Nógrádi Bányász, 1981 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1981-12-29 / 24. szám

aoORMK­ BBWMK, kbterem­et­h?a«r?rt«. Győzzön az értelem Adorján Henrik régi „moto­­rosa” a bányászok nagy kol­lektívájának. Munkássága alatt a Nógrádi Szénbányák különböző területén töltött be felelősségtelejes beosztásokat. Vezetői stílusában mindig ér­vényesült a következetesség, a céltudatosság, a sza­kma irán­ti vonzalom. Olyan vezető, aki szereti az új technológiai el­járások alkalmazását, elsődle­gesnek tartja a gazdaságos termelést. Logikus­ gondolko­dásmódja, mély emberi voná­sai miatt a dolgozók szeretik, elismerik. Eddigi tevékenysé­gének elismerését jelenti, hogy 35, tartalomban gazdag mun­kásév után érte az a megtisz­telő feladat, miszerint 1982. január 1-től a mennyiségében megváltozott, nagyobb és ös­­­szetettebb feladat előtt álló kisterenyei üzemet irányítja. Amikor arról kérdezem, mit vár az új évtől, készségesen válaszol: — Igaz, a vállalat életével nem szorosan összefüggő kér­dés, amit elsőnek említek, de ez az alapja mindennek. Tud­juk, hogy korunknak olyan magas a tudományos és tech­nikai fejlettsége, hogy az em­beriség számára csodálatos jövőt kínál. Ehhez azonban az kell, hogy az emberiség a föld minden részén megért­se: a technika fejlettsége nem az önpusztulásra, hanem saját javára szolgálhat. Azt várom tehát az 1982. évtől, hogy gyűlölet, az egymás iránti tü­n­relmetlenség, a rosszindulat helyett a józan ész, az érte­lem kerüljön ki győztesként. — Szűkebb környezetemre vonatkozóan azt szeretném, ha az új kisterenyei üzem to­vább növelhetné az eddig ki­vívott hírnevét, hogy felada­tainak maradéktalan teljesíté­sével még hatékonyabban szolgálhassa vállalatunk, nép­gazdaságunk érdekeit. Ezen keresztül azt várom, hogy az üzem jó munkája révén még stabilabb távlatot nyújthasson az ott dolgozó kollektívának.­­ Munkatársaimtól pedig az az igényem, hogy a fela­datok tükrében, a gazdasági szabályozók magasabb köve­telményeinek megfelelően lé­pést tudjanak váltani. Hiszen az üzem nagyobb önállósága, a bővülő hatáskör, a piachoz való rugalmasabb alkalmaz­kodás ezt megköveteli. — Az eddigiektől eltérően remélem, hogy a vezetés kö­vetkezetesebb, megfontoltabb, határozottabb lesz. Még akkor és kritikusabb is, ha egyesek számára bizonyos kel­üe­lemetlenségekkel jár. Szeret­ném, ha mindenben az új ve­zetés törődését és lelkiismere­tes irányítását vélnénk fedezni, ami végső soron fel­az eredményekben kell, hogy megmutatkozzon. — Nagyon fontos, hogy to­vább haladjunk a perspekti­vikus termékek kiválasztásá­ban, a meglevők mennyiségé­nek növelésében, a megkez­dett szociális és műszaki fej­­lesztési munkák befejezésében és mindenekelőtt a gazdasá­gosság fokozásában — fejezi be mondanivalóját. Ehhez eredményes, jó mun­kát kívánunk! Sándor Gyula KOSÁR JÓZSEFNÉ, menetirányító: Kívánság és álmodozás — Erről még nem gondol­kodtam. Talán kapásból össze tudok szedni jó pár k­­is vánságot — mondja moso­lyogva Kosár Józsefné, a kül­fejtési üzem szállítási rész­legének menetirányítója. — Komolyra fordítva a szót: a kívánságot én az álmodo­zástól szétválasztom. Nagy gondban vagyok, mert lakás­­igénylésünk van beadva és ta­lán 1982-ben meg is kaptuk, csak azt nem tudjuk, hogy mikor. Jó lenne tudni az idő­pontot. Ez lenne az első kí­vánság. A második: végre tisztázódna, hogy a fuvarozás helyzete a vállalatnál mikép­pen alakul. Jó lenne tudni, hogy költözünk-e, maradunk-e. A fuvarozás sorsa az egész munkáskollektívát foglalkoz­tatja. A jövő elé nézve azt várjuk, hogy ez is mindenki számára kedvezően megoldód­jon. Nem szívesen költözik senki, ha csak nem műszáj. Így vagyunk mi is és munka­társaink is. — Immár nyolc éve vagyok a vállalatnál. Anyagilag, er­kölcsileg munkámat megbe­csülik. Talán a női vezetők­nél a probléma akkor jelent­kezik, ha gyermeke megbeteg­szik. Ekkor a Hondjai duplá­zódnak. Amikor a költözésre gondolok, mindezek eszembe jutnak. — Visszatérve az üzemi gon­dokra, arra gondolok, hogy jövőre előbbre lehetne lépni a diszpécserszolgálat kialakí­tásában. Sajnos az üzemek fuvarjait nem ismerjük. Ezért előfordulnak olyan esetek, amikor üresen futnak gépko­csik, vagy párhuzamosan köz­lekednek félig rakottan. Az üres kilométerek felszá­molására a KPM rendeletet adott ki. Ez jó dolog, ha ösz­tönözünk is. Sajnos egyik ba­junk az, hogy nem eléggé ösz­tönözünk. Például a pótfu­­varprémiumot az üzemünk megszüntette. Ezért én e te­rületen visszalépést látok. Az is igaz, hogy visszaszorítottuk (eredményesen) az üresen fu­tott kilométereket. Ebben a kérdésben jól állunk. A jö­vőben persze még itt is van tennivalónk. — Váltsunk más témára! Boldog ember? — Igen, úgy­ látom, hogy az életét mindenki saját maga alakítja. Bizakodva nézek az 1982-es év elé is. Sok min­denről nem akarok beszélni. Nem éltem a II. világháború idején, de én félek a háború­tól. A háború borzasztó le­het. Mint anya azt kívánom, hogy békében nevelhessük fel a gyerekeinket! (V. i.) NAGY LAJOS, szakszervezeti titkár: Javítjuk a munkakörülményeket Nagy Lajos, a szorospataki aknaüzem szb-titkára: — Ha tavaly ilyenkor kap­ta volna ezt a kérdést, akkor mit válaszolt volna és utólag visszagondolva az elmúlt év­re, mi vált abból valósággá? — Visszagondolva az elmúlt évre, ezek közül sajnos az alapvető célunk 1981-ben nem valósult meg, amely egész év­ben nyomasztóan hatott egyéb tevékenységünkre is. Ez a tervteljesítés sikertelensége volt, amely a mi körülménye­ink között megkérdőjelezte a korszerűbb technika rövid időn belüli alkalmazását. Ez azon­ban nem lehet végleges. A célok közül megvalósult, illetve hoztunk be a szociális lemaradásunkból. Megvalósult a munkaruha védőruhává való átminősítése, felépült a fehér öltöző, folyamatban vannak a fürdőrekonstrukciós munkák. — Melyek azok a területek, ahol a szorospataki aknaü­zem dolgozóinak nyújtott jó­léti szociális juttatásokban 1982-ben előbbre kíván lépni a szakszervezet — mit várhat­tak az üzem bányászai? — Továbbra is legfontosabb feladatunk a munkakörülmé­nyek javítása terén elért ered­mények tartása, illetve to­vábbfejlesztése. — Az 1982-es év tervtárgya­lásánál már tisztázott, hogy megvalósul az ulánmelegítős konyha, amelyet dolgozóink régen várnak. Meg kívánjuk oldani a föld alatti gumisza­­lag-szállítás személyszállításra való alkalmassá tételét, a mű­szaki fürdő, öltöző bővítését. Nagyobb lehetőségünk lesz 1982-ben a dolgozók családi és egyéb üdültetésére is. — Mit vár 1982-ben az üzemtől és személy szerint ön mit szeretne leginkább elérni az új évben? — Az 1931. évi sikertelen­ség tapasztalatainak összegyűj­tése alkalmával felszínre ke­rültek azok a szervezési, irá­nyítási negatívumok, amelyek megoldását végre kell hajta­nunk. — Az országos és a vállala­ti igények a nagyobb üzemi önállóság arra késztet ben­nünket, hogy az irányításban, az üzem- és munkaszervezés­ben szigorúbb intézkedéseket kell tennünk. Az elkészített műszaki gazdasági tervünk, ha ideiglenesen is, középszintű technológia alkalmazására épül. A jelenlegi kilátásaink alapján az elkészült tervek reálisak, teljesíthetők, és azt minden körülmények között teljesítenünk kell. Személy szerint akkor vol­nék a legboldogabb, ha üze­münk az 1982-es évben vis­­­szaszerezné régi jó hírnevét, s a VI. ötéves terv időarányos részét teljesíteni tudnánk. — LN — Vezető a jogi osztály élén Bemutatjuk­ dr. Szőllős Gyulát 1934. április 23-án született Kutason. Szegény paraszti csa­ládból származik. Az elemi és polgári iskola elvégzése után, kiemelkedő tanulmányi ered­ményei alapján a salgótarjáni Petőfi Sándor Népi Kollégi­umba nyert felvételt, ekkor szerezte meg a közgazdasági technikusi oklevelet. Munkáját 1952-ben kezdte az ÉM Állami Építőipari Tröszt­nél, mint közgazdász. 1956-ban jelentkezett az Ál­lami Jogtudományi Egyetemre. Jó tanulmányi eredményei alapján évfolyam-rövidítést kapott és 1959. október 17-én „cum laude” fokozattal állam- és jogtudományi doktorrá avatták. Az egyetemet levele­ző tagozaton végezte. Ez idő alatt a Nógrád megyei Építő­ipari Vállalatnál dolgozott munkaügyi és jogügyi előadó­ként. Ezt követően jogtanácso­si beosztásban dolgozott az SZMT-nél és a Nógrád me­gyei Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalatnál. 1904-től 17 éven keresztül a Nógrád me­gyei Ipari Szövetkezetek jogi irodájának vezető jogtaná­csosa. Ilyen pályafutás után került 1981. december 1-én vállalatunkhoz. — Szívesen jött a Nógrádi Szénbányákhoz? — Tájékozódó megbeszélé­sek, többszöri eszmecsere után szívesen jöttem, figyelemmel a vállalat fejlődési lehetőségeire. — Rövid idő alatt miyen ta­pasztalatokat szerzett, hogyan látja a vállalat jogpolitikai kérdéseit? — Első észrevételem, hogy a jogi osztály tevékenysége elég­gé beszűkült a perek és ezzel kapcsolatos ügyek vitelére. Ezt mindenképpen bővíteni terve­zem, a vállalatvezetéssel egyetértésben.­­ Ami a további észrevéte­leimet illeti, csökkenteni kell a papírszerű munkát. Olyan ügyeket és pereket is kezde­ményeztek, ami fölösleges volt. Amely nem használt a válla­lat tekintélyének. Ezt szeret­ném megszüntetni, de minden olyan igényt érvényesíteni, amely a vállalat előnyére szol­gálhat.­­ Másik ilyen észrevételem hogy a törvényesség betartá­sa tekintetében is előbbre kell lépni. Ennek kapcsán kérem a többi osztályokat, amelyik ügynek jogi vonzata van, azt beszéljék meg osztályunkkal. — A dolgozók problémáival eddig is nagyon sokat foglal­koztam. Annak vagyok a híve, hogy jogos követeléseiket a munkatörvénykönyvből más jogszabályokból eredő jo­gs­zaikat, pereskedés nélkül kap­ják meg, hogy kevesebb gond­ja legyen a vállalati jogse­gélyszolgálatnak, amellyel sze­retnék jó munkakapcsolatot kialakítani — fejezi be mon­danivalóját. Dr. Szőllős Gyula határo­zottságát, a jogpolitikai bér­kérdésekben való kezdeménye­­zőkészségét bizonyítja, hogy a vállalati ügyrendben a jogi osztály ügykörének bővítésé­re tesz konkrét javaslatokat, különös tekintettel a vállalati szerződések előkészítésére, a társadalmi tulajdon védelmé­re, a belső szabályzatok kidol­gozására és több fontos kér­désre. Kívánjuk, hogy dr. Szőllős Gyula érezze jól magát a Nógrádi Szénbányák nagy csa­ládjában, munkálkodjon a vál­lalat, a közösség és a társa­dalom javára. Felelősségteljes munkájához sikert és ered­ményes munkát kívánunk! S. Gy. Titkárt választott­­ a KISZ-bizottság Török Tibor, a megyei KISZ-bizottság titkára lett Személyi változások a KISZ-ben A KISZ Nógrád megyei Bi­zottsága december 16-i ülésén személyi kérdésekben döntött. A KISZ-megyebizottság első titkára Juhász András lett és ezzel egyidejűleg két új titkárt is választott. A megyei KISZ- bizottság titkárai lettek: Tö­rök Tibor, Pintér László. En­nek megfelelően a KISZ Nóg­rádi Szénbányák bizottsága december 23-i testületi ülésén felmentette Török Tibort a KISZ-bizottság titkári funk­ciójából és megválasztotta Já­kóhalmi Ferencet a KISZ-bi­­zottság titkárának. Jákóhalmi Ferenc 1953-ban született munkáscsalád máso­dik gyermekeként. Általános iskolai tanulmányai befejezté­vel a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikum­ban tanult tovább, ahol azon­nal bekapcsolódott a helyi KISZ-szervezet munkájába. Megbízatásait — kezdetben ifivezető és dekorációfelelős — nagy lekesedéssel és szorga­lommal teljesítette. Középis­kolai tanulmányait követően a Nehézipari Műszaki Egyetem bányagépész és bányavilla­mossági szakon tanult tovább. Egyetemi tanulmányai során ismét bekapcsolódott az ifjú­sági mozgalmi munkába. Rö­vid időn belül alapszervezeti titkárnak választották meg. Évfolyamtársai és tanárai kö­rében irányítói, szervezői készségével hamarosan nép­szerű KISZ-vezetővé vált. Diplomája megszerzése után­­976-ban Ménkes-aknaüzem­­hez került, mint művezető. Rövid idő elteltével, 1977-ben kötelező katonai szolgálatának letöltését kezdte meg. Még eb­ben az évben az MSZMP tag­ja lett. Katonai szolgálatának teljesítése után 1979-ben vis­­­szatért Ménkes-aknaüzemhez, s megválasztották a II. számú pártalapszervezet vezetőségi tagjának. Pártvezetőségi tag­sága mellett a KISZ-ben pro­pagandistaként tevékenyke­dett, eredményesen segítve a fiatalok eszmei, politikai ne­velését, melyért kitüntetést is kapott. Felelősségteljes gazda­sági munkája eredményes tel­jesítésével párhuzamosan újabb megbízatásokat vállal­va — helyi FMKT vezetése — hamarosan felhívta magára a KISZ-bizottság figyelmét. A népszerű és együttműködési készsége alapján megismert Jákóhalmi Ferencet az 1980. évi vállalati KISZ-küldött­­gyűlés megválasztotta a KISZ- bizottság testületébe. Funkció­jából eredően — FMKT-ver­­senyfelelős — nagy szorgalom­mal, aktivitással kezdett hoz­zá a vállalati FMKT-mozga­­lom fellendítéséhez,­­átszerve­zéséhez. Következetes, terv­szerű munkája révén a fiatal műszakiak, közgazdászok akti­vizálása, alkotókészségük rea­lizálása. Az üzemi FMKT-cso­­portok tevékenysége irányítá­sa alatt javult, egyértelművé vált feladataik meghatározása és azok számonkérése. — k. — r. NÓGRÁDI BÁNYÁSZ • Megkérdeztük az illetékest Felemelik-e a szénjárandóságot ? 1. Jövőre felemelik-e a szénjárandóságot? Szőke Barna vezérigazgató- helyettes válaszolt a kérdésre? — Igen, felemeljük. Fokoza­tosan közelítjük az országos átlagot. A vállalat vezetésé­nek az az elképzelése, mindenki a havi bérével hogy az évi szénjárandóság 1/12-ed ré­­­szét készpénzben, a boríték­ban megkapja. 2. Az Etesről, Mátranovák­­ról induló munkásjáratok mi­ért késnek? Hidegek a mun­kásbuszok. Kell-e előmelegí­teni? Rappl József munkásellátá­si csoportvezető válasza: — Az üzemek jelezték a munkásbuszok késéseit. A Volánnal közösen megvizs­gáltuk, s megállapítást nyert, hogy a késéseket embe­ri mulasztás és anyaghi­ány okozta. A buszok fűtése szerintem sem megoldott. A Volán-rendeletek alapján 100 km-re 2,2 liter fűtőolajat biztosítanak. Ez az anyagnor­­ma kevés ahhoz, hogy a gép­kocsikat jól felfűtsék. .3. A szorospataki OR—1 után ajánlunk-e fel újabb gé­peket? Bocsi Ottó, a bányaművel­­ési osztály vezetője a kö­­­vetkezőket mondotta el: — Az OR—4-et Oroszlány­­­nak adtuk el. Nem hozta a hozzá fűzött reményeket. Az M—97-es önjárót visszaadjuk a Borsodi Szénbányáknak. Ta­lán Borsod a vékony telep­ben jobban tudja alkalmazni. Ezenkívül vágatkeresztező­­dést biztosító ajánlottunk fel. A berendelést meglevő többi gépünkre szükség van és alkalmazzuk is. 4. Decemberben a vállalat a kisegítő munkakörökben (szál­lítók, fenntartók, iparosok) dolgozók részére miért nem tűzött ki célfeladatot? — kér­dezik Tiribesrúl. Cserháti József bér- és nor­­maosztály-vezető válasza: — A helyi célfeladatok ki­tűzése üzemi kategória, a­ vállalat már igen régen le­adta a hatáskört az üzemek­­­nek­ 5. 1985-ben a tervek alapján K­ányáson 1230 főnek kellene dolgozni. Hogyan akarja a vállalat ezt a létszámot biz­tosítani, mert időközben igen sokan vonulnak nyugállo­mányba? Lipták Sándor­­ szociálpoli­tikai igazgató az alábbi tá­jékoztatást adta: — Aki ma azt gondolja,­ hogy a régi módszerekkel is lehet munkaerőt tartani, az téved. A népgazdaság létszá­mot nekünk nemigen bizto­sít. Létszám-átcsoportosítás és a belső tartalékok feltá­rása az egyedüli lehetőségünk. Csak arról lehet szó, hogy a kevésbé fontos munkahelyek­ről a fontosabb munkahelyre irán­yítsuk át a munkaerőt. A kányási lakossági szén biztosítása mindennél fonto­sabb célunk. Mindezek mel­lett az is igaz, hogy a válla­latnak jelenleg jelentős mun­kaerőgondjai nincsenek — ha csak nem struktúrájában. Évenként még most is 400— 450 fiatalt veszünk fel, ezek 35 éven aluliak. Ha jobban dolgozunk, a fiatalokat job­ban segítjük a beilleszkedés­ben, akkor nem törvényszerű, hogy a fiataloknak majd­nem a fele eltávozzon a vál­lalattól. A Nógrádi Szénbá­nyáknak ki kell használnia a szociálpolitikai lehetőségeket. Például egy éven belül la­kást tudunk biztosítani. A környezetünknél sokkal több mindenben kedvezőbb kultu­rális, sport, üdülési, bérezési,­ szociális lehetőséget tudunk biztosítani. Emellett termé­szetesen az üzemnek is van feladata a munkaerő biztosí­tása érdekében.

Next