Nógrád Megyei Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-11 / 288. szám

4 RÉTSÁG ÉS TÉRSÉGE Különleges növények DIÓSJENŐ A Boróka-ház de­cemberi rendezvénysoro­zata keretében 15-én, pén­teken 17 órától a Bibliában olvasható növényritkasá­gokról hangzik el előadás, míg másnap, szombaton délelőtt kilenctől az adventi ünnepkör jegyében mézes­kalács díszeket készíthet­nek a résztvevő fiatalok és idősebbek. Fakocsi-futam a iskolában RÉTSÁG A remek hangula­tú Takarék utcai ládaderby téli teremváltozatát rendezik meg december 18-án, kora délután, elsősorban a tizen­nyolc éven aluli korosztályt megcélozva a város általá­nos iskolájának tornatermé­ben. A Rétsági Fiatalok Rút­ságért és a Rétsági Rider’s Team közös szervezésében megvalósuló Fakocsi -fu­tamra saját készítésű, kézi hajtású járművel lehet ne­vezni, amelyet ki-ki a kedve szerint a fantáziája felhasz­nálásával díszíthet, festhet ki. A megkötés csupán an­­­nyi, hogy az autó összsú­lya nem érheti el a száz ki­logrammot, illetve a gyer­mekek indulásához minden­képpen szülői beleegyezés kell. Az első futam várható­an 14 órakor rajtol. Közmeghallgatás a fejlesztésekről NÉZSA Közmeghallgatást tartank a településen de­cember 12-én,kedden 18 órától a Mikszáth Kálmán Általános Iskola étkezőjé­ben. A rendezvényen Stye­­vó Gábor és a képvise­lő-testület tagjai beszámol­nak a község 2017. évi gaz­dálkodásáról, illetve tájé­koztató hangzik el az idén megvalósított, illetve elő­készületben lévő fejleszté­sekről. Kijelölték a tanuszoda helyét RÉTSÁG Balassagyarmat után a másik nyugat-nógrádi járási székhelyen is tanuszoda épül a közeljövőben. A közel 420 mil­lió forintos beruházás előké­születei már megkezdődtek. Első lépésben az önkormány­zat felmérte mindazokat a te­rületeket, ahol a kivitelezés a legjobban megvalósítható, így esett a választás az egykori laktanya közelében lévő Rad­nóti utca Tolmács felé eső vé­gére. Itt a szomszédos, korábbi honvédségi szolgálati lakások miatt nagy terület áll rendelke­zésre. Az előzetes várakozások szerint a kivitelezés akár már 2018 folyamán megindulhat. Nagyon ráfért már az intézményre a felújítás Kulturált körülmények a huszonöt ovisnak Befejezéséhez közeledik a község óvodájának korsze­rűsítése. Az épület 84 millió forintból teljes rekonstrukci­ón esett át és akadálymen­tesítették a bejáratot is. Hegedűs Henrik FELSŐPETÉNY A szomszédos te­lepülésekről is előszeretettel hozzák Felsőpeténybe gyer­mekeiket a szülők, így a kö­zel hatszáz lelkes faluban év­­ről-évre húsz és harminc kö­zött mozog az óvodába beirat­kozottak száma. - Nagyon ráfért már az intéz­ményre a felújítás - avatott be a részletekbe a községben tett látogatásunk alkalmával Be­nyusovics Ervin polgármes­ter. - Az épület 1970-ben ké­szült el, azóta alig végeztek rajta munkákat, a rombusz­­pala-tetőszerkezet teljesen el­avult, a rajta keletkezett ré­seken át lehetett látni, és félő volt, hogy egy hirtelen lesza­kadt hómennyiség akár be is fogyaszthatja, szörnyű volt az állaga. Nem beszélve az iszo­nyatos mértékű rezsiköltség­ről, ami alaposan megterhel­te a község kasszáját. Az előző önkormányzatok is igyekeztek forrásokat előteremteni a kor­szerűsítésre, de a próbálkozá­sokat húsz éven keresztül nem kísérte siker, míg végül leg­utóbb a Terület- és Település­­fejlesztési Operatív Program Nógrád megyei támogatottjai körébe bekerültünk, aminek köszönhetően elvégezhetjük a munkálatokat. Benyusovics Ervin hozzá­tette, a költségek két részből tevődnek össze: egyrészt a TOP-támogatás közel hetven­ötmillió forintjából, másrészt az adósságkonszolidációban nem részesülő településeknek adott tízmillió forintos bel­ügyminisztériumi forrásból. Szerencsére a hivatalos ügy­intézés elég gyorsan lezajlott, így már idén nekiláthattak a rekonstrukciónak, ami az év végére be is fejeződik, ami­nek jóvoltából januárban vis­­­szaköltözhetnek ide a gyere­kek ideiglenes „otthonukból”, az evangélikus egyházközség által felajánlott ingatlanból. - Lényegében egy teljesen új óvodát kap a község - fejez­te ki örömét a polgármester. - A szakemberek kicserélték a nyílászárókat, modern fűtési rendszert szereltek fel és vi­zesblokkokat alakítottak ki, új tetőt emeltek az épület fö­lé, megszépültek a külső falak és a csoportszobák, egyszó­val teljesen elégedettek lehe­tünk, hogy végre huszonegye­dik századhoz méltó körülmé­nyek között cseperedhetnek fel a gyermekeink. Benyusovics Ervin polgármester a helyszínen mutatta meg a korszerűsítés részleteit Fotó: Torjay Attila Nincs munkanélküliség a faluban­ ­ Igazán szerencsés település­nek tekinthetjük magunkat - mondta Benyusovics Ervin arra utalva, hogy lényegében nincs munkanélküli lakos a faluban. Mivel mind Rétság, mind Vác huszonöt kilométeres körön belül található és a közlekedé­si viszonyok is elfogadhatóak, az emberek megtalálják a szá­mításaikat a két közeli város üzemeiben és egyéb munka­helyein. Sokan vállalják az in­gázást is nap mint nap. A pol­gármester hozzátette: minél él­hetőbb községet szeretnének teremteni, ehhez igazítják a fejlesztéseiket is, így a falu la­kosságmegtartó ereje is folya­matosan növekedhet. 2017. DECEMBER 11., HÉTFŐ Lovaskocsin érkezett az ajándékosztó RÉTSÁG A város téli eseményso­rozatának ma már megkerül­hetetlen részévé vált a Rétsági Fiatalok Rétságért Egyesület által szervezett, és a helyi gyer­mekek körében igen népszerű­vé vált Mikulásjárat. A nagy­­szakállú és kíséretében a há­rom-négy, torzonborz, feketé­re festett arcú kisördög-kram­pusz lovaskocsin érkezik a mű­velődési központ elé, ahol a be­járatnál egy hatalmas karos­székben helyezkedik el, és így fogadja az elébe járuló óvodá­sokat és iskolásokat. Természe­tesen nem maradhatnak el a jó gyermekeknek szánt kereszt­kérdések sem, az ajándékosz­tás után pedig ismét a bakra pattan a Télapó, és a krampu­szok társaságában bejárja a vá­ros utcáit, hogy az előzetes be­jelentkezések alapján a beteg, vagy más okokból távol mara­dó apróságoknak is elvigye a jutalmakat. Idén, Miklós nap­ja hétköznap lévén, már a ko­ra esti sötétségbe nyúlt, mire a Mikulás elérkezett a fiatalok­hoz és bejárta a maga kacska­­ingós útját a településen. Időseknek tartottak előadásokat RÉTSÁG Főként az idősebb nemzedék képviselőit invi­tálták a Járóbeteg Szakellátó Központban működő egész­ségfejlesztési iroda munka­társai nemrégiben a váro­si művelődési központba. A résztvevők egyrészt külön­böző állapot-felmérési vizs­gálatokat végeztethettek el magukon, így volt csontsűrű­ség- és vérnyomásmérés, vér­­cukorszint ellenőrzés is. A kí­sérő előadások során dr. Tiba Eszter tartott vetítőképes be­mutatót Boldog időskor cím­mel azt ecsetelve, miként ér­hető el a nyugodt öregkor az egészséges életmód tökéletes betartásával, dr. Bartha Zsó­fia pedig jógagyakorlatokat mutatott be, míg Szabó Klára a különböző gyógynövények jótékony hatásairól számolt be a hallgatóságnak. Az oldalt összeállította: Hegedűs Henrik A színek hiányát gazdag motívumkinccsel egyenlítették ki a varrónők Nógrádikum lett a fehér hímzés is DIÓSJENŐ Ebben az esztendő­ben a rétsági járás területéről mindössze egyetlen népi ékes­ség került a Nógrádikum díj­jal kitüntetett megyei értékek közé: a diósjenői fehér hímzés. Bár az ország különböző te­rületein található fehér hím­zések éppen egyszínű mivol­tuk miatt kevésbé ismertek és kedveltek, a diósjenői vál­tozatok is hűen igazolják, a viszonylagos pompahiányt sok-sok ötletességgel ki le­het küszöbölni és a terméket változatos gazdagságúvá ten­ni. Ilyen vonás például a tó­nust adó zsubrikák (vagy sub­­rikák) áttörése, az egyes lyu­kacsok mélysége, az erősen alátöltött magashímzés, ami plasztikai hatást nyújt. A mo­tívumaik laza szerkezetűek, kizárólag növényi formákat mintáznak, a köz­vetlen környezet­ből, a természet­ből lesték el azo­kat készítőik. A női ruházaton a fő- és váll­kendőket, ingvállat, pruszli­­kot, és a „kisken­­dőket”, míg a férfi öltözeten az ing gombolásánál végigfutó pántot díszítették ilyen jellegű varrással. Alap­anyaguk a fehér „mull” (bol­ti shiffon-batiszt), fonala pe­dig fénytelen slingelőfonál. A legrégebbi hímzéseik között akadnak egyszínű pirossal varrottak is, de ez egy idő után kiment a divatból. A diósjenői fehér hímzés történetét és legfőbb jellem­zőit, motívumkin­csét Végh László­­né, a község egyko­ri tanítónője gyűj­tötte össze negy­ven évvel ezelőtt, a rendkívül gazdag anyagot a pedagógus fia, Végh József helytörténész adta ki könyv alakban a közelmúltban. A motívumok laza szerkeze­tűek és növé­nyi formákat mintáznak A női öltözeten is szépen mutatnak a hímzésformák

Next