Nógrád Megyei Hírlap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-21 / 67. szám
A zöldségfogyasztás csökkenti a stresszt A zöldségfogyasztás csökkenti a stresszt egy új ausztrál tanulmány szerint. Sydney. A Sydneyi Egyetem tudósai 60 ezer - 45 éves vagy annál idősebb - ausztrál adatait vizsgálták meg két időszakban, egyszer a 2006-2008-es években, másodszor 2010-ben. Elemezték a zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásaikat, az életmódbeli tényezőket és a pszichikai stressz mennyiségét A stressz és a szorongás fokát mérő Kessler-skála használatával a kutatók összevetették a stresszértéket és az elfogyasztott zöldség és gyümölcs mennyiségét. A résztvevők mintegy fele evett annyi gyümölcsöt, amennyi az ajánlások szerint szükséges, a zöldségfogyasztásban azonban csak hét százalékuk követte az ajánlott mennyiséget - mondta Melody Ding, a kutatás vezetője a Hszinhua kínai hírügynökségnek csütörtökön. A kutatásban részt vevő nők, akik napi 5-7 adag zöldséget és gyümölcsöt ettek, 23 százalékkal kevesebb stresszről számoltak be, mint azok a nők, akik semmit vagy napi egy adagot fogyasztottak. Akik napi 3-4 adag zöldséget ettek, 12 százalékkal kevesebb stresszt tapasztaltak azokhoz képest, mint akik semmit vagy egy adagot fogyasztottak naponta. A közvélekedéssel ellentétben a gyümölcsfogyasztásnak nem volt szignifikáns hatása a stressz mennyiségére. „Azt sajnos nem tudjuk, mi a pontos oka annak, hogy a zöldségfogyasztás csökkenti a stresszt, a mechanizmus megértésére más tudományterület szakembereit kell a kutatásba bevonnunk" - magyarázta Ding. Ugyan mindkét nemnél megfigyelhették a zöldségfogyasztás stresszcsökkentő hatásait, a nőknél azonban ez erősebb volt, mint a férfiaknál. „Lehetséges, hogy valódi élettani különbség van a férfiak és a nők között ám az is, hogy a nők egyszerűen pontosabban számolnak be az étrendjükről és az átélt stresszről"-fűzte hozzá Ding. A bioüzemanyagok csökkentik a repülőgépek koromkibocsátását A bioüzemanyagok használata 50-70 százalékkal csökkenti a repülőgépek koromkibocsátást - mutatta ki az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakembereinek német és kanadai kutatókkal közös végzett tanulmánya, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban mutattak be. Washington: A NASA kaliforniai kutatóközpontjában 2013- ban és 2014-ben végrehajtott kísérleti repülések idején gyűjtöttek a szakemberek adatokat arról, miként hat az alternatív üzemanyag a repülőgépek hajtóművének teljesítményére, károsanyag-kibocsátására és a kondenzcsíkok kialakulására, amikor a repülőgépek a kereskedelmi légi útvonalak magasságában repülnek. Kondenzcsík, amely egy emberi tevékenység által létrehozott felhő, akkor keletkezik, amikor a repülőgépek hajtóművei üzemanyagot elégetve égéstermékeket, köztük szén-dioxidot, vizet, koromszemcséket bocsátanak ki a légkörbe. Ezek az égéstermékek a légkörben lévő vízpára számára kondenzációs magként szolgálnak. A levegőben lévő és az üzemanyagból a levegőbe kerülő víz ezekre a kondenzációs magvakra kicsapódik és mert hideg van (mínusz 30-50 Celsius-fok) abban a magasságban, ahol a repülőgépek járnak, így azonnal megfagynak, és apró jégkristályokká alakulnak. A kutatókat leginkább az állandóan létrejövő kondenzcsíkok érdekelték, mivel azok hosszan tartó és kiterjedt felhőket hoznak létre, amelyek a légi közlekedés hiányában nem keletkeznének a légkörben, és amelyekről azt tartják, hogy hatással van a Föld környezetére. A NASA tesztjében egy DC-8- as repülőgép mintegy 12 ezer méter magasan repült, négy hajtóműve 50-50 százalékban használt kerozint és megújuló alternatív üzemanyagot, amelyet észterekből (oxigéntartalmú szerves vegyületekből) és növényi olajból előállított zsírsavakból készítettek. A DC-8-as mögött repült különböző távolságban három kutató repülőgép, amelyek a károsanyag-kibocsátást mérték és tanulmányozták a kondenzcsíkok kialakulását a két különböző üzemanyag elégésekor. „Ez volt az első alkalom, hogy számszerűsítettük a hajtóművek által kibocsátott koromszemcsék mennyiségét, miközben egy 50-50 százalékos bioüzemanyag-keveréket használtunk repüléshez" - idézte Rich Moore-t, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A kutatók folytatják tanulmányukat, hogy megérték és bemutathassák a bioüzemanyagok használatának előnyeit a légi közlekedésben. TECHNIKA 2017. március 21., kedd Megkezdődött a Fegyeracija űrhajók építése Megkezdődött a Fegyeracija (Szövetség) típusú, a Föld-közeli pályán való repülésre és holdutazásra is alkalmas új orosz űrhajó építése - közölte pénteken Koroljovban Vlagyimir Szolncev, az Energija űrrakéta-építő vállalat vezérigazgatója, Moszkva. „A munka aktív szakaszába lépett. Elkészült az egész tervdokumentáció, most az egyes részegységeket építjük meg"-mondta. Emlékeztetett, hogy az első, a tervek szerint 2021-re elkészülő Fegyeraciját Föld-közeli pályán való repülésre tervezték. A négyfős legénység szállítására alkalmas űrhajót 80 százalékban kompozit anyagokból, a leszálló egységét pedig 1570C típusú, új alumíniumötvözetből fogják megépíteni. Az űrhajó önállóan repülve 30 napig egy űrállomás részeként pedig egy évig tartózkodhat a világűrben. A Fegyeraciját Angara-A5V és Angara-A5P típusú hordozórakéták állítják majd Föld körüli pályára. Az űrhajó első automatikus repülését 2021-re ütemezték be, az első űrhajósok pedig 2023 szállhatnak majd fel rajta. A Roszkoszmosz orosz űrkutatási vállalat kedden jelentette be, hogy nyílt pályázaton keres űrhajósokat a holdutazáshoz. A feladatra olyan, 35 évnél fiatalabb orosz állampolgárok jelentkezését várják, akik mérnöki, tudományos vagy repülési szakdiplomával rendelkeznek, valamint tapasztalatokat szereztek a repülőgép- és a rakétagyártásban, illetve az űriparban. A Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem ugyancsak kedden közölte, hogy szeptembertől mintegy 100 hallgatót vesz fel űrkutatási szakára. A kar összehangolja majd tevékenységét a szakterületen működő cégekkel és intézményekkel, többek között a Roszkoszmosszal, az Energijával és az Űrkutatási Intézettel. A Lomonoszov tavaly novemberben jelentette be, hogy űrkutatási szakot készül indítani, amelyen űrhajósokat és más szakembereket fognak képezni az ágazat számára. Nem lesz ennél hosszabb függőhíd A világ leghosszabb függőhídjának építését kezdték Törökországban, az Égei-tengert és a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros, a Dardanellák fölött. Isztambul: A Canakkale 1915 nevű híd központi íve 2023 méteres lesz, hosszabb, mint a jelenlegi világrekorderé, az 1991 méteres Akasi-Kaikjo hídé japánban. A nevében az 1915-ös gallipoli csatára emlékeztető objektum alapkőletételén az ázsiai oldalon, Canakkaléban Recep Tayyip Erdogan török elnök, az európai oldalon pedig Binali Yildirim kormányfő volt jelen. Részt vett a ceremónián egy dél-koreai miniszter is, mivel a 10 milliárd török fontba (793 milliárd forint) kerülő hidat egy török és dél-koreai cégekből álló konzorcium építi. A hatsávos híd 2023-ra, a modern Törökország megalapításának 100. évfordulójára készül el, 10 évig az építő konzorcium működteti, majd a török állam veszi át. A világ egyik legforgalmasabb víziútja, a Dardanellák fölött átívelő híd egyike Erdogan elnök azon büszkén hirdetett „őrült" terveinek, amelyekkel egy virágzó „új Törökország" alapjait akarja megvetni. Erdogan tavaly avatta fel Isztambulban az első közúti alagutat a Boszporusz alatt, és a harmadik hidat a Márvány-tengert a Földközi-tengerrel összekötő szoros fölött. A világ első fluoreszkáló békája A világ első ismert fluoreszkáló békafaját fedezték fel véletlenül argentin tudósok. A pöttyös kétéltűn általában nem látszik, hogy különleges, ultraibolya fényben azonban zöldesen ragyog. Buenos Aires: A békát Santa Fe ■ közelében fedezték a Buenos Aires-i Bernardino Rivadavia Természettudományi Múzeum tudósai, miközben fán élő pöttyös békák pigmentjét tanulmányozták. A szárazföldi állatok között ritka a fluoreszcencia, vagyis az a jelenség amikor a fény rövid hullámhosszú sugarait elnyeli egy anyag hosszabb hullámhosszú sugarai hatására pedig fényt bocsát ki. A tudósok azt vették észre, hogy a kis pöttyös béka normál fényben sárgásbarna bőre ultraibolya sugarak hatására hirtelen elkezd zölden világítani. A Hypsiboas punctatusnak elnevezett kétéltűfajról megállapították, hogy mirigyváladéka okozza a fluoreszkálást. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány készítői szerint különleges tulajdonsága révén a béka 19-29 százalékkal növeli a „ragyogását" a környezet megvilágításától függően. felderítő Sikeresen felbocsájtották a Radar-5 típusú japán katonai felderítő műholdat egy H-2A típusú hordozórakéta segítségével - közölte pénteken a hordozórakétát gyártó Mitsubishi Heavy Industries vállalat. Hírügynökségi jelentések szerint a berendezés feladatai közé tartozik az észak-koreai katonai tevékenység nyomon követése is. Tokió. A konzorcium közleményéből kiderül hogy a műholdat különleges radarokkal szerelték fel, amelyek rossz időjárásnál és éjszaka is lehetővé teszik a földi célpontok megfigyelését. Föld körüli pályára állva a Radar-5 elődjének, a Radar-3-nak a feladatait veszi át, ezt még 2011-ben helyezték üzembe Észak-Korea ballisztikusrakéta-tesztjeivel összefüggésben. A Radar-5 indítását eredetileg csütörtökön tervezték, de a rossz időjárás miatt el kellett halasztani. A pénteki indítást a Kagosima prefektúrában lévő tanegasimai űrközpontból élő adásban lehetett nyomon követni. A japán védelmi minisztérium januárban bocsátotta fel első saját, szélessávú távközlési műholdját a japán hadsereg (SDF) kommunikációs hálózatának fejlesztése és ezáltal a biztonsági kihívások hatékonyabb kezelése céljából. Azt a berendezést szintén egy H2A típusú hordozórakéta szállította. A Kirameki-2-es típusú műhold egyike annak a háromnak, amelyek az önvédelmi erőknek nevezett japán hadsereg kizárólagos használatában lesznek.