Nógrádi Bányász, 1983 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1983-02-09 / 3. szám

Pártnap Kártyáson Dr. Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár február 1-én a délutánosi mű­szak megkezdése előtt — idő­szerű gazdaságpolitikai kér­désekről — pártnapot tartott a kányási aknaüzemben. kedves vendéget Zsuffa Mik­­­lós vezérigazgató, Ozsvárt Jó­zsef, a megyei pb titkára, Szabó István, a salgótarjáni járási pártbizottság I. titkára, Mákos Nándor vállalati pb­­titkár és az üzem vezetői fo­gadták. Ezt követően az ál­lamtitkár találkozott az üzem dolgozóival. A nagy érdeklő­déssel kísért előadása során kiemelten foglalkozott a világ energiagondjaival é­s a magyar szénbányászat helyzetével. Részletesen szólt a Nógrádi Szénbányák terveiről. Többek között elmondta, hogy a ká­nyási beruházásnak elsősor­ban a lakosság jobb szénellá­tását kell szolgálnia. A pártnap után dr. Kapo­lyi László és kísérete megte­kintette az új kányási beru­házást , a lejtakna építését, valamint a nagybátonyi lakás­építkezéseket. Az esti órák­ban a központ nagybátonyi oktatási munkájával ismer­kedett meg. Megkérdeztük az illetékest Miért zsúfoltak a buszok? 1. A salgótarjáni Bányász Művelődési Ház működésével kapcsolatban több közérdekű kérdés érkezett a szerkesztősé­günkhöz: — Lesz-e a nyugdíjasoknak állandó helyisége? Hová tűn­tek a biliárdasztalok? Miért nem lehet ultizni a művelő­dési házban? Miért nincs já­ték? stb. Czikora Györgyné, a vszk kulttúrfelelőse a következőket válaszolta: — Sajnos, még nem fejeződött be az intéz­mény átépítése. Például az épület egyik részét még most alakítják át. Az említett terü­leten azt tervezzük, hogy olyan több funkcióra alkalmas helyiséget alakítunk ki, ahol olvasni, összejövetelt lehet ren­dezni és természetesen kiscso­portos foglalkozásokat is lehet tartani. Ebben a helyiségben biztosítunk működési feltétele­ket a nyugdí­jas-pártalapszer­­vezetnek, mivel önálló helyi­séget nem tudunk biztosítani. Sajnos ez idáig jobb megoldást nem találtunk. Természetesen a rendezvény időpontját az in­tézmény vezetősége továbbra is koordinálja. A biliárdasztalok sorsáról azt tudom elmondani, hogy a felújítás miatt­­ az egyik nagy­bátonyi­­ gé­­p üzemben, a másik a bükkszéki bányász­üdülőbe került. Helyhiány miatt nincs lehetőség a biliárdasztalok beállítására. Ami az ültözést illeti, az a véleményem, hogy a művelő­dési intézmények munkáját szabályozó rendelet a mérvadó. Ezt kell figyelembe venni. Ez tiltja a kártyázást. Más forrá­sokból pedig úgy értesültünk, hogy a rendőrhatóságtól kell engedélyt kérni. Mi természe­tesen megkérjük az engedélyt, és mindaddig­ ultizhatnak kártyások, amíg meg nem sér­­­tik „a csak 10 filléres alap”­­játékszabályt. •A játékellátottság vonatko­zásában teljesen igazuk van a vendégeknek. A művelődési házban kevés a játék. Ígérhe­tem, hogy rövid időn belül játékokat fogunk beszerezni: sakkot, asztali futballt és más egyebet. Asztaliteniszezni ter­mészetesen ezután is lehet. 2. A szénpénzjárandósággal kapcsolatban több olyan kér­dést intéztek hozzánk, ami a havi kifizetéssel a progresszív levonással kapcsolatos. Ezekre a kérdésekre később önálló cikkekben válaszolunk. • 3. A­ salgótarjáni dolgozók a baglyasaljai felüljárónál fe­dett buszmegállót kérnek. Rappi József, a munkásellátás csoportvezetője: — Ismerjük a kérést, amit a napokban to­vábbítottunk a Volán felé. Kü­lönben mindenütt a tanácsok feladata a buszmegállók kiala­kítása. 4. A Mátranovák—Kistere­­nye—Homokterenye—Szoros­patak, a­­ Kazár—Kányás között közlekedő buszok állan­dóan zsúfoltak, milyen intéz­kedés várható? Rappi József: — Folyamatosan vizsgáljuk a zsúfoltságot az említett jára­tokon is. Előzetesként annyit elmondhatok, hogy új­ járatok ezen a vonalon nem lesznek beállítva. A vállalat és az üzem vezetése arra törek­szik, hogy az utazó munkás­létszám elosztása délután és az éjjelesi műszakban is ará­nyosabb legyen az eddiginél. ) — K. I. — Beszámoló taggyűlésekről jelentjük A KISZ KB 1981. február 21-i határozatának megfelelő­­en KISZ-alapszervezeteink, -vezetőségeink január 15. és február 15-e között végzik el az 1982-es mozgalmi évben végzett munkájuk értékelé­sét, valamint akcióprogram­jaikban, munkaprogramja­inkban fogalmazzák meg az 1903-as mozgalmi év fő felada­tai. A határozatnak megfelelően tartotta meg beszámoló és ter­vező taggyűlését a kisterenyei üzem Kakukk József KISZ- alapszervezete, amely a meg­szökött formától eltérően egy taggyűlés keretén belül vé­gezte el a kettős feladatot. A KISZ-alapszervezet beszámo­lóját Gyuris Pál — titkár — terjesztette a taggyűlés elé. Gyuris elvtárs hangsúlyozta: feladatainkat a KISZ X. kongresszus határozatai és a felsőbb KISZ- és pártszervek ajánlásai alapján fogalmaztuk meg. A megfogalmazott fel­adatok megoldása nem volt könnnyű, hiszen üzemünknél egy nagyobb átszervezés tör­tént, amely a mi tagságunkat is érintette. A taglétszámunk 19 főre alakult az évközi 3 fős bővítéssel összesen. Mi mégis azt a közmondást mon­dogattuk, ha valami megold­hatatlannak bizonyult, hogy „kicsi a bors, de erős”, tehát az akarás sok mindent meg­old. Az anyag újrahaszno­sításában tevékenyen vettük ki részünket — motorcsava­rok — társadalmi munkánk során is a tagságot a tenni akarás jellemezte. A kapcso­latunk a szocialista brigádok­kal folyamatos és jónak mond­ható. Politikai képzésben elsőren­dű feladatunk volt a tagság politikai arculatának formá­lása, melyet a jól működő if­júsági vitakörünkben sikerült is elérnünk jó színvonalon. A beszámolóban nem csak az eredmények kaptak teret, hanem arról is szólt, hogy mi­ben nem sikerült előbbre lép­nie az alapszervezetnek. a Nem alakult ki megfelelően KISZ—úttörő kapcsolat, melynek objektív és szubjek­tív okai is voltak. A sportrendezvényeket alap­szervezeten belül nem szer­vezték, viszont részt vettek a KISZ-bizottság, illetve a KISZ-vezetőség által szerve­zett sportprogramokon. A beszámoló elhangzása után az 1982-es mozgalmi év­ben kiemelkedő munkát vég­zett KISZ-tagok könyvjutal­mat kaptak. A beszámoló fö­lött megnyitott vitában részt vettek a meghívott párt-, szakszervezeti vezetők, de maguk a fiatalok is bőven ki­vették részüket. A beszámoló elfogadása után az 1983-as év fő feladatait fogalmazták meg kiegészítve a FIN-tervükkel és üléstervükkel. Az 1982-es mozgalmi évben jó munkát végző — KISZ KB dicsérő oklevéllel kitüntetett — alapszervezet beszámoló és tervező taggyűlése a DIVSZ- induló eléneklésével ért vé­get — K. Gy. — ÚJ UTAKAT KERESNEK Jól sikerült évet zártunk Interjú Kertai József irodavezetővel A Nógrádi Szénbányák tervező és földmérő irodája az elmúlt esztendőt sikeresen zárta. Ami azt illeti korábban sem dolgoztak rosszul,­ hiszen már hatszor elnyerték a meg­tisztelő Élüzem címet. A százhatvan fős kollektíva tavalyi termelési, gazdálkodási tapasztalatairól és az idei tenni­valókról beszélgettünk Kertai József villamosmérnökkel, az Iroda vezetőjével, aki 1975 óta irányítja a kollektívát, ám a tervező és a földmér­ő irodán már 1962 óta dolgozik. — Dióhéjban hogyan fog­lalná össze az elmúlt év mun­kájának eredményeit? — A számok azt mutatják, hogy az iroda mindkét ter­melőrészlege — a földmé­rők és a tervezők — jelen­tősen túlteljesítette éves ter­vét. Valamennyi mutató az iroda történetében rekordnak számít. Az eredmények főkét növeli, hogy mind ez­a saját vállalati igényeket, mind az idegen megrendelé­seket általában a vállalt ha­táridőre sikerült teljesíteni. Árbevételben 27 millió forin­tot terveztünk és 38 millió­ra teljesítettük. A nyereség­­terv 7 millió forint volt, a realizálás 14 millió forintra sikerült. A saját tervezés mel­lett 12,8 millió idegen terve­zést végeztek. A földmérési részleg munkájának értéke pedig 22,0 millió forint volt. — Milyen feladatokat kel­lett megoldaniok a földmérők­nek? — A munkaellátottságot a korábbi évek gyakorlatának megfelelően főleg a gáz- és olajtermelő, illetve szállító vállalatok, az OLAJTERV és az ÁFOR biztosította. Meg­rendelőinkkel olyan partneri kapcsolatot sikerült kialakíta­ni, amely a gyors, rugalmas, általuk többször is elismert jó minőségű geodéziai mun­kát lehetővé tette. Munkate­rületeink főleg Zala és So­mogy, valamint Hajdú-Bihar, Szolnok és Csongrád megyé­ben voltak. — Miként birkóztak meg a feladatokkal a tervezőrészleg dolgozói, akiket Bara József főmérnök irányított? — Saját vállalati tervezé­seinken belül év közben is jelentkeztek újabbak, de ös­­­szességében valamivel több igény merül fel, keve­mint terveztük. Vállalati tenniva­lóink közül kiemelésre méltó, hogy a bányási bányaüzem fejlesztési programjában ge­neráltervezői szerepet vállal­tunk. Emellett a bányász­­lakás-építési program kereté­ben elkészítettük a Nagybá­­tony kertváros A/1, A/2, A/3, és B /4 jelű sorházak kiviteli terveit. December végén pe­dig leadtuk a Salgótarján, Károly-akna lakóterület komplett kiviteli közmű­terveit, vezéreink idegen, műszaki ter­közül említésre méltó: a Ganz-MÁVAG mát­­ranováki gyáregysége közmű­­tervezése, a Salgótarjáni Ru­hagyár üzemépületének bőví­tése, a salgótarjáni öblösüveg­gyár kemencerekonstrukció­jának építészeti tervezése, a salgótarjáni bányagépgyárban egy NDK szállítószalag ho­nosítása, a Magyar Hajó-­ és Darugyár export-daruszáll­ítá­sainak acélszerkezeti tervezé­se. Műszaki tervezésekkel, illetve előkészítő fejlesztési munkával hozzájárultunk a vállalati gyártmányszerkezet alakításához. Az elmúlt év­ben 14 különböző helyre 30 vagonvontató berendezés en­gedélyezési, illetve kiviteli ter­vét készítettük el. Előkészí­tettük egy fővállalkozásban bizonyára gazdaságosan tele­píthető lengyel széntüzelésű konténer-kazántelep megvaló­sítását. Az év végére elkészí­tettük a Gagarin Hőerőmű egyik kazánjának szénportü­­zelésre alkalmas kiviteli ter­vét. Több alkalommal figye­lemmel kísértük a Környei Állami Gazdaságban felállí­tott angol gyártmányú fluid­ágyas füstgázgenerátor beüze­melését. A berendezés hono­sítása és egyes szerkezeteinek magyar szénfajtáknak meg­felelő továbbfejlesztése meg­kezdődött. — Milyen feladatok meg­valósítását tartja legfonto­sabbnak az idei esztendőben? — Ez évi célunk, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tegyünk, a mai nehéz beruházási helyzetben is. Nem szeretnénk munka nélkül ma­radni. Aktív piackutatással, rugalmas munkavállalási po­litikával, körültekintő munka­­szervezéssel, koordinálással, az emberi képességek maxi­mumát akarjuk felszínre hoz­ni, korrekt, teljesítmény­­centrikus bérezéssel. A fel­­mérőkapacitásra már 100 százalékban rendelkezünk szerződésekkel, a tervezésben pedig 75 százalékban. A vál­lalati gyártmányfejlesztésben továbbra is nagy szerepet ka­punk. A vagonvontatók tele­pítésében, a kombinált tüze­léstechnikai kísérletekben és más területeken. Ezekkel az a célunk, hogy olyan speciá­lis tervezői profilt alakítsunk ki, melynek termékei nálunk gyárthatók is és jól beillesz­kedik az országos tüzelés­­technikai, energiatakarékos­sági stratégiába, kifejlesztésük után E területen fővállal­kozók szeretnénk lenni az egész országban. Tovább foly­tatjuk a hányási program megvalósításának tervezését, elkészítettük a külfejtési beruházás szoroslápas alapok­mányát, a nagybátonyi osztá­lyozó és környékének hosszú­­­ távra­ szóló rekonstrukciós programját. Nagybátonyban megtervezzük a B/1, B/2 és B/3-as épületeket. Károly­­aknán két olyan sorház ter­vezését végezzük el, amely­ben 10 bányászcsalád jut ott­honhoz. Készül annak 2x6 lakásos sorháznak a ki­­ viteli terve is, amely Kiste­­renyén a Rózsa Ferenc utcá­ban épül fel. A földmérők továbbra is szinte az egész országban dolgoznak a gáz­ipar és az olajipar számára. Feladatuk a tervezett és meg­levő olajipari és gázipari lé­tesítmények felmérése, ki­sajátítási tervek elkészítése. A földmérők több évre ellátot­tak munkával, ezért a részle­get fejleszteni kívánjuk. Nö­veljük a létszámot, a gép­­kocsiparkot, korszerűsítjük a műszerállományt, hogy idei 38 millió forintos árbevételi tervünket teljesíteni tudjuk — mondotta végezetül Kertai Jó­zsef, a Nógrádi Szénbányák tervező és földmérő irodájá­nak vezetője. K. I. Visszatekintés Kisterenyén Az 1982-es év a brigád- és versenymozgalomban csak­úgy, mint az élet minden te­rületén sok új és esetenként szokatlanul nagy és az eddi­giektől eltérő próbatétellel ál­lította szembe szocialista bri­gádjainkat. Már az év elején az átszer­vezésből fakadó gondok mel­lett a szokványos anyaghiá­nyokkal és más jellegű prob­lémákkal kellett megküzdeni brigádjainknak. Ezekhez gondokhoz kapcsolódtak, azo­­­kat növelve az 1982-es év ele­jén belépő szabályozások, ami főképp az építészeti rész­legnél — de más területeken is — megszorításokat hozott. Mindezek együttes hatására az év első negyedévében ki­­sebb-nagyobb zökkenők voltak tapasztalhatók a szocialista brigád- és versenymozgalom­ban is. Ezt üzemünk vezeté­se felismerve még rendszere­sebben és céltudatosabban, konkrét tájékoztatást adva igyekezett a mozgalmat szer­vezni, irányítani. Az egész év folyamán arra törekedtünk, hogy a brigádok, dolgozó kol­lektívák részletesen ismerjék meg a velük szemben támasz­tott követelményeket, azt el­fogadva céltudatos megvaló­sítóivá váljanak. Szocialista brigádjaink és a mozgalmat irányítók többsége megértette az döntő idők szavát. Kellő komolysággal és felelősségteljes hozzáállással végezték munkájukat, igye­keztek megoldani napi fela­dataikat. Igaz, hogy az év köz­ben jelentkező nehézségek né­hol okoztak apróbb bizonyta­lanságot, de összességében az 1982-es év szép eredményeket hozott a brigád- és verseny­mozgalomban is, amit a­z üze­mi eredmények bizonyítanak. Úgy érzem, nyugodtan el­mondhatjuk­, hogy üzemünk szocialista brigádmozgalma jól segítette közös feladataink megoldását a nehezebb körül­mények között is. Ez még akkor is igaz, ha el kell mondanunk azt is, hogy egyes területeken még mindig vannak naplóvezetési hiányos­ságok (nem eléggé sok stb), hogy egyes részlete­brigá­doknak a művelődési vállalá­sok teljesítése eléggé rapszo­­dikus, de a tapasztalatok alap­ján reméljük ezeket is sike­rül rövid idő alatt megszün­tetni. Ezt is fontosnak és mielőbb korrigálandónak tartjuk, mi­vel a brigádmozgalomhoz ez is hozzátartozik, enélkül mozgalom féloldalas, az érté­­­kelés nehéz és esetleg pontat­lanságot okoz. Az értékelés korrektsége vi­szont nagyon fontos mégpedig azért, mert a brigád- és ver­senymozgalomban is vannak jók és jobbak, célunk pedig ez, hogy a legjobbak kapják meg a mozgalomban elérhető, legmagasabb elismerést, hisz minden versenyben így van ez. Ezért is nagyon hogy az értékelések a fontos, telje­sítményeknek megfelelő rang­sorolást adjanak, hisz ez a verseny húzóereje, mozgató­rugója Balogh Emil KÉT HÉT Alig múlt el a naptárban vízkereszt napja. A tiribesi akna és a kisterenyei üzem közreműködése folytán máris jelentkezett a vállalat „vízke­resztje”. Mégpedig azért, hogy víztúlfogyasztást mutatott ki a vízmű a megállapított ke­reten felül. Emiatt 400 ezer fo­rint bírsággal sújtották a vál­lalatot, mely végül is adópót­lékkal 600 ezer forintra nö­vekszik. Egy köbméter víz ára 12 Ft, most ez nekünk 350 Ft­ba kerül. A gondokkal terhes gazda­sági életünkben az elmúlt években sem volt ilyen mérté­kű cserearányromlás. Ha szá­molunk, megállapíthatjuk, hogy egy köbméter víz ez esetben egyenlő lett háromne­gyed tonna „akna II” szén árá­val, vagy hogy még szemlél­­tetőbb legyen, egy hektoliter vízért kapható egy liter bor. Mindez azért, mert Tiribe­­sen rendszeresen folyik a tar­tályból a víz és nincs olyan ember egy sem, aki a vezeté­ket elzárná, ha az már meg­telik. És azért is, mert napon­ként kellene a vízóra állását leolvasni, ezt nem teszik, pe­dig ezzel ellenőrizhető lenne a vízfogyasztás. Aztán azért is, mert Kisterenyén vannak sa­ját kútjaink, de hát erre át kellene kapcsolni. A bosszantó ügy mulasztói­nak szeme elé Franklin Ben­jamin mottóját vetítem: „csak olyanra költs, ami a magadé mellett a közösség hasznára is van, ne fecsérelj!” Nem lehetünk ilyen áron vízimádók, a pogánykornak már kétezer éve vége. takarékos gazdálkodásra Most van szükség, mert még ilyen-olyan bírság és néhány akkor mondhatjuk: „utánunk a víz­özön !” Dr. Szőllős Gyula Á vizbírság NÓGRÁDI BAN VIASZ 3

Next