Nógrádi Krónika, 1994. augusztus (1. évfolyam, 129-154. szám)

1994-08-01 / 129. szám

HÍREK Genf - Észak-Korea vasár­nap dühös kirohanást intézett Kim Jung Szam dél- koreai el­nök ellen, azzal vádolva, hogy ő a legrosszabb diktátor, akit Phen­­jan valaha is látott A KNCA hi­vatalos észak-koreai hírügy­nökség által nyilvánosságra ho­zott közleményében a phenjani újraegyesítési bizottság rámutat: Jim Jung Szam „provokációi miatt a megbékélés felé tartó Ko­­rea-közi kapcsolatok visszaestek a kezdeti, konfrontációs szintre”. A közlemény azután került nyil­vánosságra, hogy a múlt héten egy észak-koreai disszidens - aki az észak-koreai miniszterelnök vejének mondta magát - szöuli sajtótájékoztatóján közölte: tu­domása van arról, hogy Phenjan öt atomtöltettel rendelkezik. Varsó - Oroszország adja át atomfegyvereit a NATO- nak, s egyúttal lépjen be az észak-atlanti katonai szerve­zetbe - ezt tanácsolja Lech Walesa lengyel államfő. A Zycie Warszawy című lap va­sárnapi számában közölt in­terjúrészletben az elnök kifej­ti: „számomra teljesen egyér­telmű, hogy Oroszországnak a NATO tagjává kell válnia. Ám ehhez bele kell törődnie abba, hogy meglévő atomar­zenálja nélkül vesz majd részt a világpolitikában. Moszkva nukleáris potenciálja felett a jövőben a NATO-nak kellene ellenőrzést gyakorolnia. Párizs­­ Afrikai körútjának befejező állomásaként vasár­nap a zairei Gomába érkezett Edouard Balladur francia mi­niszterelnök. Balladur a hely­színen akar tapasztalatokat sze­rezni a ruandai menekültek helyzetéről, illetve e látogatás­sal is jelezni kívánja nagyrabe­csülését a „Türkiz-akcióban” részt vevő francia alakulatok iránt. A miniszterelnök először a francia csapatok gomai főha­diszállását látogatta meg, s ké­sőbb innen megy majd heli­kopteren Délnyugat-Ruandá­­ba, a franciák által ellenőrzött biztonsági övezetbe. Belgrád - A nemzetközi ös­­­szekötő csoport által kidolgo­zott béketerv elfogadására szólította fel a boszniai szerbe­ket Slobodan Milosevic. A szerb államelnök hangsúlyoz­ta: a béke minden szerb érde­két szolgálja, ezért el kell fo­gadni a rendezési tervet és le­hetővé kell tenni a békefolya­mat továbbvitelét. Milosevic érvei szerint a terv mellett szól, hogy jogérvényesen elis­meri a (boszniai) Szerb Köz­társaságot és „szavatolja a ha­tárait”, valamint lehetővé teszi a Jugoszlávia (Szerbia és Mon­tenegró) elleni szankciók fel­oldását. Belgrád - A szerb politikai pártok vegyes érzelmekkel fo­gadták a nemzetközi összekö­tő csoport külügyminiszterei­nek döntését a Jugoszlávia el­leni szankciók megszigorítá­sáról. Zoran Djindjic, az el­lenzéki Demokrata Párt elnö­ke szerint a genfi nyilatkozat inkább kísérlet a csoporton belüli egység megőrzésére, mintsem a kérdés valódi meg­oldására. Djindjic úgy vélte, kompromisszum született Washingtonnak a Bosznia­­terv elfogadtatására irányuló erőfeszítései és Moszkva rea­lista hozzáállása között. Vojis­lav Kostunica, a Szerbiai De­mokrata Párt vezetője annak bizonyítékát látja a külügymi­niszterek nyilatkozatában, hogy a nemzetközi közösség nem elfogulatlan a boszniai válságban. Kostunica szerint a Jugoszlávia elleni szankció­kat nem lehet a boszniai há­borúval igazolni, azok csak a szerb népre kifejtett nyomás eszközei. Vuk Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozga­­lom, a legnagyobb ellenzéki árt vezetője viszont a nyilat­­ozatban újabb esélyt lát a bé­kére, bár nem annyira derű­látó, hogy elhiggye: Radovan Karadzic egy világos igennel megmenti a boszniai szerbe­ket, s velük együtt Szerbia és Montenegró népét. Nógrádift Krónika PÁL LÁSZLÓ AUSZTRIÁBAN TÁRGYALT Fontos téma volt az expo lemondása SZÁSZI JÚLIA, MTI Szombaton délelőtt a vorarl­­bergi Dombimben - Pál László ipari- és kereskedelmi miniszter jelenlétében - Wolfgang Schlüssel osztrák gazdasági miniszter meg­nyitotta a 46. ipari vásárt Pál Lász­ló az előző napon érkezett Schlüs­sel, valamint az expo osztrák kor­mánybiztosa társaságában, az oszt­rák miniszter külön­gép­én Vo­­rarlbergbe, és a vásár megnyitásán kívül ezen az első, személyes talál­kozáson több fontos kérdésről folytatott eszmecserét Az MTI tudósítójának nyilat­kozva a magyar miniszter a két­oldalú kapcsolatok áttekintését, azok fejlesztésének szándékát emelte ki. Mint hangsúlyozta, Magyarország Ausztria ötödik legfontosabb kereskedelmi part­nere, még a magyarországi fon­tossági sorrendben Ausztria a második helyen áll. A két ország kapcsolatait már az Európai Unióhoz való osztrák csatlakozás fényében tekintették át. Pál László nyilatkozatában el­mondta, hogy kérte osztrák kol­legáját: az osztrák csatlakozás nyomán ne vesszenek el azok az előnyök, amelyeket az EF­­TA- megállapodás Magyaror­szág számára e fontos relációban jelent. Schlüssel megértéssel fo­gadta az igényt, hogy Ausztria ezeket az EFTA-szerződésben kimunkált feltételeket vigye át az EU-tagság körülményei közé, és arra kérte magyar kollegáját, hogy a magyar szakértők mű­ködjenek együtt az osztrákokkal e téren. Fontos téma volt Pál László ausztriai megbeszélésein az expo budapesti lemondása. A minisz­ter azt a közvetlen tapasztalatot szerezte, hogy Ausztria megérti a magyar döntést. Elismerésre ta­lált az a körülmény, hogy az új magyar kormány beiktatása után az első intézkedések között ilyen gyorsan rendezte a világki­állítás dolgát, és ezzel partnerei­nek sok felesleges kiadást megta­karított. Osztrák pénzügyi kö­rökben Pál olyan véleményt is hallott, hogy a világkiállítás le­mondása kifejezetten bölcs dön­tés volt A magyar miniszter tájé­koztatta partnereit arról, hogy az 1100 éves fennállás alkalmából Magyarország nagyszabású rendezvénysorozatot tervez, át­mentve ezekbe jó néhányat a ter­vezett közül, s expo-rendezvények Budapest számít Ausztria részvételére. Osztrák részről érdeklődés mutatkozik a millecentenárium iránt, annál is inkább, mert sok idegenforgalmi és gazdasági szempont így is érvényesíthető. Fontos része volt a villámlátogatás­nak több olyan találkozó, ame­lyekre osztrák befektetőkkel, első­sorban a svájci-német határon fek­vő Vorarlberg tartományiakkal nyilt alkalom. Pál László nyilatko­zatában elmondta, hogy közülük jónéhány - a papíripar, a textil­ipar, a ivólégyártás több ismert képviselője - bővítési, további ma­gyarországi beruházási szándékai­ról beszél. A dombiai vásáron az idén az 500 kiállító között 15 magyar van jelen. Ennél az aránynál Magyar­­ország nagyobb tekintélynek ör­vend Vorarlbergben - legalábbis ilyen tapasztalatot szerzett a mi­niszter, aki a vásár megnyitó ün­nepségén rövid beszédet mon­dott. Egyebek között gratulált Ausztriának az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz, és mint mon­dotta, Magyarország is remélhe­tően hamar követni fogja nyu­gati szomszédját. * Megbízható partnerekre van szükség Szlovák külügyi államtitkár a magyar-szlovák viszonyról RESZELI FERENC MTI Lubor Bystricky szlovák külügyi államtitkár szerint Ma­gyarország megállapodási készségét a szlovák előzékeny­ségre adott válaszként lehet ér­tékelni. Bystricky szerint min­dennek a magyar-szlovák alap­­szerződés aláírásában kellene betetőződnie. A pozsonyi politikus megál­lapította, hogy a remélhetően jobbra forduló magyar-szlovák viszonynak Szlovákia szem­pontjai szerint nagy jelentősé­ge van. „Országunk sem tény­leges, sem képzelt ellensége­ket nem kíván. Megbízható partnerekre van szükségünk,­­ annál is inkább, hogy folytat­hassuk az ország gazdasági fel­lendítését célzó elképzeléseink megvalósítását” - mondta. Lubor Bystricky a magyar­szlovák alapszerződés előkészí­tésének folyamatával kapcsola­­tosan visszautasította „egyes szlovákiai magyar politikai erők kritikus megjegyzéseit, azokat a kifogásokat, hogy az alapszerződés szlovák szöveg­­tervezetének előkészítése során velük a szlovák kormány nem konzultált”. A szlovák külügyi államtitkár annak a reményé­nek adott hangot, hogy „a két ország közti kapcsolatok jobbí­tását célzó szándékok új értékei nyomán mielőbb napvilágot lát majd a magyar-szlovák alap­­szerződés”. 1994. AUGUSZTUS 1HÉTFC NEMZETKÖZI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT Megszigorítják a szankciókat MTI Genfben szombaton a nemzetközi összekötő cso­port külügyminiszterei boszniai béketerv elfogadtatá­­­sát kikényszerítő intézkedé­sekről döntöttek. Az öt or­szág - Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britan­­nia, Németország és Francia­­ország - külügyminiszterei az Egyesült Államok genfi ENSZ-képviseletének székhá­zában tartott ülésükön megál­lapodtak abban, hogy megszi­gorítják a Jugoszlávia (Szer­bia és Montenegró államszö­vetsége) ellen már korábban bevezetett­­ szankciókat. döntésre annak nyomán ke­­­rült sor, hogy a boszniai szer­­bek elutasították a csoport bé­ketervét. A külügyminiszterek ab­ban is megállapodtak, hogy erélyesen fellépnek a bünte­tőintézkedések érvényesítésé­ért, a szankcók megsértése el­len a térségben. A nagyhatal­mak képviselői ugyanakkor nem határoztak arról, hogy a szerbek ellen bármilyen, azonnali katonai akciót hajt­sanak végre. Figyelmeztették azonban őket, hogy ha to­vábbra is akadályozzák a bé­ketervet, akkor elkerülhetet­lenné válik a muzulmánokat sújtó fegyverembargó felol­dása. A nyilatkozat egyben fel­szólítja a szerbeket, hogy sür­gősen vizsgálják felül a béke­tervvel kapcsolatos álláspont­jukat. A csoport tagjai óva in­tették a boszniai szerbeket at­tól is, hogy bármilyen kísérle­tet tegyenek Szarajevó körül­­zárására. A nagyhatalmak egyben elkötelezték magukat, hogy megerősítik a boszniai biztonsági és tilalmi övezete­ket. A boszniai szerbek parla­mentje csütörtökön ismétel­ten fenntartotta kifogásait a csoport által július elején ki­dolgozott béketervvel kapcso­latban. A boszniai szerbek állás­­foglalását az öthatalmi csoport elutasításként értékelte. UKRÁN ATOMFEGYVEREK Bizonyos feltételek esetén... SZEKERES KATALIN, MTI Konsztantyin Zatulin, az orosz parlament alsóháza, a duma államközösségi kapcso­latokkal és a külföldön élő orosz nemzetiségűek ügyeivel foglalkozó bizottságának el­nöke bizonyos feltételek telje­sülése esetén elképzelhetőnek tartja, hogy Oroszország nem tiltakozna az ukrajnai nukleá­ris fegyverek kivonásának le­állítása ellen. A Kijevben tar­tózkodó orosz politikus szom­baton a moszkvai Interfax hírügynökség kérdésére vála­szolva kijelentette, hogy ilyen feltételnek tartja a hadászati együttműködés kiépítését Ukrajna és Oroszország kö­zött. Zatulin szerint ebban az esetben Ukrajna nukleáris le­fegyverzése Oroszország szá­mára nem számítana elsőren­dű kérdésnek. Zatulin hang­súlyozta, hogy elvileg ugyan nem pártolja az atomfegyve­rekről aláírt szerződések fe­lülvizsgálatát, de - mint mondta - Oroszország az uk­rán gazdasági nehézségekre való tekintettel „megértés­sel,, viszonyulna a nukleáris rakéták leszerelésének leállí­tásához. Véleménye szerint ebben az esetben az atom­fegyverek az ukrán törvény­­hozás fennhatósága alá ke­rülhetnének. TS. BORA ANDRÁS Amikor megállt mellettem a konflis, ott Donzban, a siva­tag szélén, gondoltam, hely­ben vagyunk, most lecsapja a taxamétert és ékes, éneklő bé­csi tájszólásban megkérdezi a konflis gazdája, hogy „mer­re?” Aztán vártam Rejtő Je­nőt, de nem érkezett meg a si­vatagi randevúra. És persze, azért más a sivatag, más a Sza­hara... Mert a sivatag több mint jópofaság, több mint kaland, még akkor is, hogyha kényel­mes és légkondicionált Toyo­ta Landcruster kényelméből nézed. A Szahara földtörténe­­lem. Mintha része és részese lennél a Föld milliárd évei­nek. Úgy mondják: évente 750 méter „harap ki”, rabol el ez a púderszerű homok a föld kultúrájából. Sabria. Az utolsó lakott hely Tunézia déli részén, ott ahol elkezdődik, s a végtelen­ben folytatódik a sivatag. Azért írom, hogy elkezdődik, s nem hogy végződik, mert az a bizonyos 750 méter azt je­lenti - az átlagok nyelvére le­fordítva -, hogy óránként nyolc centiméterrel lesz keve­sebb a lakott föld. Szemem el­őtt a tény, ahogy kezdődik az elmúlás, a semmi. Igen, mert ahogy a hullámzó tengerhez hasonló homokbuckák sora kezdődik ott még kivillannak a derékig homokkal takart egykori lakóházak. A megra­gadt datolyapálmák lombjai, mint a vízben segélyt kérő emberek karjai integetnek, úgy, hogy látszik, törzsük je­lentős részét már magába szívta, elfedte a homok. Ott, ahol egyelőre Sabria, a kis oázis véget ér, ott ahol a semmi kezdődik, ott van a ka­­ravánszeráj. Szeráj? Nem si­vatagi vándorok megállóhe­lye, sokkal inkább idegenfor­galmi állomás, ahol az érkező „bátrak” száz teve közül válo­gathatnak, hogy elinduljanak az egy-két órás szaharai szafá­­rira. Egy-két óra? Mi az a si­vatag végtelenségéhez képest! Mielőtt legyintenének azon­ban, tudomásul kell venni, hogy ötszáz tevelépés itt a ho­mokban annyi, mintha milliót lépnénk, mert a hirtelen vál­tozó homokdombok között nincs tájékozódási pont, nincs árnyék, Észak és Dél, és Kelet és Nyugat. Csak a homokren­geteg van. Idegenvezetők mesélik, hogy előfordult már egy kelet- európai, tán éppen magyar utassal, hogy túlzott önbizalma eredményeként ötszáz méterre az első pálmá­tól helikopterrel kellett keres­ni, s nyolc óra kellett, hogy észrevegyék a kicserepesedett szájú vándort. Azt gondolná az ember, útbaigazítanak a tevenyo­mok. Ugyan! Ha föltámad akár a legkisebb szellő is, ak­kor már elveszett a nyom. Valami más, különleges ér­zék és tudás kell a nyomkere­séshez, olyasmi, mint a tevék vezetőié, kik ezerszer megjár­ták már ezt az utat, s talpuk­ban, fejükben és érzékeikben az „irány”. Pergetem, simogatom már itthon ezt a sárga, kőpúder­­szerű valamit, amit szaharai homoknak hívnak, ami meg­döbbentően könnyű és meg­döbbentően kegyetlen. Em­lékszem, hogy amikor a teve­túrára beöltöztettek, a fejet, arcot betakaró kendőt a show részének tekintettem, holott sokkal, inkább az életmentés része. Mert a sivatagi tavasz 35 Celsius-fokában védelem kell a Nap ellen, s kell száj és orr elé a kendő, hogy a szinte mikronnyi homokszemek ne rakódjanak le a szájban, to­rokban, orrban. Himbál, ráz, szédít a siva­tag hajója, megpróbálom a le­hetetlent: felvenni a teve lép­teinek ritmusát. Aztán csodá­lom a híreket, amelyek részei itt a mindennapok valóságá­nak. A sivatagszéli települések rémei itt, Tunéziában is a tua­­regek ban­dái, kik vág­tató tevéiken törnek be, s rabolnak mindent, mi kezük ügyé­be kerül. Nem ide­való vendég­ként túrnám a sivatagi ho­mokot, szin­te fürödni lenne benne kedvem, de eszembe jut a komolyan veendő intés: légy óvatos, mert a kí­gyók, a skor­piók... Talán in­kább autó­val? Már siva­tagközelben is kötelező a bejelentkezés, s ennek elle­nére minden­ki saját felelős­ségére indul. Megkapjuk még a kötelező intelmeket, bármi történik a kocsival, ott kell ma­radni a közelében, így talán megtalálnak. Vizet mindig vinni kell, s mindig takarékos­kodni kell vele... Persze a Szahara homok­ján másfajta vezető, másfajta vezetési stílus szükséges. S hogy elkérem a volánt Mo­­mótól, a hivatásos sivatagi sofőrtől, hát, mintha kicsit fehéredne az arca. TUNÉZIAI BARANGOLÁSOK Konflis a Szaharában Szaharai homoktenger Itt-ott sziklák oldják az egyhangúságot

Next