Nógrád Megyei Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-08 / 83. szám

2017. április 8., szombat „Szamárhátas” körmenet Mátraverebély-Szentkút, Április 9-én, vasárnap nemze­ti kegyhelyünkön is megünne­pelik Jézus jeruzsálemi bevonu­lását. Reggel 8 órától egészen délig folyamatos gyónási le­hetőségük lesz a híveknek. A 9 órakor kezdődő szentmise ke­retében Krisztus szenvedéstör­ténete is felhangzik majd. 11 órakor pedig a virágos ágak és a barkák szentelésével kezde­tét veszi a Megváltó virágva­sárnapjának ünnepélyes meg­jelenítése. A „szamárhátas" körmenet után a szentmisén elénekelik a passiót is. A szer­vezők arra kérik a zarándokokat, hogy minél több barkát vigye­nek magukkal, és e megszen­telt ágakat - régi szokás szerint - helyezzék el otthoni feszül­teik mellé. A gyermekek is be­kapcsolódhatnak a liturgiába, rájuk a ruhák és az ágak betemíté­­sében számítanak. Azok a kicsi­nyek, akik a szertartás ezen ré­szébe szeretnének részt venni, 10.30 órára érkezzenek meg a gyóntatóudvar elé, hogy elpró­bálhassák a ceremóniát! Felveszik a harangszót Sal­ótaván-ZagyvarAlfalva. A plébánia fennállásának 85. év­fordulója alkalmából a Magyar Rádió munkatársai április köze­pén rögzítik a déli harangszót a Jézus Szíve templomban. A fel­vétel nyáron, a templombúcsú ünnepéhez kapcsolódóan a Kos­suth Rádióban lesz hallható. Keresztút a kápolnánál Érsekvadkert. Keresztutat tartanak április 8-án, szomba­ton 16 órától Érsekvadkerten, a Kálvária Kápolnánál. Az ese­ményen közreműködik az Ér­sekvadkerti Gitáros Énekkar, a Balassagyarmati Don Bosco Énekkar és az Ipolyszalkai Ka­tolikus Ifjúsági Énekkar. Az el­mélkedések között Sillye Jenő keresztúti énekeit szólaltatják meg. Rossz idő esetén a temp­lom ad helyet az ájtatosságnak. - Mi szólt, amikor felkérték önt a Nógrád megyei igazgatói feladatra? - Nem szóltam semmit, mivel előbb gondolatban kellett ezt a lehetőséget helyretennem. Az­tán megköszöntem a bizalmat és elvállaltam a feladatot. - Néhány hét már eltelt a kinevezése óta. Sikerült mostanra megismernie a Nógrád megyei rendszert? - Az itteni­ rendszer aprósá­gokban különbözik csak a Heves megyeitől, olyanokban, amelyek nincsenek­­ leszabályozva. Itt is ugyanúgy hordják például az egyenruhát, de vannak sajátos­ságok, amelyeket még meg kell ismernem. Egyszerű példa erre, hogy hogyan ünneplik meg a kol­légák egymás között a névnapot és ehhez hasonló dolgok. - Voltak-e elvárásai, amikor hozzánk érkezett? - Elvárásaim nem voltak, de elgondolásaim igen, mindenre vonatkozóan. Tehát az állomány­ra, a feladatrendszerre, a tervek­re, az elődöm munkájára, az én munkámra. Nem volt könnyű, azt is mondhatnám, hogy nem egy „mélyalvásos" időszak volt ez az életemben. Képzelje bele a he­lyembe magát bárki...! Ki kellett lépnem abból a körből, ahol 23 évet eltöltöttem, s egy teljesen új feladatrendszert megismernem és abban megfelelnem. - Túl van már az átálláson vagy ez még jelenleg is zajlik? - Maradjunk abban, hogy ki­lencvenöt százalékban túl va­gyok rajta, de lehet, hogy ez jövő héten csak kilencvennégy lesz. Attól függ, hogy felmerül-e va­lami új dolog. Ahhoz, hogy száz­­százalékosnak érezzem ezt, hos­­­szabb időnek kell eltelnie. - Mikor és miért döntött úgy, hogy tűzoltó lesz? Mi jellemezte azt a huszonhárom évet, amelyet megyénken kívül töltött? - 1993-ban döntöttem a tűz­oltó hivatás mellett. Akkor még civil munkám volt Németország­ban dolgoztam egy gépgyárban és a feleségem arra kért hogy jöjjek haza. Akkor mérlegeltem, hogy melyik is az az egyenruhás szervezet amelyik nekem meg­felelne. S bár nem volt a család­ban korábban tűzoltó, racionális és érzelmi alapon én mégis ezt választottam. Az iskola elvég­zése után vonulós tűzoltóként kezdtem Heves városában, s az elmúlt bő két évtizedben min­den beosztást betöltöttem, ami létezik a katasztrófavédelemnél tűzoltó vonalon. - Nógrád megyében volt egy fejlődő íve a katasztrófavéde­lemnek. Ezt ön nyomon követte korábban? - Ismertem a nógrádi munkát, nyomon kellett követnem, hiszen a szomszédos megyék hatással vannak egymásra. Az itteni kol­légákkal időnként összejöttünk szakmai találkozókra, továbbkép­zésekre, tehát sokakat személye­sen ismertem már korábbról is. - Mit tart a legnagyobb kihívás­nak a jövőre nézve? - Megítélésem szerint sok kihí­vás van, de ha egyet ki kell emel­nem, akkor azt mondom, hogy az elődöm munkájának a folyta­tását. Igencsak magasra tette a lécet. Rendkívül látványos volt a fejlődés a megyében. Mérhetően ez abban mutatkozik meg hogy lényegében nincs már Nógrád­­ban olyan település, ahová ne érnének ki a hivatásos tűzoltó egységek tizenöt percen belül. Volt olyan kolléga, aki azt „kérte", hozzak magammal Egerből egy kis „heves" mentalitást. Igyekez­ni fogok ennek is megfelelni. - Ön szerint van még feljebb? Ha igen, akkor melyek azok a kulcsterületek, amelyeket tovább­ra is célkeresztben kell tartani?­­ Van feljebb, természetesen. Az egyik legfontosabb az önkén­tesség fejlesztése technikailag személyileg területileg. A másik fontos részlet a megye fejlődé­sében való aktív közreműködé­sünk. Az elmúlt hetekben derült ki, hogy jelentős fejlődés előtt áll Salgótarján és a megye is - ez igen komoly kihívás számunkra is. Feladatunk lesz ennek a fejlő­désnek a segítése, engedélyezé­se. Teljesen mindegy, hogy mi­lyen területről van szó, ez komoly szakmai kihívást jelent.­­ Hogy néz ki a katasztrófa­­védelemnél a munkaszervezés? Ütemterv, feladatterv, elvárások alapján dolgoznak? - Éves munkaterv alapján dol­gozunk hónapokra lebontva meg van határozva, hogy milyen fel­adatokat kell végrehajtani. Vannak folyamatos feladatok amelyek nincsenek időponthoz kötve és külön meg vannak határozva a fő célkitűzések. Ezeket a szempont­­rendszereket a felettes szervtől és azon keresztül kapjuk meg. -A katasztrófavédelem milyen területeken avatkozik be? Beszél­jünk kicsit arról, hogy mely terüle­tekért felel ön most megyénkben? - A tűzesetektől kezdve, a természeti és ipari veszélyez­tetettségen és katasztrófákon át a közúti balesetekig számos terület tartozik a katasztrófavé­delemhez. Azt szoktam mondani, hogy ma már, ha valaki nem tud egy problémájával hova fordulni, akkor megkeresheti a katasztró­favédelmet, és ha mi sem tudunk neki segíteni, akkor átirányítjuk a megfelelő szervekhez. - Eddig Egerben élt, a kinevezé­se azonban már Salgótarjánhoz köti. Ingázik vagy ideköltözik? - Jelenleg még ingázok, de már találtam albérletet és hama­rosan ide fogok költözni. A csa­ládból a gyerekek már majdnem kirepültek, tanulnak. A felesé­gem Budapesten dolgozik, ő ott él a lányommal. Mindenki végzi a feladatát, így én egyedül fogok itt élni egyelőre. - Hogy fogadták a kollégái azt, hogy „elhagyja" Egert? - Hirtelen jött a felkérés és a váltás, s elmondhatom, Egerben nem bontottak pezsgőt a hír hal­latán. - Ezek szerint szerették önt. - Szerintem igen és úgy tudom, hogy az itteni munkatársaim is szerették az elődömet. Viszont ez a hivatás sok szempontból más, mint egy civil szakma. Az ilyen változások hozzátartoznak az életünkhöz. Egy tűzoltó mun­kájában adott esetben nincs túl sok idő arra, hogy gondolkodjon. A gyors döntés életeket menthet. Ez végig kísér minket a pályánk során. Lakatos Katalin Nem elvárásokkal, hanem tervekkel érkezett Március 16-tól új vezetője van Nógrád megyében a katasztrófavédelemnek. Seres Tibor ezredes személyében. A szakember eddig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltségét vezette, most pedig salgótarjá­ni hivatalában fogadott minket, hogy egy interjú erejéig beszélgessünk az előtte álló feladatokról, szakmai előéletéről, céljairól és a kinevezéshez kapcsolódó érzelmeiről. „Ez a hivatás sok szempontból más, mint egy civil szakma. A változások hozzátartoznak az életünkhöz. Egy tűzoltó munká­jában adott esetben nincs túl sok idő arra, hogy gondolkodjon" HIRDETÉS |­­ Borász a zongoránál -Liszkay borvacsora 2017.április 28-án(pénteken) 19 órától "Káprázatos zenés borvacsora • Egy igazi showman társaságában" yÉ­T­T­E­R­E­M| Cabernet Sauvignon 2012 Zöldfűszeres pisztáciás kéregben sült borjúszűz, szarvasgombás kézműves kéksajttal készült burgonyapürével, vörösboros cseresznyés glásszal Tokaji Kései Cuveo 2015 Castellum torta Pinot Noir Rosé 2015 Charolais marha hátszín erőleves füstölt fürjtojással ropogós gyömbéres zöldség metéltekkel, újhagymával ízesített borjúmájas raviolival A KEDVENC BOROK VISSZAKÓSTOLÁSA -A HOLLÓKŐI VAZDURAM SAVVÁLOGATÁ­SAVAL ELKÍSÉRVE Oláh Zoltán Uszkay Mihály -konyhafőnök azonoS Borvacsora és a zenés show ára: 13.900 Ft/fő (Előzetes foglalás és fizetés esetén) 14.900 Ft/fő (helyszíni fizetés esetén) A borvacsorán való részvételhez kedvezményes szálláslehe­tőséget biztosítunk vendégeinknek! Standard szoba: 13.500 Ft/fő­/éj Az ár tartalmazza a szállást, a másnapi büféreggelit, a wellness részleg használatát, parkolást a szálloda területén és a Wifi használatot Ezen felül pénteken, a borkóstoló előtt korai szobaelfoglalási lehetőség 12 órától Castellum Hotel Hollókő**** 3176 Hollókő, Sport út 14. Tel: +36-21/300-0500, Mobil: 06-30/296-6376, E-mail: sales@hotelholloko.hu V______________________________________________________J Centúríó Cuveé "16" Medvehagymás pogácsa. Konfitált citrusos fogas wasabi morzsával, zsenge hónapos retekkel Kreinbacher Juhfark 2013 Vargányás nyúlpástétom rózsaborsos balzsamecetes eperrel, citrusos szőlő­­magolajjal kevert salátaszívekkel Cabernet Franc Giulia 2013 Tonkababbal sous-vide­ólt rosé ka­csamell kacsamáj vinaigrette!, grillezett zöldspárgával * ft V ft Veszelovszki Balázs Virágvasárnap Most vasárnap elkezdődik a Nagyhét, Jézus szenvedéstörté­nete, megváltásunk ünneplése. Jézus dicsőségesen bevonul Jeru­zsálembe, a nép ujjong és ünne­pet hozsannát kiált pálmaága­kat lenget majd ahogyan az lenni szokott a történelemben, megje­lennek a bomlasztók, akik inkább ellene fordulnak, és igyekeznek a tömeget is ellene fordítani, ráuszí­tani. Akik most hozsannát kiálta­nak, pénteken már azt kiabálják: feszítsd meg, keresztre vele! A szenvedéstörténet eseménye­it leírva az evangélium úgy fogal­maz, Jézus tudta azt ami rá vár. Vagyis hagyta a népet hagyta a pálmaágakat hagyta a hozsan­nát mert tudta, hogy jön Júdás, jönnek a júdások, akik majd elta­possák ezeket, és felállítják a ke­resztet neki. De azt is tudta, hogy jön húsvétvasárnap, jön a feltá­madás, és rajta nem lesznek úrrá. És pontosan tudja, eljön az ítélet napja is, amikor ezeket az embe­reket majd felelősségre vonja tet­tükért Az emberiség is vajmi keveset változott az évszázadok során. Napjainkban is megvannak a jú­dások, akik a szemünkbe hozsan­nát mondanak, elfordulva, a há­tunk mögött pedig ránk törnének. Történelmünkből tudjuk, hogy az árulók, akik a 30 ezüstért bármire képesek, jelen voltak, és sajnos je­len vannak ma is a világban. Európa forrong, a helyzet pat­tanásig feszült Sokan mondják, főképp a sokat megélt és szenve­dett idősek: „megérett már ez a világ a pusztulásra"! Jónás köny­véből tudjuk, hogy Ninive is meg­érett, de az utolsó pillanatban észhez tért, és az Isten megkegyel­mezett nekik. Jeruzsálem is megé­rett a pusztulásra Jézus idejében, hiszen az Isten fiát vasárnap él­tetők pénteken keresztre feszítet­ték. De Isten a húsvétvasárnappal egy új lehetőséget ad nekik, hogy megtérjenek, immáron a feltá­madt Jézussal. Nekünk is új lehetőséget ad minden húsvét a megtérésre, a visszafordulásra, az Istenre fi­gyelésre. Éljünk vele, s legyen az előttünk álló szent hét. Nagyhét olyan, hogy ne csak otthonainkat és környezetünket, de a lelkünket is fel tudjuk készíteni a feltáma­dás ünnepére! A vasárnapi evangéliumban a megszokott tanító példázatok helyett a szenvedéstörténetet, vagyis a passiót éneklik-olvas­­sák a templomokban. Jézus szen­vedését halljuk a bevonulástól a megvádolásig, a meghurcolásig és a keresztre feszítésig. Ne feled­jük, az evangélium idézett szöve­geid: véget érhet, de Jézus húsvét­vasárnap feltámad! Ha hitünket megváltjuk, ha hisszük, hogy va­lóban így történt, megértettük a szent három nap üzenetét Ha megértettük, rajtunk múlik, hogy megéljük-e. S ha megéltük, átél­tük, rajtunk múlik, hogy a továb­biakban is e szerint élünk-e, vagy felszippantanak a szürke hétköz­napok. Kívánom, hogy halljuk meg az evangéliumból a bátorító szavakat, amelyek Jézustól valók, hogy részünk lehessen húsvét tit­kában!

Next