Nógrád Megyei Hírlap, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)
2019-06-20 / 141. szám
2019. JÚNIUS 20., CSÜTÖRTÖK Mohamed Szalahék hazai pályán nyerhetik meg az Afrika-kupát Biztos a forró hangulat Miközben javában zajlik a Copa América és az Aranykupa, vagyis a dél-amerikai, valamint az észak- és középamerikai kontinenstorna, pénteken megkezdődik az Afrikai Nemzetek Kupája is. Mondhatjuk, hogy az eddigi legerősebb torna a fekete kontinensen, mert Egyiptomban az eddig megszokott tizenhat ország helyett huszonnégy szerepelhet, és a nagycsapatok közül mindegyik sikeresen abszolválta a selejtezőt. Fábik Tibor szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Egyiptom beugróként lett a 32. Afrikai Nemzetek Kupája - közismertebben: Afrika-kupa - házigazdája, Kameruntól novemberben vették el a rendezés jogát, mert nem a kellő tempóban haladtak az előkészületekkel. Ez azért is különösen fájó lehet a kameruniaknak, mert ők a címvédők, a 2017-es döntőben éppen Egyiptomot verték meg 2-1-re. Afrikában nem újdonság, hogy lecserélik az eredeti házigazdát, sorozatban a negyedik alkalommal fordul elő. 2013-ban Líbia helyett biztonsági okokból a Dél-afrikai Köztársaság, 2015-ben Marokkó helyett az ottani ebolajárvány miatt Egyenlítői-Guinea rendezte meg a tornát, 2017-ben pedig Líbia a politikai káosz miatt másodszor is alkalmatlan lett a feladatra, akkor Gabon ugrott be a helyére. Egyiptomra január 8-án esett a választás, és nagy szerencse, hogy az Afrikai Labdarúgó-szövetség már korábban eldöntötte, most nem a megszokott januári, februári időszakban játszanak. Újdonság az is, hogy az eddigi 16 csapatos mezőny helyett 24 együttes lép pályára, hat négyes csoportba osztva. Könnyen találtak hat stadiont: Kairóban hármat, s Alexandriában, Szuezben és Iszmailiában lesznek még mérkőzések. Egyiptom az A csoportban természetesen a fővárosban, a 74 100 főt befogadó Nemzeti Stadionban játszik, és gyanítjuk, nem lehet olyan elrettentő a hőség, hogy üres székek maradjanak, amikor Mohamed Szalahék kifutnak a pályára. Ami a további esélyeseket illeti, a B csoportban Nigéria, a C-ben Szenegál és Algéria, a D-ben Marokkó, Elefántcsontpart és a Dél-afrikai Köztársaság, az E-ben Tunézia és Mali, az F-ben Kamerun és Ghána is merész álmokat szövögethet. A csoportokból az első kettő, valamint négy harmadik jut tovább az egyenes kieséses folytatásba, így tehát a D jelű „halálcsoportban” valamelyik nagycsapat könnyen elvérezhet. A játékoskeretek értéke alapján Szenegál válogatottja magasan a legerősebb (386 millió euró), utána Elefántcsontpart (284 millió), Nigéria és Algéria (197-197 millió), Egyiptom (196 millió), majd Marokkó (176 millió) következik. Azt azért jegyezzük meg, hogy a házigazdák keretéből Szalah egymaga elvisz 150 milliót mint a fekete kontinens legcsillogóbb ékköve. A játék kedvéért a benevezett játékosokból összeállították az Afrika-válogatottat: Onawa (kameruni, Ajax) - Mazraoui (marokkói, Ajax), Koulibaly (szenegáli, Napoli), Hakimi (marokkói, Dortmund) - Zijes (marokkói, Ajax), Wanyama (kenyai, Tottenham), Keita (guineai, Liverpool), Thomas (ghánai, Atlético Madrid), Iwobi (nigériai, Arsenal) - Szalah (egyiptomi, Liverpool), Mané (szenegáli, Liverpool). Szó se róla, világválogatottnak is elmenne! A Zöld-foki Köztársaság, amely az előző két tornán ott volt a szűkebb, 16-os mezőnyben, most elvérzett a selejtezőben, Stopirát, a Vidi légiósát tehát ezúttal nem láthatjuk az Afrika Kupán, amelyről a Sport Tv közvetít. Az egyiptomi Mohamed Szalah a torna és egész Afrika legértékesebb játékosa Fotó: AFP Copa América: Gólképtelen brazilok A Copa América csoportkörének második fordulójában a házigazda brazilok az A csoport keretében Salvadorban meglepetésre csak gól nélküli döntetlent értek el Venezuela csapatával. A száz percig (!) tartó találkozón ugyan háromszor is betaláltak a kapuba, de egy gólt szabálytalanság, kettőt les miatt nem adtak meg a videóbírós ellenőrzés után. A csoport másik mérkőzésén Peru 3-1-re legyőzte Bolívia együttesét. A csoport állása: 1. Brazília 4 pont (3-0), 2. Peru 4 (3-1), 3. Venezuela 2, 4. Bolívia 0. A Szegedre tartó Rosta Miklós ugyanolyan szívesen támad, ahogy védekezik Gyökeresen átalakul majd az élete KÉZILABDA Tatabányáról a szegediekhez tart Rosta Miklós, aki a válogatottban temérdek feladatot kapott az idény utolsó két meccsén, a szlovákok és az olaszok ellen sikerrel megvívott Eb-selejtezőn, valamint a keret tíznapos edzőtáborában. - Kissé nyúzott ugyan, de jól látjuk, hogy mégis elégedett? - Ez pontosan így van. Persze készülhettem is a nagy menetelésre, hiszen Bánhidi Bence, a válogatott első számú beállósa korábban bejelentette, hogy kihagyja az Európa-bajnoki selejtező utolsó szakaszát, mert ki kell venni a manduláját. Így is történt, ezért Sipos Adriánnal közösen ,illetve felváltva szerepeltünk a helyén. Egy-két, Bánhidire kitalált variációt meg kellett tanulnom, de nem okozott gondot, mert hasonló az alkatunk, és azért a saját játékomat is játszhattam. - Nem mértük, de támadásban mintha inkább önben bízott volna jobban a két szövetségi kapitány. Ez így volt megbeszélve? - Ugyanolyan szívesen támadok, mint ahogy védekezek, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Síposnak a hatékony védekezés az egyik nagy erénye. Persze ő is szívesen támad és lő gólokat, de ha meg kell és meg lehet osztani a feladatokat, neki több jut a saját kapunk előtt. - Ez így van Tatabányán a klubjukban is? Pontosabban most már úgy kell fogalmazni, hogy a volt klubjában... - Igen, lassan csomagolok, mert költözöm Szegedre. A Bányászban hasonló volt a munkamegosztás közöttünk, de ott más szisztéma szerint állt össze a csapat taktikája. - Pedig Vladan Matics kapitány egyben klubedzője is. Illetve az volt. - Még nekem is szokatlan úgy beszélni a Tatabányáról, mint korábbi csapatomról. Viszont tény, megkönnyítette a keretben a dolgomat, hogy Vladan nagyon jól ismer, ismeri az erényeimet és a hibáimat egyaránt. Rengeteget tanultam tőle és a csapattársaimtól is, akik szinte valamennyien a barátaim. Hasonló a helyzet a sikeres tavaszt záró, az Európabajnokságra kijutó válogatottban is. Nem is tudok egyvalakit kiemelni, hogy ő a legjobb barátom, de legutóbb Ubornyák Dáviddal, a válogatottban vasárnap bemutatkozó barátommal laktam egy szobában a csapatszálláson. Vele együtt megyek majd a juniorválogatott világbajnokság előtti edzőtáborába, majd július közepén a spanyolországi tornára is. - Meg Máthé Dominikkel és Szita Zoltánnal együtt, akiknek az idén szintén alig lesz nyári szabadságuk. A fiatal szervezet mindent kibír? - Mindent azért nem, de sokat igen. Hétfőn és kedden pihenhettem, szerdán azonban már jelentkezem Budaörsön a junioroknál, akik a sokat követelő, rendkívül sikerorientált Gyurka János edző irányításával gyakorolnak. Szerdán azonnal edzőmeccsbe csöppenek, a szerbek korosztályos együttese lesz az ellenfél, aztán pénteken Norvégia. - Nem érzi, hogy összeér az előző és a következő idény? - Majdnem így van, de azért lesz egy kis időm a kikapcsolódásra, nyaralásra is. Nagyon várom a junior vb-t, mert a lebonyolítása megegyezik a felnőttével, valamint a szegedi kezdést is, hiszen szakmai szempontból gyökeresen átalakul az életem. - Segít az édesapja, a korábbi válogatott klasszis, aki szintén beálló volt? - Mindenben a világon, miként az édesanyám is. - Az édesapját megkérdeztük Kecskeméten, miként látta az ön játékát. Tudja, mit mondott? - Nem, de ő kritikusan néz engem... - Azt mondta, alakul. - Ez tőle már dicséret. Simon József/Nemzeti Sport Már nagyon várja a junior világbajnokságot Fotó: Tumbász Hédi Elégedett a szövetségi kapitány Vladan Matics szövetségi kapitány: „Nemcsak Rosta Miklóssal, hanem összességében valamennyi fiatallal, az újoncokkal is elégedettek lehettünk a selejtező egésze alatt, és ezt mondhatom társkapitány kollégám, Csoknyai István nevében is - nyilatkozta Vladan Matics szövetségi kapitány. - Persze akadtak zökkenők, többször csikorgott a támadójátékunk, sok helyzet kimaradt, a védekezésünk is csak fokozatosan állt össze. Ez nem is volt meglepetés, hiszen átalakulóban van a válogatott, és az öreg rókák helyére érkező tehetségeknek még nagyon sok tapasztalatot kell szerezniük. Erre jó alkalom lesz Rostának és legtöbb társának is az új idényben a két európai kupasorozat" - mondta Vladan Matics. SPORT 15 Ez nem pótvizsga Novák Miklós jegyzet@mediaworks.hu Kammerer Zoltán negyvenegy évesen pótválogatóra készül. Ne gondoljanak semmi rosszra, a pótválogató nem olyan, mint a pótvizsga, a háromszoros olimpiai bajnok nem bukott meg semmiből, ellenkezőleg, kiválóan teljesít, arról igazán nem tehet, hogy a magyar nyelv e tekintetben sem következetes, vizsgát és selejtezőt, illetve válogatót „bepótolni” messze nem ugyanaz, helyesebb lenne „extra válogatót” emlegetni. De ne akadjunk fenn ezen, nem ez a lényeg. Aki kicsit is járatos a sportban, az pontosan tudja, kajakkenuban akkor kerül sor pótválogatóra, ha a világbajnoki indulásért kiírt első, valamint második versenyen más-más egység győzedelmeskedik. A kajak kettesek ezerméteres távján ez történt. Már az is meglepetésként hatott, hogy az első erőpróbát nemhogy a nemzetközi, de még a magyar vizeken sem különösebben ismert Koleszár Mátyás, Németh Viktor Máté duó nyerte, az pedig szinte sokkoló, hogy „Kamera” negyvenegy évesen még mindig képes megleckéztetni a fiatalokat. Most éppen a huszonöt esztendős Gál Péter Istvánnal, akinek még utánpótláskorúként voltak szép eredményei a világversenyekről, de hát huszonöt évesen a magyar kajak-kenu klasszisai - lásd akár Kammerert - már olimpiai arannyal büszkélkednek. „A múlt héten ültünk össze először, de mi sem gondoltuk, hogy ez lesz belőle. Egy jó pályát akartunk menni” - nyilatkozta a szolnoki siker után Kammerer Zoltán, amiből nehéz lenne kiolvasni a titok nyitját. Azt sokkal inkább Kamera mentalitásában kell keresni. Közhelyszerű lenne azt felemlegetni, hogy micsoda sportember, elnyűhetetlen kajakos, hiszen ez a legkevesebb attól, aki negyvenegy évesen leáll versengeni a fiatalokkal. A céltudatosság a kulcsszó. S ha megjegyezzük, hogy Kammerer az első válogatón még egy másik fiatallal, Erdőssy Csabával indult, akkor érthetőbb, hogy mire gondolunk. Kamera igazi profi, aki az eredményességet szem előtt tartva sohasem lelkizett azon, hogy társat, helyesebben párt cseréljen. így lett olimpiai bajnok 2000- ben, amikor szintén csak a második válogatóra ült össze Storcz Botonddal. Őt elhagyva aztán Kucsera Gábor volt a társa, átmenetileg Vereckei Ákossal is nyert vbezüstöt 2011-ben, 2012-ben aztán ismét csupán néhány héttel az olimpia előtt került be Fábiánná Rozsnyói Katalin csapatába és négyesébe, és a döntés olimpiai ezüstöt fialt. Ha ma nyerne a pótválogatón Gál Péter Istvánnal, az a maga nemében olyan bravúr lenne, mint amikor tizennyolc évesen kijutott az atlantai olimpiára.