Nógrádi Bányász, 1981 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1981-12-29 / 24. szám

Érdekegyeztetés a meggyőződésig i • Politikai nevelő tevékenység a munkahelyeken AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA és egyáltalán a demokrácia fejlődésével, a külpolitikai, a gazdaságpolitikai változások felgyorsulásával velejár, hogy dolgozóink vitatkoznak, véle­ményt nyilvánítanak. Felszólalnak fórumain­kon, előadják bajaikat, kérelmeiket, követe­léseiket. Ezek sokszínűek, jók-rosszak, igazak­­tévesek, véltek, vagy valósak, jóhiszeműek, vagy rosszhiszeműek, végső soron pedig világ­nézeti képet is adnak egy-egy emberről, dol­gozóról. Az üzemekben, a munkahelyeken, a párt­­szervek,­­aktivisták, a párttagok, pártvezetők feladata összegezni, megválaszolni ezeket a kérdéseket, véleményeket. Úgy eligazodni a sokféleségükben, hogy azok igazságosságát, helyi jellegét ötvözni tudjuk a gazdag törté­nelmi, kommunista munkásmozgalmi tapasz­talatokkal és az ugyanilyen alapokon előre mutató pártprogrammal, kongresszusi és más határozatokkal. Hogyan folyik ez a munka és hogyan hat vissza a dolgozó kollektívája Tiribes-akna­­üzemben? Milyen az üzemi, munkahelyi ér­dekegyeztető tevékenység a politikai nevelő munka arculata? Ezekre a kérdésekre kell, hogy választ adjunk az alábbiakban. Alapvető, hogy demokratikus légkör legyen. És ha megvan, megőrizzük, hogy tovább éljen és fejlődjön. Elég egy rossz döntés, vagy intéz­kedés, máris csorbát szenved. Ebből adódóan egyik feladata a pártszerveknek, hogy a dön­téseket, intézkedéseket, a műszakiakat is — saját hatáskörön belül, határozatokkal, feladatmeghatározásokkal, vagy anélkül — a­­ politikai tartalmat tekintve, befolyásolják. Ezt teszik alapszervezeteink és az üzemi párt­vezetőség is. Úgy ítéljük meg, hogy az akna­üzem gazdasági-műszaki vezetése, a közvet­len munkahelyi vezetést is beleértve az első „megméretésnek” megfelelt. Annak, hogy ma már senki nem vonja kétségbe a munkahelyi demokrácia, az üzemi demokrácia létjogosult­ságát. Nem a munkájuk akadályát látják ben­ne, hanem segítőeszközt, a kollektívák akara­tának lendületét. Óvni kell őket viszont attól, hogy a kollektív döntésekkel takarózzanak, döntéseikben amögé bújjanak. Melyek azok a konkrét pártfeladatok, ami­ket folyamatosan végezni kell az üzemi de­mokratikus légkörért? Természetesen ezen a területen is van tennivaló. Éppen a munkahe­lyi látogatások, beszélgetések feltárta hiányos­ságok vezetnek el mások hanyag, felelőtlen cselekedetéhez, kutatva a hibák okait, nézve az események mögé, párttagok helytelen ma­gatartásához is. A havi telepítések áttekintése a változá­sokkal kapcsolatos felvilágosító, annak szük­ségességét megmagyarázó, meggyőző tevé­kenység. Egyetértsen az érintett dolgozó az átcsoportosításával. Az új viszonylatok politi­kai vonzatait is előre kell vetíteni. A munkahelyi közvetlen termelésirányítók intézkedéseit, azok ésszerűségét, szabályossá­gát, körülményeit vizsgálni kell. A gyakorlat azt mutatja, hogy elsősorban a munkahelyek meglátogatásával lehet leggyorsabban, legér­­­­zékletesebben, legközvetlenebbül, mindenfé­le áttétel nélkül ezt végezni. Természetesen ilyenkor minden az „asztalra kerül”. A pártdemokráciának (példamutatóan) elől kell járni az üzemi demokrácia előtt. Szóki­mondásával, bátorságával, valósághű érzéke­léssel, felelősségvállalásával, személyre szóló kritikával. A normák kiadása körüli időszakban a szak­­szervezeti termelést segítő érdekvédelmi tevé­kenységen túl, amikor különböző emberi vi­szonylatokat kell helyre tenni, a megfelelő he­lyi körülmények között nagy feladata van az alapszervezeteknek. Akár munkakörülmény — anyagellátás, szellőztetés, szerszámpótlás stb. — akár személyi kérdésekben segítjük a kol­lektívákat. Mindenféle jobbítási szándékot bi­zalommal hálálnak meg a dolgozóink. Az üzem egészén, az üzemmenetnek az ér­velésén — a termelésen — is rajta kell, hogy legyen a kezünk. Az üzemzavarok, a hanyag munkavégzések következetes számonkérése, azok után járó büntetések kiszabása is demok­ratikus légi­­ört befolyásoló tényezőket szül. Természetesen a helyére kerülő juttatások, ju­talmazások, kitüntetések is. Az anyag- és energiagazdálkodás lényeges pártfeladatnak mutatkozik. Alapszervezeteink­nél a sokféle megvilágítás kiszűri az érde­keltségi rendszer okozta különböző megítélési torzulásokat. Felülkerekedik a társadalmilag is legoptimálisabb megítélés. Ezek visszahat­nak a mindennapok gyakorlatára. Üresjára­tok leszűkülésére, biztosítóanyagok újrahasz­nosítására történő visszanyerésére, a vámvesz­­teség mérséklésére. A jó hatások ellenére, még mindig sok a tennivaló ezen a területen. A pártszerveknek, az­­ alapszervezeteknek is. A párt politikáját a helyi üzemi elképzelé­seket képviselni, ennek a politikának megfe­lelni, azt elfogadtatni, csak szakadatlan meg­győzéssel, eleven, gyakorlatias érveléssel le­het. És amikor minden az „asztalra kerül”! ami­kor minden területen állást kell foglalni, el­képzelhetetlen a megfelelés jól felkészült párt­munkások nélkül. Jártasnak kell lenni a poli­tika szemüvegén át, területünk­ üzemünk gaz­dasági, társadalmi, kulturális, sporttevékeny­ségében, önállóan kell dönteni a helyi politikai kér­désekben. Súlyozni kell tudni, hogy melyek emelkednek „politikai kérdéssé”. TIRIBEL-AKNAÜZEM PÁRTTAGSÁGA, DOLGOZÓI a hozzájuk szóló közérthető sza­vakból képesek megérteni kötelességüket és jogaikat. Képesek minden területen a társa­dalomból rájuk háruló feladatokat ellátni. KUN GÁBOR alapszervezeti titkár Taposs! aSafst­ere Mecseki Szénbányáknál Háromnapos tapasztalatcse­rén vettek részt a közelmúlt­ban a Nógrádi Szénbányák versenyfelelősei. Ennek célja kettős volt: megismerni a me­cseki körülményeket, s az ott jól bevált brigád- és verseny­mozgalmi módszereket átvenni. Mindkét célkitűzést sikerült megvalósítani, mert az­­ egyéb­ként jól szervezett, de elég sű­rű programokon nem csak a kérdések záporoztak, hanem a jegyzetfüzetek lapjai is gyor­san teltek mindkét oldalon. Üzemlátogatásunk a komlói Zobák-aknában kezdődött, ahol az üzem gazdasági és mozgalmi vezetői, valamint a szocialista brigádok vezetői fogadtak és tájékoztattak ben­nünket. Cseresznyés Ferenc üzemvezető adott tájékoztatót az üzem alapkőletételétől nap­jainkig terjedő időszakról. Ké­sőbb az üzem főmérnöke is­mertette a feltárt és művelés alatt álló területet, a szállító- és feltáróvágatokat a mű­velési térkép alapján. A tájékoztató után bányavá­­roson vettünk részt, ahol­­ a nógrádi bányáktól eltérő kö­rülmények között művelt me­redek, fabiztosítású frontfej­tést jártuk végig. Később egy baráti légkörű eszmecserén szinte záporoztak a kérdések. Vendéglátóink a legnagyobb készséggel vála­szoltak kérdéseinkre. Ők is élénken érdeklődtek a ver­seny- és brigádmozgalmunk­ról, a munkáról általában, nógrádi feltételekről, a szo­­­ciális, kulturális és sportte­vékenységről, valamint az üze­mi és munkahelyi demokrá­ciáról. Jóleső érzéssel tapasz­taltuk, hogy szűkebb pátriánk nem ismeretlen számukra, hogy a bányászok nagy csa­ládjához tartozó testvérként figyelnek reánk. A kölcsönös tájékoztatás végén Agócs Attila, az ország­ban az idei tervet elsőként tel­jesített szocialista brigád ve­zetője, valamint az üzem moz­galmi és gazdasági vezetői kí­vántak sok sikert és elküldték jókívánságaikat rajtunk ke­resztül a Nógrádi Szénbányák vezetőinek és valamennyi dol­gozójának. A tapasztalatszerzés követ­kező állomása a komlói köz­ponti gépüzem volt. Tájékoz­tatók és kérdések hangzottak el. Ezután megtekintettük gyártó-, a szerelő- és a javító­a üzemet. A központi gépműhelyből utunk a fogadóállomáson át a szénelőkészítőbe vezetett. Tá­jékoztató után a minőségjaví­­­tó rendszert működés közben legapróbb részletességgel megismertették velünk. Versenytitkári ismertetők után Baranyi László a Nógrádi Szénbányák versenytitkára kö­szönte meg a baráti fogadta­tást és­ viszontlátogatásra hívta meg a mecseki kollégákat. Balogh Emil versenyfelelős Kiállítás A salgótarjáni Bányász Mű­velődési Ház Lóránt János Munkácsy-díjas festőművész akvarelljeiből kiállítást rendez. A megnyitó 1981. december 22-én 15­ 30 órakor volt. ■ ■ Munkahely! olimpia Baráth, kontra Sulyok A nagybátonyi Bartók Bé­la Általános Iskola tornater­mében rendezte meg a válla­lat szakszervezeti bizottsága mellett működő tömegsport­bizottság az egyéni asztalite­nisz-bajnokságot. A versenyre 78-an neveztek be, ami csúcsot jelent ebben a sportágban. Néhány meglepe­tés már az indulásnál akadt. Feltűnő volt a fiata­ls­­ok előretörése a versenyen. Itt bizonyították tömegsport­ban első alkalommal klasszi­sukat: Pirók O. (Ménkes), Osgyáni (Építészet), Szabó S. (Szorosp.), Sulyok T. (Ménkes). A nyolc között a tavalyi­ak közül már csak hárman maradtak: Kral, Kovács és Pallai. A négy közé már csak az utóbbinak sikerült beküzdenie magát. A színvo­nalas mérkőzéseket követő­en a rendezvényre a Baráth —Sulyok döntő tette fel koronát. Többször csattant fel a nyíltszíni taps a mérkőzés alatt. Végeredményben a döntőben Baráth Lajos dia­dalmaskodott 2:1 arányban és megérdemelten lett a Válla­lat bajnoka cím védője, Má­­zast hozott. Ezek közül a leg­­­­sodik helyen Sulyok József érdekesebb, hogy a mindvé­­(Gépüzem), a harmadikon gig második helyen tanyázó Pallai Gyula (Szorosp.) és Os- Kányás-akhaüzemet Szorospa­­gyáni Rudolf (Építészet) vég­­zák az asztalitenisz-verseny­zett­­re való nagyobb tömegesítés­Így a pontverseny végetad­ A vállalati pontverseny utél­­ménye az­­ alábbiak szerint ala­­só versenyszáma több váltó- kult: 4 December 21-én Nagyba­­n megjelentek — kivételek tényban bonyolították le a a ménkesi „fiatalok” — non­­vállalati Tízek-bajnokságát, stopversenyen döntötték el , amelynek válogatóversenye végső helyezéseket, volt az egyéni bajnokság. Néhány érdekesebb eredmény: Sulyok József tehát vissza- 4. Pallai Gyula vágott az egyéni bajnokságon 5. Szabó Sándor elszenvedett vereségért és­ 6. Osgyáni Rudolf­­ megérdemelten nyerte a Tize- 7. Kiss Imre két­ 8. Kmetty László A viadal megfelelő zárása További sorrendi volt egész éves vállalati sport-2. Baráth Lajos rendezvényeinknek. 3. Král Gyula Kovács László ☆ sei megelőzte. 1. Nagybátonyi gépüzem 468 pont 2. Szorospatak-aknaüzem 375 pont 3. Kányás-aknaüzem 349 pont 4. Sz. igazgatóság 163 pont 5. Építési üzem 122 pont 6. Nb. ifjúsági klub 120 pont 7. Külfejtési üzem 67 pont 8. Ménkes-aknaüzem 34 pont 9. Tiribes-aknaüzem 2S pont Kiss I. (Szorosp.)—Kmetty (külf.) 2—0 Král (külfejtés)—Osgyáni (ép.) 2—1 Pallai (Szorosp.)—Kiss (Szorosp.) 2—0­­ Baráth (igazg.)—Szabó (Szorosp.) 2—1 Král—Szabó 7—1 Szabó—Kiss 2­­ 1 Pallai—Szabó 2—o Szabó—Osgyáni 2—1 Sulyok (gépüzem)—Baráth (igazg.) 2—1 MakáskrifáM a nazgalaffibai Az elmúlt évben a Nógrád megyei szervek és művelődési intézmények meghirdették megyei művelődési mozgalmat, a Vállalatunktól ebben 17 bri­gád vett részt, jelentkezett a magasabb követelmények tel­jesítésére. A hét témában meghirdetett és rendszeresen elküldött rejt­vényeket, feladványokat több­ségük rendszeresen megoldotta és továbbította a József Attila Megyei Művelődési Központba. Közülük hat brigád a havi sorsolások alkalmával könyv­vásárlási utalványokat is nyert. A művelődési mozgalomban részt vevő szocialista brigádok­ban dolgozók 1981-ben komoly, rendkívül sok szabad idő fel­áldozásával teljesíthető felada­tokat láttak el, melyeket az üzemi értékelő bizottságoknak az éves számvetés elkészítésé­nél feltétlenül figyelembe kell venni. Külön elismerést érdemel­nek jó munkájukért a követ­kezőkben felsorolt kollektívák: „Madam Curie” laboratóriu­mi brigád, külfejtési üzem. „Kandó Kálmán” iparosbri­gád, Kányás. „Vámos Ilona” lámpaházi brigád, Ménkes. „Nógrádi Sándor” és a „Ságvári Endre” szorospata­ki vágathajtó brigádok. Gratulálunk sikereikhez, ak­tivitásukhoz! Baranyi László vállalati versenytitkár - Üzemlátogatás Ménkesen A­z­az közelmúltban osztályfő­nöki óránkat Mén­­kes-bányaüzemnél tartottuk. A patro­náló Péch Antal Szocialista Brigád hívott meg bennün­­ket. Már az előző na­pokban nagy volt az izgalom az osztály­ban. Milyen lehet a bánya, hogyan kerül a szén a föld mélyé­ből a felszínre? Még a buszon is ez járt az eszünkben, s közben már elhagytuk Do­­rogházát. Feltűnt előttünk a levegőben úszó drótkötélpálya. Ez már az üzem te­rülete volt. A csillék szabályosan mellőz­ték egymást. Az egyik oldalon a szénnel te­lik, a másikon az üresek sorakoztak. Balról hatalmas, fur­csa alakú kőhegy ma­gasodott. Járinka Fe­ri bácsitól, aki már a kapuban várt min­ket megtudtuk, hogy ez a meddőhányó. De már nem törődtünk tovább a minket kö­rülvevő hegyekkel, inkább a gépek dü­börgésével voltunk elfoglalva. Óvatosan lépkedtünk a vasúti sínek között. Egyszer csak a bánya szájából közelítő fényt pillan­tottunk meg. Feltűnt egy kismozdony és utána katonásan so­rakoztak a szénnel teli csillék. Azután bementünk az eme­letes irodaépületbe. A tágas, meleg ta­nácskozóteremben helyezkedtünk el. A brigádból Orosz Er­zsébet és Dósa Éva köszöntött bennün­ket. Az üzem életéről beszéltek. A terem sarkában mennye­zetig érő térkép volt. Erről ismertette veze­tőnk a vágatokat, a frontokat. Én kértem elsőnek szót, hogy mutassák meg me­lyik­ részen dolgo­zik édesapám és bátyám. Nekem saj­a nos, a térkép nem so­kat mondott. Egyszer a valóságban szeret­ném látni őket, amint dolgoznak. Erre csak a 8. osztályban szá­míthatunk. E­ddig én gépko­­ram­o­csivezető akar­lenni. Lehet, hogy­­ ez a látogatási nap megváltoztatja szándékomat. Én is édesapám és bátyám foglalkozását válasz­tom. Ők is mindket­ten Ménkes-akna­­üzem dolgozói. Puporka Oszkár V. osztályos tanuló A nagybátonyi Bányász Művelődési Házban 18 000 kötetes könyvtár várja az olvasókat. Jelenleg 503 a beiratkozott­ ol­vasók száma. Naponként 80—90 könyvet kölcsönöznek. Ké­pünkön: Zrupkó Gabriella és Diana, Szabó Lajos és Csipka Krisztina könyveket választ. KISZ-esküvő Kisterenyén Bensőséges ünnepség szín­helye volt a Kisterenyei nagy­községi Tanács házasságkötő terme december 22-én, ahol a nagybátonyi gépüzem Petőfi Sándor KISZ-alapszervezeté­­nek két fiatalja, Brunner Er­zsébet és Mag István házas­ságot kötött a KISZ-esküvő keretében. Az ifjú párt a házasságkötés után az úttörők, majd az alap­szervezet titkára, Fodor Zol­­tán köszöntötték és átadta az üzem mozgalmi és gazdasági vezetése nevében az alapszer­vezet ajándékát. Az ifjú párnak a vállalati vezetés segítségével 1982. ne­gyedévében lakáskiutalást biz­tosítunk. Ezúton is kívánunk sok örömet, boldogságot egészséget az ifjú párnak!és —FZ— Tanulság Szocialista brigádveze­tők tanácskozását tartották meg a kisterenyei építési üzemben, ahol a tapaszta­latokat és teendőket vitat­ták meg. A mozgalom gyen­géi között — tanulságként — szóba került, hogy még mindig nem sikerült tö­kéletesen összhangba hoz­ni a brigádok éves vállalá­sait az üzemi tervekkel. Ám elismerték azt is, hogy ezt az éves tervek késői isme­rete döntően befolyásolja.. Ezért jó a kiegészítő válla­lások alkalmazásával vég­rehajtott korrekció. NÓGRÁDI BÁNTASZ A Nógrádi Szénbányák dolgozóinak lapja. Megjelenik havonta Kétszer­­esorizetés eer évre M forint telefon: 10-633. Bányai­ ll-M. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. Mb tétele9 szerkeszt#! Szorgonyi István &lad­a: a Nógrád­m­e­vei Lapkiadó Vállalat. S100. '­­otari In. Palócz Imre tér * Kineles kiadó: Bálint Tamás Igazgató. Előállítja: a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat sieOtariáo Palór­z Imre tér •

Next