Nógrád Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
2020-11-14 / 267. szám
2020. NOVEMBER 14., SZOMBAT KULTÚRA • Németországból gazdagodott a Dornyay múzeum gyűjteménye A közelmúltban képzőművészeti alkotásokkal teli küldemény érkezett a megyeszékhelyre, a Dornyay Béla Múzeum címére. A feladó a németországi Bielefeldben élő Berecz Antal festőművész volt, aki azért postázta az igencsak értékes csomagot, hogy saját alkotásaival tovább gazdagítsa a minap a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége által különdíjban részesített intézmény - eddig is figyelemre érdemes - gyűjteményét. Csongrády Béla nool@nool.hu SALGÓTARJÁN A művész természetesen nem véletlenszerűen választotta ki a Dornyay múzeumot, minthogy manapság - a több mint hatvan évnyi távollét ellenére - is ezernyi szállal kötődik hazájához, s azon belül szűkebb pátriájához, a történelmi Nógrádhoz. Külföldi magyarként mind a mai napig számos szlovákiai, anyaországbéli, illetve nógrádi barátjával, jó ismerősével tartja a kapcsolatot, figyelemmel kíséri az itteni kulturális, szellemi folyamatokat, kivált a képzőművészet és irodalmi élet történéseit. Az innen mintegy húsz kilométernyire, az Ipoly jobb partján fekvő szlovákiai Tőrincs községben látta meg a napvilágot 1935. február 3-án, azaz bő nyolcvanöt évvel ezelőtt. Családja - a szülők és a két leánytestvér - 1947-ben, nem önszántából hagyta el a szülőfalut és Pomázon telepedett le. A cseperedő fiú tehetségére Somodi László szentendrei rajztanár-festőművész figyelt fel, s ösztönző véleményének nagy szerepe volt abban, hogy Berecz Antal a budapesti, Török Pál utcai képző- és iparművészeti gimnáziumba, az úgynevezett kisképzőbe került, majd kirakatrendező iskolát is végzett. 1956-ban Franciaországba emigrált, előbb Strasbourgban élt, majd Lyonban tanult. 1959-ben Párizsban lett képzőművészeti főiskolai hallgató. Akkoriban a festészet mellett az úgynevezett mozaiktechnika állt igazán közel alkotói személyiségéhez. Tanulmányainak folytatását francia állami, illetve Ford-ösztöndíj tette lehetővé. 1971-ben került az akkori Nyugat-Németországba és az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Bielefeld városában telepedett le és ez a csaknem A németországi Bielefeldben élő, nógrádi gyökerű festőművész gyermekkora egy részét a Budapest közeli településen, Pomázon töltötte, s azokból az időkből is szép élményeket, emlékeket őriz magában. Bár volt már ott kiállítása, e héten újabb tárlata nyílt meg a Teleki-Wattay Kastélyszállóban. Ünnepélyes 350 ezres település lett a végleges otthona. Az ott töltött évtizedek során volt egyéni kiállítása a művészklubban, a múzeumban pedig csoportos tárlatra kapott meghívást. Kiállított több német városban - így Berlinben, Düsseldorfban, Hamburgban, Heidelbergben - de Párizsban, Zürichben és a tengerentúli San Franciscóban is. A rendszerváltás óta bemutatkozott Szlovákiában Révkomáromban és Losoncon, Magyarországon pedig többek között Budapesten, Lakitelken, Miskolcon, Pomázon és értelemszerűen Nógrád megyében is. 2008-ban a Dornyay Béla Múzeumban, 2010 februárjában, 75. születésnapján az ugyancsak salgótarjáni József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában, 2015 tavaszán pedig nyolcvanéves születésnapja tiszteletére ,amegnyitóra - az ismert járványügyi korlátozások miatt - sajnos már nem kerülhetett sor, de az internet jóvoltából virtuális formában bárki megnézheti és élvezheti a falakon lévő alkotásokat. Az idős művész számára örömet, megnyugvást okoz mind az újabb tárlat, mind pedig képeinek múzeumi elhelyezése. Kassagyarmaton a Madách Imre Városi Könyvtár galériájában rendeztek reprezentatív kiállítást műveiből. Utóbbi városban, illetve Szügyben állandó jelleggel is látható néhány alkotása, minthogy több tucat képet már korábban is ajándékozott szülőföldje településeinek. A bevezetőben említett legfrissebb kollekcióról Burgundi Diána - aki a salgótarjáni intézményben 2019 áprilisától tölti be a múzeumi kurátor funkcióját - elmondta, hogy a küldemény felbontása után 85 alkotással gyarapodott a megőrzésre, bemutatásra kapott Berecz-művek száma. Ez a szám a művész életkora alapján akár szimbolikusnak is tekinthető. A képek zöme az olaj-, az akvarell- és a temperafestmények műfajába sorolható, de van köztük grafika és néhány ceruzarajz is. Berecz Antal-kiállítás Pomázon A képek sorsa jelenleg Burgundi Diána múzeumi kurátor gondjaira van bízvaFotó: Hegedűs Márk NOOL.huLi Nagy számban készültek magas színvonalú honismereti munkák Csakúgy, mint hosszú évek során oly sokszor, az idén ismét kiírásra került az immár hagyományosnak tekinthető Nagy Iván jeles 19. századi genealógus, heraldikus történészről, balassagyarmati múzeumalapító akadémikusról elnevezett honismereti pályázat. A fő szervező - a Dornyay Béla Múzeum - a MNL Nógrád Megyei Levéltárával együtt különböző kategóriákban, tématerületeken hirdette meg ezt a szellemi próbatételt, újabb kulturális értékeket előhívó megmérettetést. Csongrády Béla nool@nool.hu SALGÓTARJÁN A díjátadó ünnepség a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében ezúttal is a múzeum épületében lett volna e hét közepén, a járvánnyal kapcsolatos korlátozások miatt azonban e rendezvényt úgymond élőben nem lehetett megtartani. A bírálóbizottság azonban - figyelembe véve a felkért szakértők véleményét is - meghozta döntését és virtuális térben interneten kihirdette az eredményt. A pályázókat és az érdeklődőket Shah Gabriella intézményigazgató köszöntötte, majd dr. Fodor Miklós Gábor igazgatóhelyettes értékelte globálisan a pályázatot. Örömmel szólt az aktivitásáról, ami nemcsak a dolgozatok számában, hanem magas színvonalában is megnyilvánult. Többen nem csak egy pályaművet készítettek, születtek írások az ifjúsági kategóriában is. Ennek megfelelően a szerzők nyolc első, négy második és három harmadik helyezést értek el, heten könyvjutalomban részesülhettek. S ami a kutatás szempontjából a legfontosabb - mondta Fodor Miklós - nagymértékben gazdagodott a múzeum adattára. A konkrét eredményeket Fürth Vera kulturális menedzser ismertette. A képzőművészet területén Praznovszky Miklós Ferenc három - húsz éve hunyt el Czinke Ferenc. Negyven éve távozott Csohány Kálmán, Száz éve született Farkas András című pályázata lett az első. Az irodalomtörténet kategóriában ugyancsak Praznovszky Miklós Ferenc végzett az első helyen négy - a Képes Mikszáth, a Mikszáth Kálmán Társaság krónikája, a 150 éve történt - Mikszáth Kálmán írói pályafutásának kezdete és a Mikszáth család horpácsi évei - Öt esztendő fényképalbuma - pályaművével. Művelődéstörténeti, Szemelvények Losonc város 18-19. századi színházi életéből című, nagyívű dokumentumgazdag pályázatával lett az első helyezett. A gazdaság és ipartörténet témakörében Liptay Péter Andrássy Manótól Zorkóczy Samuig, avagy egy csokor a salgótarjáni acélgyár mérnökeiből, Prakfalvi Péter A Salgótarján környéki Laufer-féle bazaltbányászat történeti adatai és Póczos Sándor Salgótarján első számú likőrgyára - A Kohn család áttekintő története című munkája kapott 1., dr. Baráti Ottó Salgótarján város gazdaságának és társadalmának főbb jellemzői 1990-2020 között című tanulmánya pedig 2. díjat. A történelem kategóriában Kenyeres Bálint Egy 16-os honvéd története - Verebélyi Lajos naplója 1914-1918 és Sőregi Zoltán Báthori István nagy lelke velünk van - Báthori István ábrázolása egy kerékpáros zászlóalj emléktárgyain című pályázata lett az első, dr. Ivanyik Dávid Szécsény város katolikus felekezetének anyakönyvi bejegyzései (1787-1929) és elemzésük, továbbá Farkas Attila A Bozik család nemességszerzése a második, a szintén Farkas Attila által írt A nemes Fügedi család, valamint Bakos Galambos János két műve - a Dorogháza, Hősök tere és az Emlékezés nagybátyámra... - a harmadik helyezett. Az ifjúsági kategóriában Takács Tamás Veres Pálnéról írott munkája kapott 2. díjat. Belláné Szilágyi Réka, Kovács Istvánná Maczkó Ilona, Buskó András, illetve dr. Feketéné dr. Benkó Kata, Varga Tibor, Juhász János és Horváth Mihály könyvjutalomban részesült. Köszönetet érdemlő támogatók ezen intézmény baráti köre, a A Fürth Vera által elmondottakból az is kiderült, hogy a pályázat sikeréhez nélkülözhetetlen díjazásához hozzájárult Balassagyarmat, Salgótarján és különdíjjal Szécsény város önkormányzata. A könyvjutalmakat a Dornyay Béla Múzeum, megyei levéltár, a balassagyarmati Palóc Múzeum, a Pásztói Múzeum, Terék József népzenész, a Tourinform Salgótarján, a Zenthe Ferenc Színház és a Dűvő Zenekar támogatásával sikerült biztosítani. Többen nemcsak egy pályaművet készítettek el A pályaművek jellemzőit dr. Fodor Miklós foglalta össze NMH-fotó