Nógrád Megyei Hírlap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

2016-09-12 / 213. szám

8sDS3SEGB3IL a nyári szüne­tet követően újra megnyitja kapuit a közönség előtt a jövő év áprilisában működésének tizedik évfordulójához érke­ző Szerdatársaság Irodalomi Kávéház. A 2016/2017-es, jubileuminak tekinthető évad első rendezvényére e héten, szeptember 14-én, 16.30 órai kezdettel kerül sor a József Attila Művelődési Központ északi szárnyában, a Zenthe Szalonban. A vendég Gelen­csér János helyi festőművész lesz, akivel pályatársa, Orbán György István beszélget. Az irodalom - mint társművé­szet - képviseletében közre­működnek a Zenthe Ferenc Színház tagjai. Minden kultú­rabarátot, művészetszerető érdeklődőt szeretettel vár a nyitányra és a további szer­dánként programokra a Palóc Parnasszus szerkesztősége. Az irodalmi kávéházba a belépés továbbra is ingyenes. Alkotói nívódíj Lo­sonczi Ildikó festőművésznek, a Kohász Képzőművészeti Kör vezetőjének a minap önálló kiállítása nyílt a fővárosban, az Unió Galleryben. A házigazda Putnoki A. Dávid előadómű­vész, galéria- és művészeti ve­zető volt. Közreműködött Ber­­náth Ferenc gitárművész, tanár. A kiállítás alkalmából Losonczy Ildikó emléklapot kapott és alkotói nívódíjban részesült. A salgótarjáni művész tárlata október elsejéig 10 és 18 óra között látogatható Budapesten a VII. kerületben, a Dob út 73. szám alatt. Őszi nyitány Megünnepelték a jelenés évfordulóját Múlt hét szombaton tartották a Kisboldogasszony-napi búcsút, vala­mint megünnepelték a karancssági Szentkútnál a jelenés százötvene­dik évfordulóját is. A hívek többsége gyalogosan zarándokolt ki,­­ a Nepomuki Szent János kápolnától,­­ a község belterületétől mintegy három kilométerre található Szentkúthoz. Ott Kapás Attila és Varga László szentmisét mutatott be, és megszentelték a zarándokok foga­dására alkalmas fedett helyet is. A szentmise előtt a hí­vek közösen elimádkozták a litániát. Ezt követően pedig a gyerekek készül­tek műsorral. Kiss Dorottya felolvasta a Szentkút történetét, amit idősektől gyűj­töttek össze, azután pedig Dénes Katalin vetette papírra. 1866. június 6-án három szellemlény jelent meg az akkor 24 éves Szakács Ferencnek. Álmából felköltötték őt, majd nevén szólították és mondták, hogy menjen velük a prédikációra. Fe­renc hosszan tétovázott, de követte a szellemlényeket. A jelenés után az em­berek kultikus szent helynek tekintették a domboldalt, ezzel kezdődött a karancs­sági Szentkút története. A szentmise elején Kapás Attila plébá­nos elmondta, hogy az emberek évszáza­dok óta járnak ki imádkozni, vigasztalást találni a Szűzanyához. Előre bocsátotta, hogy két év múlva szeretnének egy na­gyobb ünnepet is. Akkor lesz ugyanis a kegyhely 70. évfordulója, azóta áll a mai állapotában. A Jóisten áldását kérte min­denkire, aki gondját viseli a kegyhelynek. Varga László váci plébános prédikációját azzal kezdte, hogy nagyon boldog mivel a hívekkel és a Szűzanyával együtt lehet a szép kegyhelyen. Hozzátette, hogy ő már járt Lurdban, Fatimában, Medjugor­­jeban, zarándoklatot is vezetett sok hely­re. A magyar Mária-kegyhelyek állnak azonban a legközelebb a szívéhez, de a karancssági Szentkútnál még nem járt. Éppen ezért elhatározta, hogy elhozza ő is - ugyanúgy, mint a hívek - a hálaadá­sát, örömét és bánatát. Annál is inkább, mert a Szűzanya gondoskodása az ő éle­tét születésétől fogva végigkíséri. Varga László atya szívszorító és elgon­dolkodtató példákat emelt ki a saját éle­téből, amikor őt csak a Jóisten kegyelme és mérhetetlen oltalma mentette meg, kicsi kora óta Mária közbenjárására az Isten milyen sokszor megsegítette. Ki­emelte, hogy mindezt muszáj végiggon­dolni, mert különben csak ünnepelünk, jól érezzük magunkat a gyönyörű termé­szetben. Ez is szép, de mélyebbre kell menni! Mélyebbre gondolni és hálásnak lenni, azért, hogy tudunk hinni, re­mélni, valamint, hogy tudjuk az Istent és egymást is szeretni. Ugyanis ez az igazi nagy ajándék: arra kérte az atya a híveket, hogy őrizzék a hitet, a ha­zaszeretetet és a hűséget Istenhez, a Boldogságos Szűzanyához, a Magyarok Nagyasszonyához. Végül hangsúlyozta, hogy erősítsük, szeressük és támogas­suk egymást, és akkor számíthatunk a Jóisten szeretetére, segítségére, vala­mint mennyei édesanyánk oltalmára is. Ezen kérések és gondolatok megfon­tolása után a szentmise végén megál­dották a -teljesen felújított - zarándo­kok fogadására alkalmas fedett helyet. Előbbiek mellett megújult Szűz Mária és Szent Bernadett szobra is. Kapás Attila köszönetet mondott min­den segítőnek. Kiemelte Tóth Tihamért, a község polgármesterét, valamint Man­gó Istvánt, akik rengeteget dolgoztak a kegyhely megújulásáért. A szentmisén a zenei szolgálatot Durnyik József és a Ri­­móci Rezesbanda biztosította. Az ünnep­lés közös ebéddel végződött a Szentkút parkolójában. Tudósításunkat egy rövid imával zár­juk, ami az 1866. június 6-i jelenésből származik: „Áldjuk, ó Mária, Szent Ne­vedet! Tiszteljük, Szűzanya, orvosló képedet!" Gerhát Karina ízlelő: sztrapacskafőzésy a Haluska fesztiválon WISXEOS) Sztrapacskafőző ver­senyt tartottak a községben múlt szomba­ton, ez évben már tizenharmadik alkalommal. A meg­mérettetésre számos érdeklődő érkezett a dél-nógrádi településre. Nem csak a résztvevők és kísérőik jöttek el, hanem szép számmal érkeztek az egyszerű, de annál ízletesebb népi étel és különleges gasztronómiai élménye iránt érdeklődő vendég is. Az haluskafesztivált számos kísérő program színesítette, koncertek, folklórműsorok, hagyományőrzők, néptáncegyüt­tesek léptek fel, zömmel Nógrádból, de Pest megyéből és Budapestről is. Volt mellette kézműves kirakodóvásár, sé­­tatraktorozás, -lovaglás és -kocsizás, kézműves foglalkozás is. A vendégek megtekinthették Vanyarc nevezetességeit, a viselettörténeti múzeumot, a táj- és az alkotóházat, az ősmaradvány és kőzetkiállítást, az evangélikus templo­mot, a millenniumi emlékparkot, a temetőben nyugvó jeles személyiségek sírját. l *

Next