Nógrádi Bányász, 1983 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1983-02-09 / 3. szám
Pártnap Kártyáson Dr. Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár február 1-én a délutánosi műszak megkezdése előtt — időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről — pártnapot tartott a kányási aknaüzemben. kedves vendéget Zsuffa Miklós vezérigazgató, Ozsvárt József, a megyei pb titkára, Szabó István, a salgótarjáni járási pártbizottság I. titkára, Mákos Nándor vállalati pbtitkár és az üzem vezetői fogadták. Ezt követően az államtitkár találkozott az üzem dolgozóival. A nagy érdeklődéssel kísért előadása során kiemelten foglalkozott a világ energiagondjaival és a magyar szénbányászat helyzetével. Részletesen szólt a Nógrádi Szénbányák terveiről. Többek között elmondta, hogy a kányási beruházásnak elsősorban a lakosság jobb szénellátását kell szolgálnia. A pártnap után dr. Kapolyi László és kísérete megtekintette az új kányási beruházást , a lejtakna építését, valamint a nagybátonyi lakásépítkezéseket. Az esti órákban a központ nagybátonyi oktatási munkájával ismerkedett meg. Megkérdeztük az illetékest Miért zsúfoltak a buszok? 1. A salgótarjáni Bányász Művelődési Ház működésével kapcsolatban több közérdekű kérdés érkezett a szerkesztőségünkhöz: — Lesz-e a nyugdíjasoknak állandó helyisége? Hová tűntek a biliárdasztalok? Miért nem lehet ultizni a művelődési házban? Miért nincs játék? stb. Czikora Györgyné, a vszk kulttúrfelelőse a következőket válaszolta: — Sajnos, még nem fejeződött be az intézmény átépítése. Például az épület egyik részét még most alakítják át. Az említett területen azt tervezzük, hogy olyan több funkcióra alkalmas helyiséget alakítunk ki, ahol olvasni, összejövetelt lehet rendezni és természetesen kiscsoportos foglalkozásokat is lehet tartani. Ebben a helyiségben biztosítunk működési feltételeket a nyugdíjas-pártalapszervezetnek, mivel önálló helyiséget nem tudunk biztosítani. Sajnos ez idáig jobb megoldást nem találtunk. Természetesen a rendezvény időpontját az intézmény vezetősége továbbra is koordinálja. A biliárdasztalok sorsáról azt tudom elmondani, hogy a felújítás miatt az egyik nagybátonyi gép üzemben, a másik a bükkszéki bányászüdülőbe került. Helyhiány miatt nincs lehetőség a biliárdasztalok beállítására. Ami az ültözést illeti, az a véleményem, hogy a művelődési intézmények munkáját szabályozó rendelet a mérvadó. Ezt kell figyelembe venni. Ez tiltja a kártyázást. Más forrásokból pedig úgy értesültünk, hogy a rendőrhatóságtól kell engedélyt kérni. Mi természetesen megkérjük az engedélyt, és mindaddig ultizhatnak kártyások, amíg meg nem sértik „a csak 10 filléres alap”játékszabályt. •A játékellátottság vonatkozásában teljesen igazuk van a vendégeknek. A művelődési házban kevés a játék. Ígérhetem, hogy rövid időn belül játékokat fogunk beszerezni: sakkot, asztali futballt és más egyebet. Asztaliteniszezni természetesen ezután is lehet. 2. A szénpénzjárandósággal kapcsolatban több olyan kérdést intéztek hozzánk, ami a havi kifizetéssel a progresszív levonással kapcsolatos. Ezekre a kérdésekre később önálló cikkekben válaszolunk. • 3. A salgótarjáni dolgozók a baglyasaljai felüljárónál fedett buszmegállót kérnek. Rappi József, a munkásellátás csoportvezetője: — Ismerjük a kérést, amit a napokban továbbítottunk a Volán felé. Különben mindenütt a tanácsok feladata a buszmegállók kialakítása. 4. A Mátranovák—Kisterenye—Homokterenye—Szorospatak, a Kazár—Kányás között közlekedő buszok állandóan zsúfoltak, milyen intézkedés várható? Rappi József: — Folyamatosan vizsgáljuk a zsúfoltságot az említett járatokon is. Előzetesként annyit elmondhatok, hogy új járatok ezen a vonalon nem lesznek beállítva. A vállalat és az üzem vezetése arra törekszik, hogy az utazó munkáslétszám elosztása délután és az éjjelesi műszakban is arányosabb legyen az eddiginél. ) — K. I. — Beszámoló taggyűlésekről jelentjük A KISZ KB 1981. február 21-i határozatának megfelelően KISZ-alapszervezeteink, -vezetőségeink január 15. és február 15-e között végzik el az 1982-es mozgalmi évben végzett munkájuk értékelését, valamint akcióprogramjaikban, munkaprogramjainkban fogalmazzák meg az 1903-as mozgalmi év fő feladatai. A határozatnak megfelelően tartotta meg beszámoló és tervező taggyűlését a kisterenyei üzem Kakukk József KISZ- alapszervezete, amely a megszökött formától eltérően egy taggyűlés keretén belül végezte el a kettős feladatot. A KISZ-alapszervezet beszámolóját Gyuris Pál — titkár — terjesztette a taggyűlés elé. Gyuris elvtárs hangsúlyozta: feladatainkat a KISZ X. kongresszus határozatai és a felsőbb KISZ- és pártszervek ajánlásai alapján fogalmaztuk meg. A megfogalmazott feladatok megoldása nem volt könnnyű, hiszen üzemünknél egy nagyobb átszervezés történt, amely a mi tagságunkat is érintette. A taglétszámunk 19 főre alakult az évközi 3 fős bővítéssel összesen. Mi mégis azt a közmondást mondogattuk, ha valami megoldhatatlannak bizonyult, hogy „kicsi a bors, de erős”, tehát az akarás sok mindent megold. Az anyag újrahasznosításában tevékenyen vettük ki részünket — motorcsavarok — társadalmi munkánk során is a tagságot a tenni akarás jellemezte. A kapcsolatunk a szocialista brigádokkal folyamatos és jónak mondható. Politikai képzésben elsőrendű feladatunk volt a tagság politikai arculatának formálása, melyet a jól működő ifjúsági vitakörünkben sikerült is elérnünk jó színvonalon. A beszámolóban nem csak az eredmények kaptak teret, hanem arról is szólt, hogy miben nem sikerült előbbre lépnie az alapszervezetnek. a Nem alakult ki megfelelően KISZ—úttörő kapcsolat, melynek objektív és szubjektív okai is voltak. A sportrendezvényeket alapszervezeten belül nem szervezték, viszont részt vettek a KISZ-bizottság, illetve a KISZ-vezetőség által szervezett sportprogramokon. A beszámoló elhangzása után az 1982-es mozgalmi évben kiemelkedő munkát végzett KISZ-tagok könyvjutalmat kaptak. A beszámoló fölött megnyitott vitában részt vettek a meghívott párt-, szakszervezeti vezetők, de maguk a fiatalok is bőven kivették részüket. A beszámoló elfogadása után az 1983-as év fő feladatait fogalmazták meg kiegészítve a FIN-tervükkel és üléstervükkel. Az 1982-es mozgalmi évben jó munkát végző — KISZ KB dicsérő oklevéllel kitüntetett — alapszervezet beszámoló és tervező taggyűlése a DIVSZ- induló eléneklésével ért véget — K. Gy. — ÚJ UTAKAT KERESNEK Jól sikerült évet zártunk Interjú Kertai József irodavezetővel A Nógrádi Szénbányák tervező és földmérő irodája az elmúlt esztendőt sikeresen zárta. Ami azt illeti korábban sem dolgoztak rosszul, hiszen már hatszor elnyerték a megtisztelő Élüzem címet. A százhatvan fős kollektíva tavalyi termelési, gazdálkodási tapasztalatairól és az idei tennivalókról beszélgettünk Kertai József villamosmérnökkel, az Iroda vezetőjével, aki 1975 óta irányítja a kollektívát, ám a tervező és a földmérő irodán már 1962 óta dolgozik. — Dióhéjban hogyan foglalná össze az elmúlt év munkájának eredményeit? — A számok azt mutatják, hogy az iroda mindkét termelőrészlege — a földmérők és a tervezők — jelentősen túlteljesítette éves tervét. Valamennyi mutató az iroda történetében rekordnak számít. Az eredmények főkét növeli, hogy mind eza saját vállalati igényeket, mind az idegen megrendeléseket általában a vállalt határidőre sikerült teljesíteni. Árbevételben 27 millió forintot terveztünk és 38 millióra teljesítettük. A nyereségterv 7 millió forint volt, a realizálás 14 millió forintra sikerült. A saját tervezés mellett 12,8 millió idegen tervezést végeztek. A földmérési részleg munkájának értéke pedig 22,0 millió forint volt. — Milyen feladatokat kellett megoldaniok a földmérőknek? — A munkaellátottságot a korábbi évek gyakorlatának megfelelően főleg a gáz- és olajtermelő, illetve szállító vállalatok, az OLAJTERV és az ÁFOR biztosította. Megrendelőinkkel olyan partneri kapcsolatot sikerült kialakítani, amely a gyors, rugalmas, általuk többször is elismert jó minőségű geodéziai munkát lehetővé tette. Munkaterületeink főleg Zala és Somogy, valamint Hajdú-Bihar, Szolnok és Csongrád megyében voltak. — Miként birkóztak meg a feladatokkal a tervezőrészleg dolgozói, akiket Bara József főmérnök irányított? — Saját vállalati tervezéseinken belül év közben is jelentkeztek újabbak, de összességében valamivel több igény merül fel, kevemint terveztük. Vállalati tennivalóink közül kiemelésre méltó, hogy a bányási bányaüzem fejlesztési programjában generáltervezői szerepet vállaltunk. Emellett a bányászlakás-építési program keretében elkészítettük a Nagybátony kertváros A/1, A/2, A/3, és B /4 jelű sorházak kiviteli terveit. December végén pedig leadtuk a Salgótarján, Károly-akna lakóterület komplett kiviteli közműterveit, vezéreink idegen, műszaki terközül említésre méltó: a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysége közműtervezése, a Salgótarjáni Ruhagyár üzemépületének bővítése, a salgótarjáni öblösüveggyár kemencerekonstrukciójának építészeti tervezése, a salgótarjáni bányagépgyárban egy NDK szállítószalag honosítása, a Magyar Hajó- és Darugyár export-daruszállításainak acélszerkezeti tervezése. Műszaki tervezésekkel, illetve előkészítő fejlesztési munkával hozzájárultunk a vállalati gyártmányszerkezet alakításához. Az elmúlt évben 14 különböző helyre 30 vagonvontató berendezés engedélyezési, illetve kiviteli tervét készítettük el. Előkészítettük egy fővállalkozásban bizonyára gazdaságosan telepíthető lengyel széntüzelésű konténer-kazántelep megvalósítását. Az év végére elkészítettük a Gagarin Hőerőmű egyik kazánjának szénportüzelésre alkalmas kiviteli tervét. Több alkalommal figyelemmel kísértük a Környei Állami Gazdaságban felállított angol gyártmányú fluidágyas füstgázgenerátor beüzemelését. A berendezés honosítása és egyes szerkezeteinek magyar szénfajtáknak megfelelő továbbfejlesztése megkezdődött. — Milyen feladatok megvalósítását tartja legfontosabbnak az idei esztendőben? — Ez évi célunk, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tegyünk, a mai nehéz beruházási helyzetben is. Nem szeretnénk munka nélkül maradni. Aktív piackutatással, rugalmas munkavállalási politikával, körültekintő munkaszervezéssel, koordinálással, az emberi képességek maximumát akarjuk felszínre hozni, korrekt, teljesítménycentrikus bérezéssel. A felmérőkapacitásra már 100 százalékban rendelkezünk szerződésekkel, a tervezésben pedig 75 százalékban. A vállalati gyártmányfejlesztésben továbbra is nagy szerepet kapunk. A vagonvontatók telepítésében, a kombinált tüzeléstechnikai kísérletekben és más területeken. Ezekkel az a célunk, hogy olyan speciális tervezői profilt alakítsunk ki, melynek termékei nálunk gyárthatók is és jól beilleszkedik az országos tüzeléstechnikai, energiatakarékossági stratégiába, kifejlesztésük után E területen fővállalkozók szeretnénk lenni az egész országban. Tovább folytatjuk a hányási program megvalósításának tervezését, elkészítettük a külfejtési beruházás szoroslápas alapokmányát, a nagybátonyi osztályozó és környékének hosszú távra szóló rekonstrukciós programját. Nagybátonyban megtervezzük a B/1, B/2 és B/3-as épületeket. Károlyaknán két olyan sorház tervezését végezzük el, amelyben 10 bányászcsalád jut otthonhoz. Készül annak 2x6 lakásos sorháznak a ki viteli terve is, amely Kisterenyén a Rózsa Ferenc utcában épül fel. A földmérők továbbra is szinte az egész országban dolgoznak a gázipar és az olajipar számára. Feladatuk a tervezett és meglevő olajipari és gázipari létesítmények felmérése, kisajátítási tervek elkészítése. A földmérők több évre ellátottak munkával, ezért a részleget fejleszteni kívánjuk. Növeljük a létszámot, a gépkocsiparkot, korszerűsítjük a műszerállományt, hogy idei 38 millió forintos árbevételi tervünket teljesíteni tudjuk — mondotta végezetül Kertai József, a Nógrádi Szénbányák tervező és földmérő irodájának vezetője. K. I. Visszatekintés Kisterenyén Az 1982-es év a brigád- és versenymozgalomban csakúgy, mint az élet minden területén sok új és esetenként szokatlanul nagy és az eddigiektől eltérő próbatétellel állította szembe szocialista brigádjainkat. Már az év elején az átszervezésből fakadó gondok mellett a szokványos anyaghiányokkal és más jellegű problémákkal kellett megküzdeni brigádjainknak. Ezekhez gondokhoz kapcsolódtak, azokat növelve az 1982-es év elején belépő szabályozások, ami főképp az építészeti részlegnél — de más területeken is — megszorításokat hozott. Mindezek együttes hatására az év első negyedévében kisebb-nagyobb zökkenők voltak tapasztalhatók a szocialista brigád- és versenymozgalomban is. Ezt üzemünk vezetése felismerve még rendszeresebben és céltudatosabban, konkrét tájékoztatást adva igyekezett a mozgalmat szervezni, irányítani. Az egész év folyamán arra törekedtünk, hogy a brigádok, dolgozó kollektívák részletesen ismerjék meg a velük szemben támasztott követelményeket, azt elfogadva céltudatos megvalósítóivá váljanak. Szocialista brigádjaink és a mozgalmat irányítók többsége megértette az döntő idők szavát. Kellő komolysággal és felelősségteljes hozzáállással végezték munkájukat, igyekeztek megoldani napi feladataikat. Igaz, hogy az év közben jelentkező nehézségek néhol okoztak apróbb bizonytalanságot, de összességében az 1982-es év szép eredményeket hozott a brigád- és versenymozgalomban is, amit az üzemi eredmények bizonyítanak. Úgy érzem, nyugodtan elmondhatjuk, hogy üzemünk szocialista brigádmozgalma jól segítette közös feladataink megoldását a nehezebb körülmények között is. Ez még akkor is igaz, ha el kell mondanunk azt is, hogy egyes területeken még mindig vannak naplóvezetési hiányosságok (nem eléggé sok stb), hogy egyes részletebrigádoknak a művelődési vállalások teljesítése eléggé rapszodikus, de a tapasztalatok alapján reméljük ezeket is sikerül rövid idő alatt megszüntetni. Ezt is fontosnak és mielőbb korrigálandónak tartjuk, mivel a brigádmozgalomhoz ez is hozzátartozik, enélkül mozgalom féloldalas, az értékelés nehéz és esetleg pontatlanságot okoz. Az értékelés korrektsége viszont nagyon fontos mégpedig azért, mert a brigád- és versenymozgalomban is vannak jók és jobbak, célunk pedig ez, hogy a legjobbak kapják meg a mozgalomban elérhető, legmagasabb elismerést, hisz minden versenyben így van ez. Ezért is nagyon hogy az értékelések a fontos, teljesítményeknek megfelelő rangsorolást adjanak, hisz ez a verseny húzóereje, mozgatórugója Balogh Emil KÉT HÉT Alig múlt el a naptárban vízkereszt napja. A tiribesi akna és a kisterenyei üzem közreműködése folytán máris jelentkezett a vállalat „vízkeresztje”. Mégpedig azért, hogy víztúlfogyasztást mutatott ki a vízmű a megállapított kereten felül. Emiatt 400 ezer forint bírsággal sújtották a vállalatot, mely végül is adópótlékkal 600 ezer forintra növekszik. Egy köbméter víz ára 12 Ft, most ez nekünk 350 Ftba kerül. A gondokkal terhes gazdasági életünkben az elmúlt években sem volt ilyen mértékű cserearányromlás. Ha számolunk, megállapíthatjuk, hogy egy köbméter víz ez esetben egyenlő lett háromnegyed tonna „akna II” szén árával, vagy hogy még szemléltetőbb legyen, egy hektoliter vízért kapható egy liter bor. Mindez azért, mert Tiribesen rendszeresen folyik a tartályból a víz és nincs olyan ember egy sem, aki a vezetéket elzárná, ha az már megtelik. És azért is, mert naponként kellene a vízóra állását leolvasni, ezt nem teszik, pedig ezzel ellenőrizhető lenne a vízfogyasztás. Aztán azért is, mert Kisterenyén vannak saját kútjaink, de hát erre át kellene kapcsolni. A bosszantó ügy mulasztóinak szeme elé Franklin Benjamin mottóját vetítem: „csak olyanra költs, ami a magadé mellett a közösség hasznára is van, ne fecsérelj!” Nem lehetünk ilyen áron vízimádók, a pogánykornak már kétezer éve vége. takarékos gazdálkodásra Most van szükség, mert még ilyen-olyan bírság és néhány akkor mondhatjuk: „utánunk a vízözön !” Dr. Szőllős Gyula Á vizbírság NÓGRÁDI BAN VIASZ 3