Nógrádi Bányász, 1980 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1980-01-15 / 1. szám

Egy újításról hangosbeszélő központ Tiribesen Aknaüzemünkben adva volt a hangosan beszélő ká­belhálózat úgy a föld alatt, mint a külszínen. Kihasznált­­sági foka nem érte el a 30 százalékot, így lehetőség nyílt más célra történő felhasználá­sára. Ezért beépítettünk to­vábbi nem gyújtószikramen­tes, hangfrekvenciás, üze­met nem zavaró, megfelelő­en szűrt áramköröket is. Ugyanis időközben szüksé­gessé vált a munkahelyi nagy teljesítményű gépek üzemidejének mérése, az üzemidő-számlálók segítsé­gével. A hatékonyabb irányí­tás, a termelés és szállítás összehangolása, a gyors in­formálódás biztosítása sür­gősen követelte az állapot­­jelzés megoldását, a hírköz­lés szempontjából közpon­tos helyen. Ezek a szempontok indo­kolták a diszpécserasztal­nak nevezett újításunk meg­valósítását. A szűkös­­ anya­gi és munkaerő-lehetőségek között azt a megoldást vá­lasztottuk, ami használati ér­tékben megfelel az említett követelményeknek. Nem ke­rül többe a szükségesnél, üzemvitele biztos, egyszerű és általunk kivitelezhető. Az asztal faipari munka. Lehetősége: biztosít a han­gosbeszélő központ elhelyezé­sére, továbbá a műszerek, berendezések elhelyezésére. Az üzemidő-impulzus és csilleszámlálók potjelző és a gépek (üzem álló­üzemé­nek) megfigyelésére szolgá­ló eszközök. Távolságainkat figyelembe véve erősítés nélkül, 24 vol­tos egyenáramú­­ jelfogókkal valósítottuk meg a feladato­kat, amelyek üzembiztosan működnek. A bányában a jeleket a szállítási gócokon elhelye­zett „jelgyűjtő”-vel érzékel­jük, amelyek egyben biztosít­ják a rendszer részére az erősáramnak a gyengeáram­ba való behatolását is. A rendelkezésünkre álló üzemidő és a szovjet gyárt­mányú impulzusszámlálók, valamint az ugródobos ma­gyar berendezések, kapcsol­ásiszám-érzékelők, mint jobb oldali homloklapon nyer­­­tek elhelyezést. ha középen, ferdén az asztal­süllyesztve kapott he­lyet a hang­osbeszélő köz­pont. Fölötte a homlokla­pon, a külszíni és a bánya­beli szállítási törzsfát lát­juk hátulról megvilágítva, üzemállapot-jelzőkkel. A bal homloklap mögött helyezkedik el a szinkron­árammal működtetett üzem­állapot-regisztráló. Hátul, a jelfogósorok­at, lent pedig a jobb és bal ol­dalon a tápegységeket talál­juk. Az alsó részen a csat­lakozó kábelek részére bizto­sítottunk helyet. Az így elkészített cserasztalt 1979 elején diszpó­he­lyeztük üzembe. A kábel­­hálózatot a bányabeli válto­zásoknak megfelelően már­­ többször is átszereltük, ugyan­így változtattuk meg a szál­lítási sémát is. Azóta üzem­zavarmentesen, karbantar­tós­kodik, munkaigény nélkül ma­Megoldottuk vele a főszellőztető és a metánérzé­kelők műszereinek megfi­gyelését is. Meggyőződésünk, hogy kez­deményező munkánk hasz­nára vált üzemünknek. Még hasznosabban talán úgy le­hetne alkalmazni, ha mellé­je, intézkedésre jogosult, megfelelő képesítésű dolgo­zók kerülnének. Akkor talán tovább lehetne bővíteni rend­szerünket és még inkább szol­gálná az egyre növekvő kö­vetelményeket. Kun Gábor A lakosság jobb szénellátásáért Aknaüzemünk egyik fős feladata a lakosság fon­jó minőségű tüzelőszénnel való ellátása. Ennek biztosítása kemény követelmények elé állítja a műszaki vezetést, a tömegtermelő közvetlen irányító munkahelyek dolgozóit, brigádvezetőit. A növekvő igények, bányánk nehéz kö­rülményei miatt sajnos, nem mindig kerülnek kielégítés­re. Legjelentősebb szénterme­­lő munkahelyünk a tízes­­ számú frontfejtés, amelyet 2 MKE szovjet önjáró bizto­sítóberendezéssel üzemelte­tünk. A frontfejtés­­ 1979. no­vember 1-től működik. Ab­ban az időben került üze­meltetésre, amikor a lakosság igénye a szén iránt egyre fo­kozódott. Annyira, hogy már a megyei szervek is foglalkoz­tak a lakosságtól érkező pa­naszok orvoslásával. Geológiai viszonyaink azonban kedvezőtlenek. A főiéből és talpból fakadó víz a fronthomlokon folyik vé­gig. Magával hordja az isza­pos anyagot. A víz káros ha­tása az is, hogy a kitermelt szén éppen a víztartalma mi­att nem osztályozható azon­nal és ez többletköltséget je­lent. Az aknaüzem vezetősége — a lehetőségeket figyelembe véve — intézkedett a durva szénarány növelésére. Decem­ber elején elrendelte a KSH—1 típusú marótárcsá­val az egy irányban történő jövesztést, továbbá a tangen­­ciálisan elhelyezett kések alkalmazását. Az intézkedé­sek eredményeként a dara­bos szénarány 51 százalékról 79 százalékra növekedett. Ez szakértelmet, felelősséget kö­vetel az ott dolgozókél. A frontfejtés szocialista brigádjának tagjai tisztában vannak felelősségükkel. Az­zal, milyen fontos szerepük van abban, hogy a lakosság szénellátása folyamatosan biztosítva legyen. Ennek több esetben adták tanújelét. Vál­lalták a többletmunkát, pi­henőnapjaikat feláldozva dol­goztak azért, hogy az óvodák­ban, iskolákban ne­­ alszanak a gyerekek, és minden csa­ládban biztosítva legyen a meleget adó kányási szén. Ennek érdekében a kará­csonyi és az újévi ünnepe­ken is dolgoztak. A nehéz körülmények között végzett munkájuk után nekik is jól­esett volna a pihenés, a szó­rakozás, mégis a többletmun­kát vállalták, mert úgy érez­ték, hogy a bányászbecsület megköveteli a helytállást tő­lük. Közülük hadd említsünk néhányat név szerint is: Karnis Sándor, Lipták Kele­men, Libert Menyhért, Haj­dara János, Ottmár Béla, Rádi Pál, Balogh István, Ja­kab József, Kiss András, Ruskó Sándor, Nagy Béla és társaik dolgoztak a szén­ellátás és karbantartás biz­tosításáért. Taggyűléseken, brigádve­zetői értekezleteken és egyéb fórumokon felelősség­gel nyilatkoztak az 1980. évi terv teljesítéséről is. Isme­rik a gondokat, nehéz körül­ményeiket, mégis sok hasz­nos javaslatot tettek az üzem vezetésének. Ebből arra le­het következtetni, hogy a Balogh István által veze­tett szocialista brigád az éves tervét teljesíti és azon tevé­kenykedik, hogy továbbra is zökkenőmentes legyen a la­kosság szénellátása T-l-r Tú>or rá nogr*dt ntvrtsz | M Ülésezett a vállalati pártbizottság f­olytatás az 1. oldalról.) A gazdálkodás hatékonysá­gának növelése érdekében — állapítja meg a pártbizottság — el kell érni, hogy ne növe­kedjen a vállalat dotációigé­nye. A népgazdaság egyen­súlyhelyzetének javítása ész­szerűbb eszköz-, anyag- és munkaerő-gazdálkodással se­gítsék üzemeink. Gondoskod­ni kell, hogy a termelvény ki­szállításakor a szén és a med­dő ne keveredjen. Erősíteni kell az anyag- és energiagaz­dálkodási folyamat jellegét. Ösztönzési rendszert kell ki­alakítani a gazdálkodás min­den területén a hatékonyabb anyag- és energiamegtakarí­­tásra. Az új gazdasági szabályzó­­rendszert széles körben meg kell ismerni, ismertetni és azo­kat a hatékonyság növelése céljából kell felhasználni. Ez évi fejlesztési lehetősé­geink korlátozottak. Ezért beszerzésre kerülő gépeket úgy a kell telepíteni, hogy egyes ter­melési folyamatok komplex gé­pesítése megvalósítható le­gyen. A létszámgazdálkodás továb­bi javítása érdekében növel­ni kell a produktív műszak­arányt, és végre kell hajtani az előírt létszámcsökkentést is. A bérfejlesztési lehetősége­ket nagyobb mértékben, produktív dolgozóknál kell fel­­­használni. Tovább kell növelni a teljesítménybérben dolgozók arányát. A kiemelkedő telje­sítményeket ösztönözni kell. Az egyéni és az üzemi érde­keltségi rendszer fejlesztésénél az eddigieknél nagyobb mér­tékű differenciálásra kell tö­rekedni, ezzel biztosítani kell a hatékonyabb munka na­gyobb mérvű anyagi elismeré­sét. Dinamikusan fejlődött a Nógrádi Szénbányák szociális ellátottsága az elmúlt időszak­ban. 1980. évi átadással kell befejezni a kisterenyei telep­hely- és a sárospataki fürdő­programot. Tovább kell foly­tatni a munkaruhának védőmun­kává történő átminősítését­ A nehéz fizikai munka kön­­­nyítésének lehetőségeit akna­üzemeink továbbra is kutas­sák, új technológiák kialakí­tásával a nagy értékű festési és elővájási gépek átszerelési munkáit könnyítsék. További kisgépeket kell beszerelni szénen kívüli tevékenység, és a a bányák külszíni anyagmoz­gatásának gyorsítására, kön­­­nyítésére. Tovább javuljon az üzemorvosi ellátás. Az 1980. évi cselekvési prog­ram meghatározza a pártszer­vek feladatait. A politikai munkában, a politikai, agitá­­ciós és propagandamunkában. A vállalati pártbizottsági ülés vitájában Gordos Nándor, Zsuffa Miklós, Kovács József, Bocsi Ottó, Kovács Gábor és Szabó István vett részt. A pártbizottság az 1979. évi munkáról szóló jelentést és az 1980. évi cselekvési programot egyhangúlag elfogadta. —kecskés— Sport és munka együtt Bemutatjuk a vállalat újítási megbízottját 1961-től bányai dolgozó. A Mátraaljai Szénbányáktól — ahol legutóbb, mint újítási­ felelős tevékenykedett — ke­rült Nógrádba Kelemen Sán­dor. — Tulajdonképpen a sport miatt jöttem a megyébe. An­nak idején a Salgótarjáni In­gatlankezelő Vállalatnál szer­veztünk egy súlyemelő-szak­osztályt, amelynek én voltam a felelőse. — 1978-ban —, amikor a la­kást is megkaptuk — úgy döntöttem végleg itt a he­lyem. Az STC vezető edzője lettem és a Nógrádi Szén­bányák gépészeti osztályán, mint főelőadó kaptam állást — vallja magáról a fiatal­ember. Jelenleg nyugdíjas elődje helyén tevékenykedik, mint a vállalat újítási felelő­se. Sok feladat hárul reá. t­ — Többek között a vállala­újításokban a megfelelő propaganda, az üzemi fele­lősök ellenőrzése, segítése, az újítással kapcsolatos ügyek rv,r,r*rOrf*S_ta összegyű­ji őr—1 a nagyobb jelentőségű újításo­kat, illetve azokat, amelyek vállalati elbírálást igényel­nek. Ezeket kell kezelni, vé­leményezésükről, hasznosítá­sukról és díjazásukról gon­doskodni. — Ezeken kívül évenként az újítási feladatterv készí­tése is munkáim közé tarto­zik. Ebben a vállalatnál még megoldatlan feladatokat kell meghatározni, véleményez­tetni és dolgozóinkkal — a megvalósítás érdekében — széles körűen megismertetni. Ezért újítási versenyeket szervezünk az üzemek rész­vételével. Ez arra is hiva­tott, hogy az újítási mozgal­mat fellendítse és eredmé­nyeként minél több újítás kerüljön bevezetésre válla­latunknál — mondja munká­járól Kelemen Sándor. — Hogy a kettős felada­tot, hogyan tudom egyeztet­ni? Meg kell mondanom, egy­re nehezebben. Nagy az újí­tási terület és a felsorolta­kon kívül még újabb felada­tok is várnak rám. Mint is­meretes, a sportolóknál ked­vezményes a munkaidő. Négy óra alatt azonban képtelen lennék ellátni sok irányú fel­adataimat. — Igyekezni kell! Mun­kám és az edzői tevékenység is egész embert kíván. Tel­jes napot vesznek igénybe az edzések, szombat kivételé­vel. A hét többi napján bi­zony csak este jutok haza, így kevés időm jut a szóra­kozásra, a családdal való együttlétre — fejezte be a be­szélgetést Kelemen Sándor, fiatal újítási felelősünk. Dné Megkérdeztük Milyen tartalékok rejlenek az energiagazdálkodásban? Interjú Márkus István főenergetikussal A takarékosság fokozása jól szolgálhatja a népgazdasági egyensúly javítását, a vállala­ti hatékonyság fokozását. Nógrádi Szénbányáknál is el­ő­készült az 1980-as energiataka­rékossági intézkedési terv, amely szerves része a vállalati komplex intézkedési tervnek. A vállalat évente mintegy 50 millió forint értékű energiát használ fel. Az idei takarékos­­sági elképzelésekről beszélget­tünk a minap a Nógrádi Szén­bányák központjában Márkus István főenergetikussal. — Hogyan sikerült a tava­lyi energiatakarékossági terv teljesítése és mi az idei leg­fontosabb célkitűzés? Az elmúlt évre 1 millió forint értékű energia megtaka­rítását terveztük. Végleges adatunk még nincs, de az el­ső kilenc hónap alapján el­mondhatom, hogy remélhető­leg sikerült a tervet teljesí­teni. Az idén hasonló célt tűzünk magunk elé. A barna­szénnel, a villamos energiá­val, a benzinnel és­­ a gáz­olajjal tudunk takarékoskod­ni. Legnagyobb mennyiségben villamos energiát fogyasztunk. Tehát itt a legkecsegtetőbbek a takarékossági kilátások. Ta­valy saját szénből 11­ tonnát használtunk fel, ezen az idén — új létesítmények át­adása miatt — 13 ezer ton­nát tervezünk. A szénfelhasz­nálás kapcsán az üzemeknek a kazánkarbantartást­­ tmk­­tervükben szerepeltetni kell. Ennek keretében gondoskod­­niok kell a hőátadó vezeté­kek szigeteléséről, karbantar­tásáról, valamint a kazánok légbeszivárgásának megszün­tetéséről. A központi fűtéses műhelyek, irodák, szociális épületek hőenergia-szükségle­tének ellenőrzését ismét el­végezzük és a szükségletek alapján kidolgozzuk a tüzelő­anyag-normákat minden fo­gyasztó számára. A fenti in­tézkedésekkel, jobb kazán­­üzemeltetéssel, takarékosabb tüzeléssel el kell érnünk, hogy 1978-hoz képest 100 ton­na szénmegtakarítást­­ produ­káljunk.­­ A vízemelésben­ a szel­lőztetésben, a sűrítet l levegő­­term­elésben és -felhasználás­ban milyen elképzeléseik vannak?­­ — A jelentősebb szivat­­­tyúknál két karbantartás kö­zött a ciklusidőt úgy kell megválasztani, hogy a hatás­fokromlás 20 százaléknál na­gyobb ne legyen. Ezeknél fel kell használni a korábbi évek ellenőrző méréseinek ered­ményeit. Energetikailag és biztonságtechnikailag egyaránt fontos, hogy az állandó fő- és átemelőtelep­­ berendezései jó állapotban legyenek. Ez szükségessé teszi az öt köb­­méter/min. teljesítményű egy­ségek időszakos hatásfok-el­lenőrző mérését. Felülvizsgál­juk a vízkőlerakódás okozta üzemeltetési gondokat. A szük­séges esetekben vízkezelési technológiát tervezünk az energiatakarékosság és -haté­konyság növelése érdekében. Az üzemek felülvizsgálják szellőztetési törzsfájukat, a főszellőztető üzemi görbéjét. Intézkednek a rövidzárlati veszteség megszüntetésére. Azok az üzemek, ahol a szel­lőztetésre fordított fajlagos villamos energia meghaladja az ideálisat, intézkedési tervet készítenek, amelynek célja a felhasználás csökkentése. Va­lamennyi főszellőztető beren­dezésünk üzembiztos állapota igen fontos, amit csak rend­szeres tmk-val lehet fenntar­tani. E munka fontos érték­mérője az időszakos mérés, amit nagyjavítás után sújtó­­léges bányákban hároméven­ként, nem sújtóléges bányák­ban ötévenként kell elvé­gezni. Az üzemek az 1976. évi sűrített levegő hálózatveszte­­ség-mérési eredményeik fi­gyelembevételével felülvizs­gálják a gépeket, a hálózatot, a szerelvényeket, a kondenz­­edények állapotát kednek e rendszerek és vitéz­folya­matos javítására. — A legnagyobb lehetősé­gek a villamosenergia-meg­­takarításban rejlenek. Mit kívánnak tenni az idén? — A szerződött villamostel­­jesítmény vállalati és üzemi betartása érdekében, a nagy teljesítményű gépek össze­hangolt működése céljából vizsgálatot kell végezni. Me­netrendeket kidolgozni a szo­ros teljesítménygazdálkodás érdekében. Az aknaüzemeink­ben a lehetőségekhez képest meg kell oldani a mezőbeli transzformátorállomások fá­zisjavítását. A szorospataki külszíni alállomáson közép­­feszültségű kondenzátortele­pet kell létesíteni a fázisté­nyező javítása érdekében. En­nek felelőse a beruházási osz­tály vezetője, a határideje pedig március 31. A fenti in­tézkedésekkel 700 ezer forint megtakarítást kell elérnünk. — Benzinből a fuvarozási iroda, gázolajból a fúróüzem használ fel a legtöbbet. Me­lyek az ő feladataik? — A fuvarozási üzemben legfontosabb, hogy az üzem­anyag-felhasználási normá­kat betartsák. A korrigált ér­tékhez képest 1,5 százalék­ megtakarítást kell elérni, ami 18 tonna benzinnek felel meg és 120 ezer forintba kerül. A gázolaj-felhasználásban a die­selmozdonyok és munkagépek üzemanyagnormáinak foko­zott figyelemmel kísérésével és betartásával 10 tonna gáz­olajat kívánunk megtakarí­tani, amelynek értéke 40 ezer forint — hangsúlyozta Vé­gezetül Márkus István, a Nóg­rádi Szénbányák főenergeti­kusa. T. V

Next