Nógrádi Bányász, 1980 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1980-01-15 / 1. szám
Egy újításról hangosbeszélő központ Tiribesen Aknaüzemünkben adva volt a hangosan beszélő kábelhálózat úgy a föld alatt, mint a külszínen. Kihasználtsági foka nem érte el a 30 százalékot, így lehetőség nyílt más célra történő felhasználására. Ezért beépítettünk további nem gyújtószikramentes, hangfrekvenciás, üzemet nem zavaró, megfelelően szűrt áramköröket is. Ugyanis időközben szükségessé vált a munkahelyi nagy teljesítményű gépek üzemidejének mérése, az üzemidő-számlálók segítségével. A hatékonyabb irányítás, a termelés és szállítás összehangolása, a gyors informálódás biztosítása sürgősen követelte az állapotjelzés megoldását, a hírközlés szempontjából központos helyen. Ezek a szempontok indokolták a diszpécserasztalnak nevezett újításunk megvalósítását. A szűkös anyagi és munkaerő-lehetőségek között azt a megoldást választottuk, ami használati értékben megfelel az említett követelményeknek. Nem kerül többe a szükségesnél, üzemvitele biztos, egyszerű és általunk kivitelezhető. Az asztal faipari munka. Lehetősége: biztosít a hangosbeszélő központ elhelyezésére, továbbá a műszerek, berendezések elhelyezésére. Az üzemidő-impulzus és csilleszámlálók potjelző és a gépek (üzem állóüzemének) megfigyelésére szolgáló eszközök. Távolságainkat figyelembe véve erősítés nélkül, 24 voltos egyenáramú jelfogókkal valósítottuk meg a feladatokat, amelyek üzembiztosan működnek. A bányában a jeleket a szállítási gócokon elhelyezett „jelgyűjtő”-vel érzékeljük, amelyek egyben biztosítják a rendszer részére az erősáramnak a gyengeáramba való behatolását is. A rendelkezésünkre álló üzemidő és a szovjet gyártmányú impulzusszámlálók, valamint az ugródobos magyar berendezések, kapcsolásiszám-érzékelők, mint jobb oldali homloklapon nyertek elhelyezést. ha középen, ferdén az asztalsüllyesztve kapott helyet a hangosbeszélő központ. Fölötte a homloklapon, a külszíni és a bányabeli szállítási törzsfát látjuk hátulról megvilágítva, üzemállapot-jelzőkkel. A bal homloklap mögött helyezkedik el a szinkronárammal működtetett üzemállapot-regisztráló. Hátul, a jelfogósorokat, lent pedig a jobb és bal oldalon a tápegységeket találjuk. Az alsó részen a csatlakozó kábelek részére biztosítottunk helyet. Az így elkészített cserasztalt 1979 elején diszpóhelyeztük üzembe. A kábelhálózatot a bányabeli változásoknak megfelelően már többször is átszereltük, ugyanígy változtattuk meg a szállítási sémát is. Azóta üzemzavarmentesen, karbantartóskodik, munkaigény nélkül maMegoldottuk vele a főszellőztető és a metánérzékelők műszereinek megfigyelését is. Meggyőződésünk, hogy kezdeményező munkánk hasznára vált üzemünknek. Még hasznosabban talán úgy lehetne alkalmazni, ha melléje, intézkedésre jogosult, megfelelő képesítésű dolgozók kerülnének. Akkor talán tovább lehetne bővíteni rendszerünket és még inkább szolgálná az egyre növekvő követelményeket. Kun Gábor A lakosság jobb szénellátásáért Aknaüzemünk egyik fős feladata a lakosság fonjó minőségű tüzelőszénnel való ellátása. Ennek biztosítása kemény követelmények elé állítja a műszaki vezetést, a tömegtermelő közvetlen irányító munkahelyek dolgozóit, brigádvezetőit. A növekvő igények, bányánk nehéz körülményei miatt sajnos, nem mindig kerülnek kielégítésre. Legjelentősebb széntermelő munkahelyünk a tízes számú frontfejtés, amelyet 2 MKE szovjet önjáró biztosítóberendezéssel üzemeltetünk. A frontfejtés 1979. november 1-től működik. Abban az időben került üzemeltetésre, amikor a lakosság igénye a szén iránt egyre fokozódott. Annyira, hogy már a megyei szervek is foglalkoztak a lakosságtól érkező panaszok orvoslásával. Geológiai viszonyaink azonban kedvezőtlenek. A főiéből és talpból fakadó víz a fronthomlokon folyik végig. Magával hordja az iszapos anyagot. A víz káros hatása az is, hogy a kitermelt szén éppen a víztartalma miatt nem osztályozható azonnal és ez többletköltséget jelent. Az aknaüzem vezetősége — a lehetőségeket figyelembe véve — intézkedett a durva szénarány növelésére. December elején elrendelte a KSH—1 típusú marótárcsával az egy irányban történő jövesztést, továbbá a tangenciálisan elhelyezett kések alkalmazását. Az intézkedések eredményeként a darabos szénarány 51 százalékról 79 százalékra növekedett. Ez szakértelmet, felelősséget követel az ott dolgozókél. A frontfejtés szocialista brigádjának tagjai tisztában vannak felelősségükkel. Azzal, milyen fontos szerepük van abban, hogy a lakosság szénellátása folyamatosan biztosítva legyen. Ennek több esetben adták tanújelét. Vállalták a többletmunkát, pihenőnapjaikat feláldozva dolgoztak azért, hogy az óvodákban, iskolákban ne alszanak a gyerekek, és minden családban biztosítva legyen a meleget adó kányási szén. Ennek érdekében a karácsonyi és az újévi ünnepeken is dolgoztak. A nehéz körülmények között végzett munkájuk után nekik is jólesett volna a pihenés, a szórakozás, mégis a többletmunkát vállalták, mert úgy érezték, hogy a bányászbecsület megköveteli a helytállást tőlük. Közülük hadd említsünk néhányat név szerint is: Karnis Sándor, Lipták Kelemen, Libert Menyhért, Hajdara János, Ottmár Béla, Rádi Pál, Balogh István, Jakab József, Kiss András, Ruskó Sándor, Nagy Béla és társaik dolgoztak a szénellátás és karbantartás biztosításáért. Taggyűléseken, brigádvezetői értekezleteken és egyéb fórumokon felelősséggel nyilatkoztak az 1980. évi terv teljesítéséről is. Ismerik a gondokat, nehéz körülményeiket, mégis sok hasznos javaslatot tettek az üzem vezetésének. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Balogh István által vezetett szocialista brigád az éves tervét teljesíti és azon tevékenykedik, hogy továbbra is zökkenőmentes legyen a lakosság szénellátása T-l-r Tú>or rá nogr*dt ntvrtsz | M Ülésezett a vállalati pártbizottság folytatás az 1. oldalról.) A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében — állapítja meg a pártbizottság — el kell érni, hogy ne növekedjen a vállalat dotációigénye. A népgazdaság egyensúlyhelyzetének javítása észszerűbb eszköz-, anyag- és munkaerő-gazdálkodással segítsék üzemeink. Gondoskodni kell, hogy a termelvény kiszállításakor a szén és a meddő ne keveredjen. Erősíteni kell az anyag- és energiagazdálkodási folyamat jellegét. Ösztönzési rendszert kell kialakítani a gazdálkodás minden területén a hatékonyabb anyag- és energiamegtakarításra. Az új gazdasági szabályzórendszert széles körben meg kell ismerni, ismertetni és azokat a hatékonyság növelése céljából kell felhasználni. Ez évi fejlesztési lehetőségeink korlátozottak. Ezért beszerzésre kerülő gépeket úgy a kell telepíteni, hogy egyes termelési folyamatok komplex gépesítése megvalósítható legyen. A létszámgazdálkodás további javítása érdekében növelni kell a produktív műszakarányt, és végre kell hajtani az előírt létszámcsökkentést is. A bérfejlesztési lehetőségeket nagyobb mértékben, produktív dolgozóknál kell felhasználni. Tovább kell növelni a teljesítménybérben dolgozók arányát. A kiemelkedő teljesítményeket ösztönözni kell. Az egyéni és az üzemi érdekeltségi rendszer fejlesztésénél az eddigieknél nagyobb mértékű differenciálásra kell törekedni, ezzel biztosítani kell a hatékonyabb munka nagyobb mérvű anyagi elismerését. Dinamikusan fejlődött a Nógrádi Szénbányák szociális ellátottsága az elmúlt időszakban. 1980. évi átadással kell befejezni a kisterenyei telephely- és a sárospataki fürdőprogramot. Tovább kell folytatni a munkaruhának védőmunkává történő átminősítését A nehéz fizikai munka könnyítésének lehetőségeit aknaüzemeink továbbra is kutassák, új technológiák kialakításával a nagy értékű festési és elővájási gépek átszerelési munkáit könnyítsék. További kisgépeket kell beszerelni szénen kívüli tevékenység, és a a bányák külszíni anyagmozgatásának gyorsítására, könnyítésére. Tovább javuljon az üzemorvosi ellátás. Az 1980. évi cselekvési program meghatározza a pártszervek feladatait. A politikai munkában, a politikai, agitációs és propagandamunkában. A vállalati pártbizottsági ülés vitájában Gordos Nándor, Zsuffa Miklós, Kovács József, Bocsi Ottó, Kovács Gábor és Szabó István vett részt. A pártbizottság az 1979. évi munkáról szóló jelentést és az 1980. évi cselekvési programot egyhangúlag elfogadta. —kecskés— Sport és munka együtt Bemutatjuk a vállalat újítási megbízottját 1961-től bányai dolgozó. A Mátraaljai Szénbányáktól — ahol legutóbb, mint újítási felelős tevékenykedett — került Nógrádba Kelemen Sándor. — Tulajdonképpen a sport miatt jöttem a megyébe. Annak idején a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalatnál szerveztünk egy súlyemelő-szakosztályt, amelynek én voltam a felelőse. — 1978-ban —, amikor a lakást is megkaptuk — úgy döntöttem végleg itt a helyem. Az STC vezető edzője lettem és a Nógrádi Szénbányák gépészeti osztályán, mint főelőadó kaptam állást — vallja magáról a fiatalember. Jelenleg nyugdíjas elődje helyén tevékenykedik, mint a vállalat újítási felelőse. Sok feladat hárul reá. t — Többek között a vállalaújításokban a megfelelő propaganda, az üzemi felelősök ellenőrzése, segítése, az újítással kapcsolatos ügyek rv,r,r*rOrf*S_ta összegyűji őr—1 a nagyobb jelentőségű újításokat, illetve azokat, amelyek vállalati elbírálást igényelnek. Ezeket kell kezelni, véleményezésükről, hasznosításukról és díjazásukról gondoskodni. — Ezeken kívül évenként az újítási feladatterv készítése is munkáim közé tartozik. Ebben a vállalatnál még megoldatlan feladatokat kell meghatározni, véleményeztetni és dolgozóinkkal — a megvalósítás érdekében — széles körűen megismertetni. Ezért újítási versenyeket szervezünk az üzemek részvételével. Ez arra is hivatott, hogy az újítási mozgalmat fellendítse és eredményeként minél több újítás kerüljön bevezetésre vállalatunknál — mondja munkájáról Kelemen Sándor. — Hogy a kettős feladatot, hogyan tudom egyeztetni? Meg kell mondanom, egyre nehezebben. Nagy az újítási terület és a felsoroltakon kívül még újabb feladatok is várnak rám. Mint ismeretes, a sportolóknál kedvezményes a munkaidő. Négy óra alatt azonban képtelen lennék ellátni sok irányú feladataimat. — Igyekezni kell! Munkám és az edzői tevékenység is egész embert kíván. Teljes napot vesznek igénybe az edzések, szombat kivételével. A hét többi napján bizony csak este jutok haza, így kevés időm jut a szórakozásra, a családdal való együttlétre — fejezte be a beszélgetést Kelemen Sándor, fiatal újítási felelősünk. Dné Megkérdeztük Milyen tartalékok rejlenek az energiagazdálkodásban? Interjú Márkus István főenergetikussal A takarékosság fokozása jól szolgálhatja a népgazdasági egyensúly javítását, a vállalati hatékonyság fokozását. Nógrádi Szénbányáknál is előkészült az 1980-as energiatakarékossági intézkedési terv, amely szerves része a vállalati komplex intézkedési tervnek. A vállalat évente mintegy 50 millió forint értékű energiát használ fel. Az idei takarékossági elképzelésekről beszélgettünk a minap a Nógrádi Szénbányák központjában Márkus István főenergetikussal. — Hogyan sikerült a tavalyi energiatakarékossági terv teljesítése és mi az idei legfontosabb célkitűzés? Az elmúlt évre 1 millió forint értékű energia megtakarítását terveztük. Végleges adatunk még nincs, de az első kilenc hónap alapján elmondhatom, hogy remélhetőleg sikerült a tervet teljesíteni. Az idén hasonló célt tűzünk magunk elé. A barnaszénnel, a villamos energiával, a benzinnel és a gázolajjal tudunk takarékoskodni. Legnagyobb mennyiségben villamos energiát fogyasztunk. Tehát itt a legkecsegtetőbbek a takarékossági kilátások. Tavaly saját szénből 11 tonnát használtunk fel, ezen az idén — új létesítmények átadása miatt — 13 ezer tonnát tervezünk. A szénfelhasználás kapcsán az üzemeknek a kazánkarbantartást tmktervükben szerepeltetni kell. Ennek keretében gondoskodniok kell a hőátadó vezetékek szigeteléséről, karbantartásáról, valamint a kazánok légbeszivárgásának megszüntetéséről. A központi fűtéses műhelyek, irodák, szociális épületek hőenergia-szükségletének ellenőrzését ismét elvégezzük és a szükségletek alapján kidolgozzuk a tüzelőanyag-normákat minden fogyasztó számára. A fenti intézkedésekkel, jobb kazánüzemeltetéssel, takarékosabb tüzeléssel el kell érnünk, hogy 1978-hoz képest 100 tonna szénmegtakarítást produkáljunk. A vízemelésben a szellőztetésben, a sűrítet l levegőtermelésben és -felhasználásban milyen elképzeléseik vannak? — A jelentősebb szivattyúknál két karbantartás között a ciklusidőt úgy kell megválasztani, hogy a hatásfokromlás 20 százaléknál nagyobb ne legyen. Ezeknél fel kell használni a korábbi évek ellenőrző méréseinek eredményeit. Energetikailag és biztonságtechnikailag egyaránt fontos, hogy az állandó fő- és átemelőtelep berendezései jó állapotban legyenek. Ez szükségessé teszi az öt köbméter/min. teljesítményű egységek időszakos hatásfok-ellenőrző mérését. Felülvizsgáljuk a vízkőlerakódás okozta üzemeltetési gondokat. A szükséges esetekben vízkezelési technológiát tervezünk az energiatakarékosság és -hatékonyság növelése érdekében. Az üzemek felülvizsgálják szellőztetési törzsfájukat, a főszellőztető üzemi görbéjét. Intézkednek a rövidzárlati veszteség megszüntetésére. Azok az üzemek, ahol a szellőztetésre fordított fajlagos villamos energia meghaladja az ideálisat, intézkedési tervet készítenek, amelynek célja a felhasználás csökkentése. Valamennyi főszellőztető berendezésünk üzembiztos állapota igen fontos, amit csak rendszeres tmk-val lehet fenntartani. E munka fontos értékmérője az időszakos mérés, amit nagyjavítás után sújtóléges bányákban háromévenként, nem sújtóléges bányákban ötévenként kell elvégezni. Az üzemek az 1976. évi sűrített levegő hálózatveszteség-mérési eredményeik figyelembevételével felülvizsgálják a gépeket, a hálózatot, a szerelvényeket, a kondenzedények állapotát kednek e rendszerek és vitézfolyamatos javítására. — A legnagyobb lehetőségek a villamosenergia-megtakarításban rejlenek. Mit kívánnak tenni az idén? — A szerződött villamosteljesítmény vállalati és üzemi betartása érdekében, a nagy teljesítményű gépek összehangolt működése céljából vizsgálatot kell végezni. Menetrendeket kidolgozni a szoros teljesítménygazdálkodás érdekében. Az aknaüzemeinkben a lehetőségekhez képest meg kell oldani a mezőbeli transzformátorállomások fázisjavítását. A szorospataki külszíni alállomáson középfeszültségű kondenzátortelepet kell létesíteni a fázistényező javítása érdekében. Ennek felelőse a beruházási osztály vezetője, a határideje pedig március 31. A fenti intézkedésekkel 700 ezer forint megtakarítást kell elérnünk. — Benzinből a fuvarozási iroda, gázolajból a fúróüzem használ fel a legtöbbet. Melyek az ő feladataik? — A fuvarozási üzemben legfontosabb, hogy az üzemanyag-felhasználási normákat betartsák. A korrigált értékhez képest 1,5 százalék megtakarítást kell elérni, ami 18 tonna benzinnek felel meg és 120 ezer forintba kerül. A gázolaj-felhasználásban a dieselmozdonyok és munkagépek üzemanyagnormáinak fokozott figyelemmel kísérésével és betartásával 10 tonna gázolajat kívánunk megtakarítani, amelynek értéke 40 ezer forint — hangsúlyozta Végezetül Márkus István, a Nógrádi Szénbányák főenergetikusa. T. V