondoskodnak az itt élők­ről. Van, akit a szobatársa, s van akit valamelyik ápoló tolt ki az aulába - ugyanis nagyon sokan szerettek volna részt venni az aulában rendezett kö­zös programon. A Generációk egymásért címmel hirdetett rendezvényen Gere Erzsébet, az intézet munkatársa, és Holecz Istvánná igazgató köszöntötte, fogadta és kísérte a vendége­ket, akiknek visszajelzéséből borítékolható, hogy még több ilyen családi napot szerveznek majd Baglyasalján. I

Next