Nógrád Megyei Hírlap, 2020. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-10 / 238. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Fontos a házaspár számára, hogy megmutassa, lehet itt élni és boldogulni Megosztják mindenkivel, miért látják meseszépnek Nógrádot Mester Anita állatorvos, fér­je, Horváth Ferenc közgaz­dász. Mindketten fiatalok, sikeresek, talán még kön­­­nyebben boldogulnának, ha fejlettebb régióban élnének. Szeretik azonban Nógrád megyét, és meg akarják mu­tatni kincseit a lehető leg­több embernek. Gulyás Edina edina.gulyas@nool.hu NÓGRÁD MEGYE A maconkai tó fölé magasodik a ház, mellette az állatorvosi rendelő. Itt elég csupán néhány percet gyö­nyörködi a tájban, és máris feltöltődik a bámészkodó. Ezt vallja Mester Anita, a fiatal ál­latorvos is, aki egy pillanatra sem vágyódott el innen. - Kisterenyén születtem, minden felmenőm a megyéből származik. Sosem volt kérdés, hogy én is itt fogok élni és bol­dogulni - mondja Anita, aki­nek kétéves kisfiára a nagy­szülők vigyáznak a beszélge­tés alatt, férje pedig mosolyog­va hallgatja a festett tányérok­kal díszített szobában. Mint mondja, ahogyan a leg­több gyerek, ő is állatorvos­nak készült, és esetében meg is maradt ez az elhivatottság. Az sem volt kérdés, hogy az egyetem után visszatér a me­gyébe. Részben azért döntött úgy, hogy kérődzőkkel foglal­kozik, mert Nógrádban ez a te­rület nem volt teljesen lefedve. - Amikor nyolc évvel ezelőtt megszereztem a diplomámat, két tejelő tehenészet keresett meg a környékről. Majd ehhez jöttek a húsmarhákkal foglal­kozó gazdák, egy év alatt ki­alakult, hogy közel 2500 álla­tot felügyeltem. Ez nagy kihí­vás volt számomra, ugyanak­kor egy nőnek nagy öröm, ha sikeresen teljesít egy férfias területen - fogalmaz a fiatal doktornő, aki azt is elmond­ta, hogy hét évig a tejelő- és húsmarhák, a juhok, a serté­sek és a lovak jelentették szin­te az egész életét. Éjjel-nap­pal készenlétben kellett lenni. Előfordult, hogy januárban ke­mény mínuszokban kellett éj­jel tehenet császároznia. - A kisfiam, Ferkó születé­se, aki koraszülöttként érke­zett, adta a pofont, hogy le kell állni. Még a születése előtti napon is dolgoztam, száz mar­hából vettem vért aznap. - Nagykanizsán születtem, ami annyiból érdekes, hogy az a környezet, ami gyerek­korunkban körülvesz, talán meghatározza az egész éle­tünket - veszi át a szót Hor­váth Ferenc. - Hasonló dom­borzati viszonyokkal megál­dott terület a Zalai-dombság. Valószínű, hogy ezért érzem itthon magam Nógrádban. Azt is elárulja, hogy kamasz kora óta a fővárosban él, az előző kapcsolatából pedig szü­letett két gyermeke, a fia 16, a leánya 13 éves. Ma heti vál­tásban, közösen nevelik őket édesanyjukkal és Anitával.­­ Közgazdász vagyok, majd húsz éve közép- és nagyválla­latoknál dolgozom közép- és felső vezetői pozícióban, be­szerzési területen. 2008-ban az év beszerzési menedzse­rének választottak. A Buda­pesti Corvinus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetemen külsősként tanítok - mondja. Félig viccesen hoz­záteszi, hogy emellett néha te­heneket infúzióz. A házaspár fejéből ak­kor pattant ki az ötlet, hogy a megye szépségeit mutas­sák meg mindenkinek, ami­kor a kisterenyei kastélykert­ben sétáltak. Úgy vélték, ami számukra oly csodálatra mél­tó, arról tudnia kell nemcsak a helyieknek, hanem a távo­labb élőknek is. Ezért létrehozták a We love Nógrád elnevezésű Facebook­­oldalt. Itt hetente kétszer, kedden és szombaton fotó­kon mutatnak egy-egy újabb helyszínt, helyi termelőt, vá­rat, múzeumot, de sorra ke­rül festőművész és színész is. A képeket, amelyeket útjaik során készítenek, ismertető­vel is kiegészítik. - Öt éve élek Nógrádban, és nagyvárosokból jöttem, ezért biztos máshogy látom az itte­ni dolgokat, mint az, aki ré­gebb óta benne él. Csodálatos természeti környezet jellem­zi a megye nagy részét, de na­gyon sok borúlátó, pesszimis­ta, múltban élő ember vesz bennünket körül. Tapasztala­taink szerint Nógrád nyugati felén sem sokkal jobb a hely­zet - hangsúlyozza Horváth Ferenc, hozzátéve: - Miután itt van a jelenünk és itt képzeljük el a jövőnket, azt gondoltuk, hogy megpróbálunk ezen vál­toztatni. Csak a helyiek vál­toztathatnak a me­gye megítélésén Mint mondta, az egyik cél­juk megmutatni a helyieknek, hogy milyen fantasztikus kör­nyezetben élnek, és milyen nagyszerű emberek vannak körülöttük. Ezen túl úgy vélik, hogy Nógrád megyét még nem fedezték fel az ország más ré­szein élők. A főváros csak egy­órányira van tőlünk, mégis más úti célt választanak a bu­dapestiek egy hétvégi kirándu­láshoz, mert nem ismerik me­gyénket.­­ Egyik évről a másikra ez persze nem lesz máshogy, de öt-tíz év alatt komoly változá­sokat lehet elérni. Ehhez azon­ban az kell, hogy büszkék le­gyünk arra, ahol élünk. Csakis a helyiek tudnak változtatni a megye megítélésén. Ha szeret­nénk egyről a kettőre jutni, azt helyi kezdeményezésekkel le­het csak elérni - hangsúlyozta Mester Anita. - A We love Nóg­­rádra társadalmi szerepválla­lásként tekintünk, amit szere­tünk csinálni. Egyébként na­gyon sok munka van vele. Egy poszt elkészítése nagy­jából nyolc órát vesz igénybe. Mester Anita és férje, Horváth Ferenc otthonukban. Érdeklődnek a megye értékei iránt, és ezeket má­soknak is ajánlják Fotó: H. M. Ismertebb lett a bivalyrezervátum, embert keresnek a termék mögött is A házaspár elmondta: büsz­kék arra, hogy például a Szur­dokpüspöki közelében műkö­dő bivalyrezervátumot nekik köszönhetően fedezték fel so­kan. A rezervátum tulajdono­sát, Szalai Ferencet a szakmá­jából adódóan ismerte meg Mester Anita. - Szurdokpüspökiben na­gyon jól éreztük magunkat. Én szinte elsírtam magam, amikor megláttam, hogy ma­gyar parlagi szamarak is él­nek a területen - mesélte az állatorvos. - Ez annyira kü­lönleges, hogy - felfigyelve az ott készült posztunkra - a Magyar Krónika is bemu­tatta, milyen csoda van a kis nógrádi településen. Azóta Nógrádikum díjjal tüntették ki Szalai Ferencet, ő tudhat­ja magáénak a legjobb deb­receni grillkolbász elismerést is. Szeretnénk megmutatni a termékek mögött az embert, és azt, hogy mennyi munka van egy-egy kezdeményezés mögött! - Meg szeretnénk mutatni azt, hogy Nógrádban is komoly teljesítmények vannak egy­­egy ember, egy-egy vállalko­zás mögött. Ezek mind hozzá­tesznek a helyi mindennapok­hoz. Mi meg azt tesszük hoz­zá, hogy megmutatjuk ezt a szűkebb és tágabb környeze­tünknek - mondja Horváth Fe­renc. - Számtalan ötletünk és tervünk van, talán lesznek rendezvények, és ha tudunk rá időt szánni, szeretnénk egy honlapot is létrehozni. - Úgy véljük, a jövő felé kell nézni, és nem a múltba réved­­ni - veszi át a szót Mester Ani­ta, aki azt is elmondta: - Mer­ni kell álmodozni, kell, hogy legyenek céljaink, és ezeket meg is kell tudni valósítani. Mi abban bízunk, hogy sikerül ezt a csodás helyet és a benne élő embereket megismertetni egy­mással, és a távolabbról érke­zőkkel is. Hiszen mindannyi­unk felelőssége, hogy ha lehe­tőségünk van rá, mindig egy kicsivel többet tegyünk. 2020. OKTÓBER 10., SZOMBAT Belvárosi sétát tettek a mellrák elleni harc jegyében, a reményt jelképező rózsaszínbe öltözve Felhívták a figyelmet a szűrések fontosságára SALGÓTARJÁN Tizenkettedszer rendezett figyelemfelkeltő sé­tát a mellrák elleni küzdelem jegyében a Magyar Rákelle­nes Liga Salgótarjáni Alap­szervezete és a Nógrád Me­gyei Kormányhivatal Nép­egészségügyi Főosztálya teg­nap a megyeszékhelyen. A résztvevők a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtártól in­dulva, rózsaszín virágokkal a kezükben és a remény rózsa­szín szalagjával a ruhájukon sétáltak el a Fő térre. Itt Feke­te Zsolt polgármester, az ese­mény fővédnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd Ratkó Or­solya, a kormányhivatal jár­ványügyi osztályvezetője tol­mácsolta Feketéné dr. Zeke Ildikó, megyei tiszti főorvos gondolatait. A tájékoztatóból kiderült, hogy ma Magyaror­szágon a nők korai halálozá­sának közel felét - férfiak ese­tében a harmadát - a daga­natos megbetegedések teszik ki. Ezért a tiszti főorvos leve­lében arra hívta fel a figyel­met, hogy a koronavírus-jár­­vány sem lehet akadálya an­nak, hogy­ a szűréseken részt vegyenek az érintettek.­­ A mai nap legfontosabb üzenete természetesen az, hogy a szűrővizsgálatok fon­tosságát hangsúlyozzuk - fo­galmazott Gaál Imre, a Ma­gyar Rákellenes Liga elnökhe­lyettese. - Ezenkívül mit te­hetünk még az egészségün­kért? Életmódunkkal is csök­kenthetjük a különféle beteg­ségek, így a daganatok kiala­kulásának lehetőségét. Mivel a mozgás ehhez elengedhetet­len, elindítottuk az Örökmoz­gó programot. Ennek lénye­ge, hogy az ahhoz csatlakozók különféle mozgásformákkal gyűjtik a kilométereket. A rendezvényt - amelyen tanácsadásra, és az önvizsgá­lat betanítására is volt lehető­ség - a Havanna Senior Tánc­csoport bemutatója zárta.G. E. Salgótarján központjába érkeznek a séta résztvevői Fotó: H. M. Időben lépj, hogy tovább élj! Kreicsi Mária, a Magyar Rák­ellenes Liga salgótarjáni alapszervezetének elnöke is­mertette a megyeszékhely mellrákvilágnapi üzenetét is. Ezek között az egyik legfonto­sabb így hangzik: Időben lépj, hogy tovább élj! A mindenki által megszívle­lendő gondolatokat rózsaszín lufihoz rögzítve engedték a magasba, majd a téren lévő virágágyásba elhelyezték a sötét rózsaszínű virágokat.

Next