Nógrádi Bányász, 1981 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1981-12-29 / 24. szám
aoORMK BBWMK, kbteremeth?a«r?rt«. Győzzön az értelem Adorján Henrik régi „motorosa” a bányászok nagy kollektívájának. Munkássága alatt a Nógrádi Szénbányák különböző területén töltött be felelősségtelejes beosztásokat. Vezetői stílusában mindig érvényesült a következetesség, a céltudatosság, a szakma iránti vonzalom. Olyan vezető, aki szereti az új technológiai eljárások alkalmazását, elsődlegesnek tartja a gazdaságos termelést. Logikus gondolkodásmódja, mély emberi vonásai miatt a dolgozók szeretik, elismerik. Eddigi tevékenységének elismerését jelenti, hogy 35, tartalomban gazdag munkásév után érte az a megtisztelő feladat, miszerint 1982. január 1-től a mennyiségében megváltozott, nagyobb és összetettebb feladat előtt álló kisterenyei üzemet irányítja. Amikor arról kérdezem, mit vár az új évtől, készségesen válaszol: — Igaz, a vállalat életével nem szorosan összefüggő kérdés, amit elsőnek említek, de ez az alapja mindennek. Tudjuk, hogy korunknak olyan magas a tudományos és technikai fejlettsége, hogy az emberiség számára csodálatos jövőt kínál. Ehhez azonban az kell, hogy az emberiség a föld minden részén megértse: a technika fejlettsége nem az önpusztulásra, hanem saját javára szolgálhat. Azt várom tehát az 1982. évtől, hogy gyűlölet, az egymás iránti tünrelmetlenség, a rosszindulat helyett a józan ész, az értelem kerüljön ki győztesként. — Szűkebb környezetemre vonatkozóan azt szeretném, ha az új kisterenyei üzem tovább növelhetné az eddig kivívott hírnevét, hogy feladatainak maradéktalan teljesítésével még hatékonyabban szolgálhassa vállalatunk, népgazdaságunk érdekeit. Ezen keresztül azt várom, hogy az üzem jó munkája révén még stabilabb távlatot nyújthasson az ott dolgozó kollektívának. Munkatársaimtól pedig az az igényem, hogy a feladatok tükrében, a gazdasági szabályozók magasabb követelményeinek megfelelően lépést tudjanak váltani. Hiszen az üzem nagyobb önállósága, a bővülő hatáskör, a piachoz való rugalmasabb alkalmazkodás ezt megköveteli. — Az eddigiektől eltérően remélem, hogy a vezetés következetesebb, megfontoltabb, határozottabb lesz. Még akkor és kritikusabb is, ha egyesek számára bizonyos kelüelemetlenségekkel jár. Szeretném, ha mindenben az új vezetés törődését és lelkiismeretes irányítását vélnénk fedezni, ami végső soron felaz eredményekben kell, hogy megmutatkozzon. — Nagyon fontos, hogy tovább haladjunk a perspektivikus termékek kiválasztásában, a meglevők mennyiségének növelésében, a megkezdett szociális és műszaki fejlesztési munkák befejezésében és mindenekelőtt a gazdaságosság fokozásában — fejezi be mondanivalóját. Ehhez eredményes, jó munkát kívánunk! Sándor Gyula KOSÁR JÓZSEFNÉ, menetirányító: Kívánság és álmodozás — Erről még nem gondolkodtam. Talán kapásból össze tudok szedni jó pár kis vánságot — mondja mosolyogva Kosár Józsefné, a külfejtési üzem szállítási részlegének menetirányítója. — Komolyra fordítva a szót: a kívánságot én az álmodozástól szétválasztom. Nagy gondban vagyok, mert lakásigénylésünk van beadva és talán 1982-ben meg is kaptuk, csak azt nem tudjuk, hogy mikor. Jó lenne tudni az időpontot. Ez lenne az első kívánság. A második: végre tisztázódna, hogy a fuvarozás helyzete a vállalatnál miképpen alakul. Jó lenne tudni, hogy költözünk-e, maradunk-e. A fuvarozás sorsa az egész munkáskollektívát foglalkoztatja. A jövő elé nézve azt várjuk, hogy ez is mindenki számára kedvezően megoldódjon. Nem szívesen költözik senki, ha csak nem műszáj. Így vagyunk mi is és munkatársaink is. — Immár nyolc éve vagyok a vállalatnál. Anyagilag, erkölcsileg munkámat megbecsülik. Talán a női vezetőknél a probléma akkor jelentkezik, ha gyermeke megbetegszik. Ekkor a Hondjai duplázódnak. Amikor a költözésre gondolok, mindezek eszembe jutnak. — Visszatérve az üzemi gondokra, arra gondolok, hogy jövőre előbbre lehetne lépni a diszpécserszolgálat kialakításában. Sajnos az üzemek fuvarjait nem ismerjük. Ezért előfordulnak olyan esetek, amikor üresen futnak gépkocsik, vagy párhuzamosan közlekednek félig rakottan. Az üres kilométerek felszámolására a KPM rendeletet adott ki. Ez jó dolog, ha ösztönözünk is. Sajnos egyik bajunk az, hogy nem eléggé ösztönözünk. Például a pótfuvarprémiumot az üzemünk megszüntette. Ezért én e területen visszalépést látok. Az is igaz, hogy visszaszorítottuk (eredményesen) az üresen futott kilométereket. Ebben a kérdésben jól állunk. A jövőben persze még itt is van tennivalónk. — Váltsunk más témára! Boldog ember? — Igen, úgy látom, hogy az életét mindenki saját maga alakítja. Bizakodva nézek az 1982-es év elé is. Sok mindenről nem akarok beszélni. Nem éltem a II. világháború idején, de én félek a háborútól. A háború borzasztó lehet. Mint anya azt kívánom, hogy békében nevelhessük fel a gyerekeinket! (V. i.) NAGY LAJOS, szakszervezeti titkár: Javítjuk a munkakörülményeket Nagy Lajos, a szorospataki aknaüzem szb-titkára: — Ha tavaly ilyenkor kapta volna ezt a kérdést, akkor mit válaszolt volna és utólag visszagondolva az elmúlt évre, mi vált abból valósággá? — Visszagondolva az elmúlt évre, ezek közül sajnos az alapvető célunk 1981-ben nem valósult meg, amely egész évben nyomasztóan hatott egyéb tevékenységünkre is. Ez a tervteljesítés sikertelensége volt, amely a mi körülményeink között megkérdőjelezte a korszerűbb technika rövid időn belüli alkalmazását. Ez azonban nem lehet végleges. A célok közül megvalósult, illetve hoztunk be a szociális lemaradásunkból. Megvalósult a munkaruha védőruhává való átminősítése, felépült a fehér öltöző, folyamatban vannak a fürdőrekonstrukciós munkák. — Melyek azok a területek, ahol a szorospataki aknaüzem dolgozóinak nyújtott jóléti szociális juttatásokban 1982-ben előbbre kíván lépni a szakszervezet — mit várhattak az üzem bányászai? — Továbbra is legfontosabb feladatunk a munkakörülmények javítása terén elért eredmények tartása, illetve továbbfejlesztése. — Az 1982-es év tervtárgyalásánál már tisztázott, hogy megvalósul az ulánmelegítős konyha, amelyet dolgozóink régen várnak. Meg kívánjuk oldani a föld alatti gumiszalag-szállítás személyszállításra való alkalmassá tételét, a műszaki fürdő, öltöző bővítését. Nagyobb lehetőségünk lesz 1982-ben a dolgozók családi és egyéb üdültetésére is. — Mit vár 1982-ben az üzemtől és személy szerint ön mit szeretne leginkább elérni az új évben? — Az 1931. évi sikertelenség tapasztalatainak összegyűjtése alkalmával felszínre kerültek azok a szervezési, irányítási negatívumok, amelyek megoldását végre kell hajtanunk. — Az országos és a vállalati igények a nagyobb üzemi önállóság arra késztet bennünket, hogy az irányításban, az üzem- és munkaszervezésben szigorúbb intézkedéseket kell tennünk. Az elkészített műszaki gazdasági tervünk, ha ideiglenesen is, középszintű technológia alkalmazására épül. A jelenlegi kilátásaink alapján az elkészült tervek reálisak, teljesíthetők, és azt minden körülmények között teljesítenünk kell. Személy szerint akkor volnék a legboldogabb, ha üzemünk az 1982-es évben visszaszerezné régi jó hírnevét, s a VI. ötéves terv időarányos részét teljesíteni tudnánk. — LN — Vezető a jogi osztály élén Bemutatjuk dr. Szőllős Gyulát 1934. április 23-án született Kutason. Szegény paraszti családból származik. Az elemi és polgári iskola elvégzése után, kiemelkedő tanulmányi eredményei alapján a salgótarjáni Petőfi Sándor Népi Kollégiumba nyert felvételt, ekkor szerezte meg a közgazdasági technikusi oklevelet. Munkáját 1952-ben kezdte az ÉM Állami Építőipari Trösztnél, mint közgazdász. 1956-ban jelentkezett az Állami Jogtudományi Egyetemre. Jó tanulmányi eredményei alapján évfolyam-rövidítést kapott és 1959. október 17-én „cum laude” fokozattal állam- és jogtudományi doktorrá avatták. Az egyetemet levelező tagozaton végezte. Ez idő alatt a Nógrád megyei Építőipari Vállalatnál dolgozott munkaügyi és jogügyi előadóként. Ezt követően jogtanácsosi beosztásban dolgozott az SZMT-nél és a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál. 1904-től 17 éven keresztül a Nógrád megyei Ipari Szövetkezetek jogi irodájának vezető jogtanácsosa. Ilyen pályafutás után került 1981. december 1-én vállalatunkhoz. — Szívesen jött a Nógrádi Szénbányákhoz? — Tájékozódó megbeszélések, többszöri eszmecsere után szívesen jöttem, figyelemmel a vállalat fejlődési lehetőségeire. — Rövid idő alatt miyen tapasztalatokat szerzett, hogyan látja a vállalat jogpolitikai kérdéseit? — Első észrevételem, hogy a jogi osztály tevékenysége eléggé beszűkült a perek és ezzel kapcsolatos ügyek vitelére. Ezt mindenképpen bővíteni tervezem, a vállalatvezetéssel egyetértésben. Ami a további észrevételeimet illeti, csökkenteni kell a papírszerű munkát. Olyan ügyeket és pereket is kezdeményeztek, ami fölösleges volt. Amely nem használt a vállalat tekintélyének. Ezt szeretném megszüntetni, de minden olyan igényt érvényesíteni, amely a vállalat előnyére szolgálhat. Másik ilyen észrevételem hogy a törvényesség betartása tekintetében is előbbre kell lépni. Ennek kapcsán kérem a többi osztályokat, amelyik ügynek jogi vonzata van, azt beszéljék meg osztályunkkal. — A dolgozók problémáival eddig is nagyon sokat foglalkoztam. Annak vagyok a híve, hogy jogos követeléseiket a munkatörvénykönyvből más jogszabályokból eredő jogszaikat, pereskedés nélkül kapják meg, hogy kevesebb gondja legyen a vállalati jogsegélyszolgálatnak, amellyel szeretnék jó munkakapcsolatot kialakítani — fejezi be mondanivalóját. Dr. Szőllős Gyula határozottságát, a jogpolitikai bérkérdésekben való kezdeményezőkészségét bizonyítja, hogy a vállalati ügyrendben a jogi osztály ügykörének bővítésére tesz konkrét javaslatokat, különös tekintettel a vállalati szerződések előkészítésére, a társadalmi tulajdon védelmére, a belső szabályzatok kidolgozására és több fontos kérdésre. Kívánjuk, hogy dr. Szőllős Gyula érezze jól magát a Nógrádi Szénbányák nagy családjában, munkálkodjon a vállalat, a közösség és a társadalom javára. Felelősségteljes munkájához sikert és eredményes munkát kívánunk! S. Gy. Titkárt választott a KISZ-bizottság Török Tibor, a megyei KISZ-bizottság titkára lett Személyi változások a KISZ-ben A KISZ Nógrád megyei Bizottsága december 16-i ülésén személyi kérdésekben döntött. A KISZ-megyebizottság első titkára Juhász András lett és ezzel egyidejűleg két új titkárt is választott. A megyei KISZ- bizottság titkárai lettek: Török Tibor, Pintér László. Ennek megfelelően a KISZ Nógrádi Szénbányák bizottsága december 23-i testületi ülésén felmentette Török Tibort a KISZ-bizottság titkári funkciójából és megválasztotta Jákóhalmi Ferencet a KISZ-bizottság titkárának. Jákóhalmi Ferenc 1953-ban született munkáscsalád második gyermekeként. Általános iskolai tanulmányai befejeztével a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikumban tanult tovább, ahol azonnal bekapcsolódott a helyi KISZ-szervezet munkájába. Megbízatásait — kezdetben ifivezető és dekorációfelelős — nagy lekesedéssel és szorgalommal teljesítette. Középiskolai tanulmányait követően a Nehézipari Műszaki Egyetem bányagépész és bányavillamossági szakon tanult tovább. Egyetemi tanulmányai során ismét bekapcsolódott az ifjúsági mozgalmi munkába. Rövid időn belül alapszervezeti titkárnak választották meg. Évfolyamtársai és tanárai körében irányítói, szervezői készségével hamarosan népszerű KISZ-vezetővé vált. Diplomája megszerzése után976-ban Ménkes-aknaüzemhez került, mint művezető. Rövid idő elteltével, 1977-ben kötelező katonai szolgálatának letöltését kezdte meg. Még ebben az évben az MSZMP tagja lett. Katonai szolgálatának teljesítése után 1979-ben visszatért Ménkes-aknaüzemhez, s megválasztották a II. számú pártalapszervezet vezetőségi tagjának. Pártvezetőségi tagsága mellett a KISZ-ben propagandistaként tevékenykedett, eredményesen segítve a fiatalok eszmei, politikai nevelését, melyért kitüntetést is kapott. Felelősségteljes gazdasági munkája eredményes teljesítésével párhuzamosan újabb megbízatásokat vállalva — helyi FMKT vezetése — hamarosan felhívta magára a KISZ-bizottság figyelmét. A népszerű és együttműködési készsége alapján megismert Jákóhalmi Ferencet az 1980. évi vállalati KISZ-küldöttgyűlés megválasztotta a KISZ- bizottság testületébe. Funkciójából eredően — FMKT-versenyfelelős — nagy szorgalommal, aktivitással kezdett hozzá a vállalati FMKT-mozgalom fellendítéséhez,átszervezéséhez. Következetes, tervszerű munkája révén a fiatal műszakiak, közgazdászok aktivizálása, alkotókészségük realizálása. Az üzemi FMKT-csoportok tevékenysége irányítása alatt javult, egyértelművé vált feladataik meghatározása és azok számonkérése. — k. — r. NÓGRÁDI BÁNYÁSZ • Megkérdeztük az illetékest Felemelik-e a szénjárandóságot ? 1. Jövőre felemelik-e a szénjárandóságot? Szőke Barna vezérigazgató- helyettes válaszolt a kérdésre? — Igen, felemeljük. Fokozatosan közelítjük az országos átlagot. A vállalat vezetésének az az elképzelése, mindenki a havi bérével hogy az évi szénjárandóság 1/12-ed részét készpénzben, a borítékban megkapja. 2. Az Etesről, Mátranovákról induló munkásjáratok miért késnek? Hidegek a munkásbuszok. Kell-e előmelegíteni? Rappl József munkásellátási csoportvezető válasza: — Az üzemek jelezték a munkásbuszok késéseit. A Volánnal közösen megvizsgáltuk, s megállapítást nyert, hogy a késéseket emberi mulasztás és anyaghiány okozta. A buszok fűtése szerintem sem megoldott. A Volán-rendeletek alapján 100 km-re 2,2 liter fűtőolajat biztosítanak. Ez az anyagnorma kevés ahhoz, hogy a gépkocsikat jól felfűtsék. .3. A szorospataki OR—1 után ajánlunk-e fel újabb gépeket? Bocsi Ottó, a bányaművelési osztály vezetője a következőket mondotta el: — Az OR—4-et Oroszlánynak adtuk el. Nem hozta a hozzá fűzött reményeket. Az M—97-es önjárót visszaadjuk a Borsodi Szénbányáknak. Talán Borsod a vékony telepben jobban tudja alkalmazni. Ezenkívül vágatkereszteződést biztosító ajánlottunk fel. A berendelést meglevő többi gépünkre szükség van és alkalmazzuk is. 4. Decemberben a vállalat a kisegítő munkakörökben (szállítók, fenntartók, iparosok) dolgozók részére miért nem tűzött ki célfeladatot? — kérdezik Tiribesrúl. Cserháti József bér- és normaosztály-vezető válasza: — A helyi célfeladatok kitűzése üzemi kategória, a vállalat már igen régen leadta a hatáskört az üzemeknek 5. 1985-ben a tervek alapján Kányáson 1230 főnek kellene dolgozni. Hogyan akarja a vállalat ezt a létszámot biztosítani, mert időközben igen sokan vonulnak nyugállományba? Lipták Sándor szociálpolitikai igazgató az alábbi tájékoztatást adta: — Aki ma azt gondolja, hogy a régi módszerekkel is lehet munkaerőt tartani, az téved. A népgazdaság létszámot nekünk nemigen biztosít. Létszám-átcsoportosítás és a belső tartalékok feltárása az egyedüli lehetőségünk. Csak arról lehet szó, hogy a kevésbé fontos munkahelyekről a fontosabb munkahelyre irányítsuk át a munkaerőt. A kányási lakossági szén biztosítása mindennél fontosabb célunk. Mindezek mellett az is igaz, hogy a vállalatnak jelenleg jelentős munkaerőgondjai nincsenek — ha csak nem struktúrájában. Évenként még most is 400— 450 fiatalt veszünk fel, ezek 35 éven aluliak. Ha jobban dolgozunk, a fiatalokat jobban segítjük a beilleszkedésben, akkor nem törvényszerű, hogy a fiataloknak majdnem a fele eltávozzon a vállalattól. A Nógrádi Szénbányáknak ki kell használnia a szociálpolitikai lehetőségeket. Például egy éven belül lakást tudunk biztosítani. A környezetünknél sokkal több mindenben kedvezőbb kulturális, sport, üdülési, bérezési, szociális lehetőséget tudunk biztosítani. Emellett természetesen az üzemnek is van feladata a munkaerő biztosítása érdekében.