Nógrád Megyei Hírlap, 2016. november (27. évfolyam, 256-280. szám)

2016-11-16 / 268. szám

A kormány nagyarányú reálbér-emelllftenst szeretne Folytatódtak a minimálbér-tárgyalások kedden a kormány és a szociális partnerek között, a nemzet­­gazdasági miniszter szerint a kormány nagyarányú reálbér-emelkedést szeretne elérni jövőre és 2018-ban is - közölte a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium (NGM) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) kibőví­tett testületi ülését követően az MTI-vel. Budapest. A tájékoztatás szerint Varga Mihály a tanácskozáson kiemelte, a minimálbér-eme­lés mellett a járulékcsökkentést is meg szeret­né valósítani a kormány. Hozzátette, Magyaror­szág makrogazdasági mutatói az elmúlt években nagymértékben ország stabil helyzete jelenleg megen­­g­e­d­i , hogy jelentős lépésekben merjenek gondol­kodni. A tárcavezető a közlemény szerint jelezte, a szerdai kormányülésen tájékoztatja a kormányt a megbeszélésekről, a tárgyalások ezt követően folytatódnak. A testület ülésén a kormány mellett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsé­gének, a Vállalkozók Országos Szövetségének, az ÁFEOSZ-COOP Szövetségnek, a Független Szak­­szervezetek Demokratikus Ligájának, a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek, a Munkástanácsok Országos Szövetségének, a Stratégiai és Közszolgál­tató Társaságok Országos Szövetségének, a Szakszer­vezetek Együttműködési Fórumának és az Értelmisé­gi Szakszervezeti Tömörülésnek a képviselői vettek részt - áll a közleményben. Varga Mihály a VKF pénteki ülését követően jelen­tette be a kormány javaslatát, amely szerint 15 száza­lékos minimálbérnövelést és A százalékpontos mun­kaadói járulékcsökkentést ajánl 2017-re, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nőhet jövőre. 2018-ban a minimálbér további 8, a szakmunkás bér­minimum 12 százalékkal emelkedhet, a munkálta­tói járulék pedig 2 százalékponttal csökkenhet a kormány ajánlása szerint. A kormány azt is javasolta, hogy 2019-től A éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökken­jen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése el­éri az évi 6 százalékot. A szociális partnerek eltérően értékelték a kor­mány béremelési ajánlatát, a munkavállalói oldal minden tagja pozitív irányba tett jó lé­pésként értékelte, míg a VKF munkáltatói oldalának képvi­selői a kormány ajánlatától el­térően jövőre a minimálbérnél 10 százalékos, a szakmunkás bérminimumnál pedig maxi­mum 20 százalékos béremelést javasolnak. Elrendelte a baromfi zártan tartását Az országos főállatorvos Békés, Bács-Kiskun és Csongrád me­gyékben elrendelte a baromfi zártan tartását - közölte a Föld­művelésügyi Minisztérium (FM) az MTI-vel kedden. Az előírás célja, hogy to­vább csökkenjen a vadon élő mada­rakkal történő érintkezés lehetősége. Korábban az országos főállatorvos az egész országra kiterjedően elrendelte a baromfitartó gazdaságok számára, hogy állataikat kizárólag teljesen fe­dett, lehetőleg oldalról is zárt helyen etessék és itassák. A tájékoztatás szerint Bognár Lajos főállatorvos az újabb intézkedést a hétvégi újabb hazai madárinfluenza kitörések, valamint a Németország­ban és Ausztriában is megjelent ma­dárinfluenza esetek miatt hozta, hogy ezzel is csökkenjen az állományok va­don élő madarakkal történő érintkezé­sének lehetősége. A rendelkezés nem egyedülálló Eu­rópában: a jelenlegi járványügyi hely­zetre való tekintettel hasonló e­öntést hozott Németország Hollandia és Franciaország hatósága is. További fontos teendő, hogy az állattartók szigorúan betartsák az általános jár­ványvédelmi szabályokat és jelezzék az állatorvosuknak, vagy az állate­gészségügyi hatóságnak, ha állataikon bármilyen betegségre utaló tünetet észlelnek. Hétfőn a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közöl­te: újabb madárinfluenza megbetege­déseket találtak három Bács-Kiskun megyei településen, ezek Bugac, Kis­­­szállás, és Kelebia. Ezzel ötre emelke­dett az érintett magyarországi telepü­lések száma, korábban egy tótkomlósi pulykaállományban és egy kiskunmaj­­sai kacsatartó telepen jelent meg a betegség. Szijjártó Péter bizottsági meghallgatása Bár van olyan ország, amellyel rosszabbak a kapcsolatok, mint korábban, másokkal viszont jobbak, így összességében még sosem volt olyan kiegyensúlyozott és jó a kapcsolatrendszer a szomszédos országokkal, mint most - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában tartott éves meghallgatásán, kedden, Budapest. Szijjártó Péter kiemelte: a nemzet­politika céljaként azt kell kitűzni, hogy helyben erősítsék meg a magyar nemzeti közösségeket a Kárpát-medencében, abban segítsék őket, hogy a lakóhelyükön legyenek sikeresek, erő­södjenek folyamatosan. Ehhez gazdasági, po­litikai intézkedésekre van szükség, valamint olyan lépésekre, amelyek az összeköttetést segítik a magyar közösségek és az anyaország között - magyarázta. A jó államról rendeztek konferenciát A közszféra átláthatósága a jó kormányzás és a tisztes­séges ügyintézés lényeges eleme, és fontos eszköz a korrupció elleni harcban is - mondta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke egy keddi, a jó állam aspektusairól rende­zett budapesti konferencián. Budapest. A Nemzeti Köz­­szolgálati Egyetem Acta Huma­na - Emberi jogi közlemények szerkesztősége által szervezett konferencián a hatóság elnöke kiemelte: széleskörű transzpa­­rencia szükséges a kormány, a helyi önkormányzatok, az ál­lamháztartás területén, a nyil­vánosság sarokköve ebben az esetben a közfeladat ellátása, a közfeladatok finanszírozása, nemzeti vagyonnal (közvagyon­nal) gazdálkodás. Mint mondta, az informá­ciószabadságot csak szigorú­an szabályozva, és csak szűk körben lehet korlátozni, a közpénzek felhasználásával kapcsolatban a fő szabály a nyilvánosság. Úgy vélte, két olyan terület van, ahol érdekes megvizsgálni, meddig terjed­het az információszabadság. Az egyik területenként emlí­tette a közpénzből gazdálkodó állami, önkormányzati cégeket, amelyek esetében szerinte csak akkor merülhet fel üzleti titok, ha piaci környezetben működnek. A másik területről, a pártok átláthatóságáról azt mondta, a politika tiltakozna az ellen, hogy közhatalmi szervekké minősít­sék a pártokat, ugyanakkor a frakciók annak számítanak. Egy lehetséges megoldásnak nevez­te, ha a pártok vonatkozásában a közérdekből nyilvános adatok körét a törvény meghatározná. A NAIH elnöke fontosnak tart­ja, hogy minél szélesebb kör­ben érvényesüljön a proaktív közzétételi kötelezettség. Do­mokos László, az Állami Szám­vevőszék (ÁSZ) elnöke közölte: a rend és jogkövető magatartás a demokratikus állam működé­sének garanciális alapértéke. Az ÁSZ elnöke a jó kormányzás modelljének alapelvei közül az átláthatóságot és az integritást emelte ki. Elmondta, a számvevőszék kiemelt feladata a közpénzek felhasználásának átláthatóvá té­tele, ezáltal a társadalmi kontroll alapfeltételének megteremtése. Szerinte az, hogy a számvevő­­szék minden jelentése nyilvá­nos, biztosítja a közpénzfelhasz­nálás transzparenciáját. Közölte azt is, a számvevőszék az integ­ritási kockázatok azonosításával, a kontrollok kiépítésének és működésének ellenőrzésével egyfajta megelőző funkciót tölt be a korrupció elleni küzdelem­ben. Domokos László szerint az ÁSZ mértékadó részévé vált a jó kormányzás korrupcióellenes tevékenységének. Székely László, az alapvető jogok biztosa az ombudsmani jogvédelem aktuális kérdése­iről szólva elmondta, megvan a társadalmi bizalom a hivatal iránt, amelynek éves szinten ki­­lencezres ügyforgalma van. Kö­zölte, az ombudsman kezében nincs kényszerítő eszköz, nem bírságolhat, az egyetlen eszkö­ze a meggyőzőerő. Hozzátette: 2015-ben 27A ajánlást fogal­mazott meg, ebből mindössze 36 esetben utasították vissza a címzettek ajánlásait. HIRDETÉS lottózóban, mobilon és interneten! www.szoroncsolatok­.hu

Next