Nógrád Megyei Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-11 / 212. szám

Előre tekint a tankerület A Salgótarjáni Tankerületi Központ szeptember 7-én tanévindító kerekasztal-beszélgetésen tájékoztatta az érdeklődőket a 2017-2018- as időszak feladatairól. Simon Tibor tankerületi igazgató beszámolt pályázati sikerekről, milliárdos fejlesztések indulásáról, a nyári karbantartási munkákról, s megtudtuk azt is, hogy az intézményvezetők nagyobb szabadságot kapnak a szakmai és a gazdasági döntések meghozatalában is. Salgótarján: A tankerületi központok 2017. január 1-jétől váltak önállóan gazdálkodó szervezetté, fenntartóvá. Ezzel szorosabbá vált az intézményekkel való együttműködés, az intézményvezetőkkel való napi szintű kommunikáció. Néhány órára csökkentették az átfutási időket, s az információátadás és a visszacsatolás is hatékonyabbá vált. Ettől a naptól kezdve az intézményvezetők önállósága is nagyobb lett a Salgótarjáni Tankerületben. Szélesebb jogosultsági körük van, például önállóan dönthetnek a százezer forint alatti beszerzésekről, s a szakmai kérdéseket is alulról felfelé zajló kommunikációban egyeztetik, vagyis az adott intézmény vezetője terjeszti fel az igényt, a szakmai tervet, a tankerületi igazgató pedig csak mérlegeli, egyezteti, illetve jóváhagyja azt. A 2017-es évi beiratkozási adatokról megtudtuk, hogy a Salgótarjáni Járásban 723, a bátonyterenyeiben 199, a pásztóiban 376 tanköteles tanuló van, huszonnyolc százalékuk azonban még óvodás maradt, így az iskolát most kezdők száma a Salgótarjáni Tankerületi Központ fenntartásában lévő intézményekben a következőképpen alakult: Salgótarjánban 409, Bátonyterenyén 112, Pásztón 196 fő. Vannak, akik a tankerületen kívül lévő nem állami fenntartású iskolába, vagy a szabad iskolaválasztás lehetőségével élve nem a kijelölt iskolába iratkoztak be. Salgótarjánban így tettek 130-an, Bátonyterenyén 42- en, Pásztón szintén 42-en. Az új tanév tanulói adatai a következők: a Salgótarjáni Tankerületben általános iskolába összesen 7527 gyermek jár, a középiskolai nevelés-oktatásban 9148 fő, a gyógypedagógiai nevelésben pedig 314 fő vesz részt. A Tankerületi Központ koncepciós gondolkodását bizonyítja, hogy a kormánystratégiával összhangban alakították pályázataikat is. Teljes felújítási korszerűsítést terveznek több intézményben, amely azt jelenti, hogy több évtizedes lemaradást pótolva, az esélyegyenlőség célja mentén újulnak majd meg iskolák a megyében. Tíz intézményt jelöltek ki erre a célra, s kettőnek már nyertes pályázata van: a pásztói Zsigmond Király Általános Iskolának és a Palotási Általános Iskolának. Előbbi másfél milliárd forintból épül újjá, utóbbira félmilliárd forintot költenek az előttünk álló időszakban. Simon Tibor ismertette, hogy ezek mellett három kisebb pályázatuk vár most bírálatra: a félbeszakadt alapfokú képzésüket folytathatnák az ebben érintettek Ecsegen és Etesen iskolánként 38 millió forintos projektből, míg egy tizenöt intézményt magába foglaló, iskolai közösségi program megvalósítására irányuló lehetőségre 145 millió forintot pályáztak meg. Simon Tibor megfogalmazta azt is, hogy a megyei jogú város iskolái most ugyan nem szerepelnek a nagyberuházások között, de tudni kell, hogy a falvak és kisebb városok intézményei az idők során sokkal jobban leamortizálódtak. A nyári időszakban egyébként karbantartásra bő 60 millió forintot fordított a Salgótarjáni Tankerületi Központ, amelyből sok jutott Salgótarjánba is. Szluka Pálné, a Madách Imre Gimnázium intézményvezetője hozzátette: a járókelők lehet, hogy nem látnak semmit, de a falakon belül történtek olyan fejlesztések, amelyek fontosak voltak. A Madáchban például egy konditermet is kialakítottak az elmúlt hónapokban. Az előretekintést bizonyítandó Simon Tibor közölte, hogy már a téli időszakra készülnek az intézmények fűtési rendszerének az átvizsgálásával, így ahol szükséges, ott időben el fogják tudni végezni az erre vonatkozó karbantartásokat, esetleges nagyobb beszerezéseket. Lakatos Kati Szent László ereklyéje a kegyhelyen Fontos eseménynek lehettek tanúi azok a hívek, akik ellátogattak a hétvégén Mátraverebély-Szentkútra. Hazánk egyik legnagyobb kincse, Szent László király Győrben őrzött koponyacsont-ereklyéje érkezett nemzeti kegyhelyünkre Kisboldogasszony, azaz Szűz Mária születésének ünnepén. A búcsúra eljött Veres András győri püspök és Bognár István, a győri székesegyház plébánosa, az ereklye őre, aki nélkül ez a felbecsülhetetlen érték nem mehet sehová. Bognár István szerint egyfajta hazatérés is volt egyben az ereklye érkezése, hiszen mindannyian ismerjük Szent László és Mátraverebély-Szentkút történetét s azt, hogy hogyan fakadt itt az első forrás: Mátraverebély-Szentkút. A szombat esti szentmisén tartott prédikációjában kiemelte: Szent László a magyar Mózes, aki a sziklából vizet fakasztott s törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak. A Kisboldogasszony napja alkalmából tartott búcsún már pénteken elkezdődtek a programok. Az első nap gyóntatással, a zarándokok fogadásával indult, ahol énekes Mária-köszöntőn vehettek részt a hívek. Fejes Antal OFM „A litánia" címmel katekézist tartott, majd ünnepi szentmise és körmenet következett, ahol Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök mondott prédikációt és természetesen litánia is volt. A nagybúcsú második napján ugyancsak gyóntatással és az énekes Mária-köszöntővel indult a nap, majd litánia és szentmise várta a híveket, ahol Bán Jónás OFM tartott szentbeszédet. A három napos búcsú legfontosabb eseményeként szombaton délután a megfelelő kísérettel megérkezett nemzeti kegyhelyünkre Szent László királyunk koponyacsont-ereklyéje. Nagy megtiszteltetés volt ez Mátraverebély-Szentkútnak, hiszen a Szent László-évi ünnepségek keretében, Debrecen, Várad, Nyíregyháza és Szabolcs után, most megyénkben is leróhattuk tiszteletünket királyunk emléke és féltve őrzött ereklyéje előtt. A lovagrend tagjainak kíséretében először a csodatévő kegyszobor elé került a templom formájú hordozóban őrzött koponyacsont, ahol Orosz Lóránt OFM, a kegyhely vezetője mondott ünnepi köszöntőt a zsúfolásig megtelt bazilikában. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy Mátraverebély-Szentkúton köszönthettük az ereklyét. A közös ének és ima után a híveknek közelebbről is lehetősége nyílt megcsodálni hazánk egyik legnagyobb kincsét, amit aztán az ünnepi szabadtéri szentmisére is kihoztak a lovagrendi tagok. Bognár István püspöki irodaigazgató, győri városplébános prédikációjában kifejtette: Szent László emlékévében vagyunk s a koponyacsont-ereklye előtt tisztelegve különösen is figyelnünk kell egymásra s a szeretet kinyilvánítására, megélésére, amit még Szent László királyunk nagyon jó példaként állított elénk. Megtanított minket arra, hogyan kérjük Égi Édesanyánk oltalmát s miként szeressük Istent és embertársainkat. Alázattal, nyitottsággal és őszinteséggel fogadta az életet. Tettei követendőek, fontos, hogy imádkozzunk szeretteinkért, családunkért és barátainkért, valamint bocsássunk meg ellenségeinknek, ahogy ő is tette! - hívta fel a jelenlévők figyelmét az ereklye őre, aki azt is elmondta, annak, hogy ezúttal nem a hermában hozták ide a koponyacsontot, csupán egy oka van. Ötvös művészek készülnek annak rendbetételére. A jelenlegi, templom formájú hordozó - amelyet metszetek is díszítenek - Lebó Ferenc szobrászművész tehetségét dicséri. Bognár László szerint a mostani koponyacsont-ereklye látogatással Szent László királyunk kicsit hazatért Mátraverebély-Szentkútra. Tudjuk ugyanis, hogy a hagyomány szerint 1091-92-ben Szent László király ellenségei elöl menekült és egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet és ekkor fakadt itt az első forrás. A legenda mögött a magyar irodalom képe húzódik meg: László a vízfakasztással az új Mózes, aki törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak. Az ünnepi szentmise után az ereklye visszatért a bazilikatemplomba, majd Szent László kiállítás nyílt a fogadó épületben. A továbbiakban kiáltás-imádság, népi áhítat és keresztúti ájtatosság kezdődött, ez utóbbi Palkó Julián OFM vezetésével, aki éjfélkor szentmisét mutatott be a megholtakért. A nagybúcsú vasárnapja gyóntatással és a zarándokok fogadásával kezdődött, az énekes Mária-köszöntő után katekézis is volt Athleta Christi (A keresztény ember benső szabadsága) címmel, Veres András győri püspök közreműködésével. Az ünnepi szentmise és körmenet a szokásos időpontban kezdődött, amit Stanislaw Dziwisz bíboros, ny. krakkói érsek és Veres András győri püspök celebráltak, majd litánia várta a híveket. SZÖVEG ÉS FOTÓ: SCSE Szent László koponyacsont-ereklyéjét Orosz Lóránt, a kegyhely vezetője köszöntötte Bognár István,püspöki irodaigazgató, győri városplébános prédikációjában kifejtette: Szent László emlékévében különösen figyelnünk kell egymásra s a szeretet kinyilvánítására, megélésére, amit még Szent László királyunk nagyon jó példaként állított Mint megtudtuk, Szent László királyunk Győrben őrzött koponyacsont-ereklyéje a szabadtéri oltárnál várta azokat a zarándokokat, akik szerették volna leróni tiszteletüket előtte.