Nógrádi Krónika, 1995. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-30 / 125. szám
6 Nógrádi Krónika HUGYAGI GYEREKEK NEMZETI RUHÁBAN A Vetter család kitesz magáért TUZA KATALIN Bizonyára sokak tekintik szívügyüknek településük mégis életének jobbítását, sokan Vetteréket említik első helyen, ha Hugyag közügyeiről esik szó. Vetter Istvánná két lánya közül az idősebbik április 1-én kapott megbízást az egy vezetés alá vont óvoda és általános iskola igazgatására. A fiatalabbik szintén az iskola nevelőtestületének tagja, aki jelenleg gyesen van hét hónapos gyermekével. Mégis úgy adódott, hogy mindkét pedagógust a falusi kultúrházban találtuk, ahol az iskolásokat készítették fel társaikkal egy kulturális műsorra. Farkas Józsefné, az iskolaigazgató a színpadi jeleneteket vezényelte, míg húga, aki egyben a katolikus falu kántora is, a színpad előterében, szintetizátoron kísérte a gyerekek énekét. - Azt kellene látni, amikor gyerekeink az édesanyám varrta nemzeti ruhát felöltve, a Palotást táncolják - mondja nem kis büszkeséggel az igazgatónő, aki rögtön ecsetelni kezdi, mit jelent "gyerekeiknek" a sikerélmény az iskolában és azon kívül is. - Tanulóink 89 százaléka cigány származású, akiknek 56 százaléka sajnos veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, s ráadásul a hátrányos helyzetűek száma emelkedik. Ők jóval több törődést igényelnek, mint társaik, pedig velük többet foglalkozunk az átlagosnál. Itt kis létszámú osztályokban tanítjuk őket, délutánonként felzárkóztató foglalkozásokat tartunk számukra, amelyek erősítik a gyengébben tanulót és segítik a magatartászavarral küszködőt. Csak az a probléma, hogy Őrhalomba, a felsőbb, nagyobb létszámú osztályokba kerülve, esni kezd a teljesítőképességük, s azzal együtt önbizalmuk is gyengül. Mondja, ezért is lenne sürgető az iskola elkészülte, hogy visszakerülhessenek Örhalomból is a tanulók, akik, ha sikerélményhez juthatnának a kisiskolában, talán eredményesebben végezhetnék el az általánost, mint idáig. Ezen kívül hatékonyabban tarthatnák azokat a kommunikációs tréningeket számukra, ami abban semgíthetné őket, hogy ne csak elvétve juthasson közülük egy-egy a középiskolába. Közben a műsor próbája a vége felé közeledik, s az ifjabbik nővér már iparkodik kicsijéhez, akire addig a kézbesítő nagymama - aki korán kelve már 11 óra felé faluszerte kihordta az aznapi postát - felügyelt a postahivatal előtti napsütésben. S ha olykor a kisfiú - talán anyját hiányolva - fel- felsírt, Vetter Istvánná a szemközti villanypóznán fészket rakó gólyapárra irányította a gyermek figyelmét. - Egy hét alatt rakták fel a fészket - tudatja Pécs Mihályné, kisposta vezető, majd hozzáteszi: - Tavaly még feljebb, egy családi ház előtt volt a fészke, de az aláhulló piszok miatt azok eltessékelték őket. Hogy szenvedtek szegény párák, amikor hiába keresték a fészküket, annyit sürgölődtek, kutakodtak utána, de csak nem találták. - Pedig a lányomék az óvoda udvarára is állítottak egy magas póznát, hátha arra fészkel - mondja Vetterné. - De mégsem oda, hanem az épület előtti póznára költözött. A lányom úgy gondolja, hogy ősszel tovarepülnek, áttelepítik arra a fészkét és akkor jövőre költhet az óvoda udvarán, a gyerekek örömére. A Vetter lányok: az iskolaigazgató Farkasné és a most gyesen levő pedagógus a kántori teendőket is ellátja. Balázsné Vetter Anita Vetter Istvánná dajkál, lányai az iskolásokat készítik fel 1995. MÁJUS 30., KEDD V, MINT VIKTÓRIA A tarjáni versmondólány színésznőnek készül Szorcsik Viktória, a tarjáni versmondólány legutóbb is szép helyezést hozott a Csengey Dénes Országos Vers és Prózamondó Versenyről, melyről újságunk hasábjain olvasott először. A Madách Imre Gimnázium elsős diákja volt már atléta, sífutó, csapattársaival nemrég megnyerte a középiskolás tornászbajnokság területi döntőjét, ám e sokoldalúsága mintha eggyé forrna a világot jelentő deszkákon. Színésznőnek készül. TARNÓCZI 'Zol(Ts^me"á"vérsm<holáskor izzik föl igazán. Mikor az eredményekről faggatom, mint valami leckét sorolja fel az országos döntőket: az Anyák napja alkalmára ötödik alkalommal meghirdetett erdőkertesi .Anyám fekete rózsa” versmondó versenyt, ahol tavaly is különdíjjal jutalmazták. A jutalom pedig egy egyhetes tábor volt, ahol a beszédtechnikát, színjátszást, versmondást és verstanulást a szakma jeles képviselőitől sajátílhatta el, a nevéhez hűen győztes Viktória. Nagyvárosok neveit sorolja, melyek mint elődöntők és döntők izgalommal teli emlékeként élnek benne. Nagykanizsán például a Csengey Dénes tiszteletére rendezett szavalóversenyen az első sorokban ott ült a politikus-író özvegye, s két gyermeke is. Ennek ellenére, mikor a színpadra szólították, már nem volt benne megilletődöttség. Azt mondja, hogy fellépés előtt feat előadására összpontosít. Olyan ember, aki szeret a központba kerülni. Olyan ember, aki a reflektorok össztüzében kezd el élni igazán. Ha hatvanan vannak egy döntőben, akkor hatvan előadó közül tud kiragyogni. Orgánuma, megjelenése, mindaz amit a színpadon csinál végtelenül egyszerű és tiszta. Noha színjátszó, a KMVSZI társulatának tagja, versmondásában nincsenek gesztusok, azt meghagyja a szerepjátszásra. A versek előadásáról eképp vall: „Figurázni egy ötéves gyerek is tud. "A verset viszont meg kell érteni. Ha valaki szaval, abba nem kell gesztusokat, mozgásokat belevinni. Az igazán átélt verset nem kell kompenzálni valamivel, ami elterelheti a figyelmet. A jól előadott vers önmagában is hatni tud. Én többnyire Kányádi Sándor, Weöres Sándor verseit szavalom, ezek mellett kötöttem ki felkészítőtanárommal, dr. Cseplák Györgynével. Három hét is beletelik, mire egészen megérik bennem a vers, de aztán elő tudom úgy adni, hogy borsódzik közben a hátam. Édesanyámtól tanultam először a szavalást, ő is szépen mondott verset. Amiket tanított nekem, arra évek múltán is jól emlékszem. Jó versmondó volt, így nem csak én örülök annak, hogy meghívást kaptam a veszprémi színitanodába, ahol a gimnáziumot is folytathatom. Színésznő szeretnék lenni, de Veszprém mellett még nem döntöttem.” szült, ám amikor már „Figurázni egy ötéves gyerek is tud, a vera színpadon áll, csak set viszont meg kell érteni” Salgótarjánban a Népjóléti Képzési Központban ez év májusától működik a felsőfokú képzési osztály, melynek vezetője Demus Iván. A képzési formák beindításához hazai és külföldi tanintézetek összefogására volt szükség. Nógrád, Heves, Borsod és Pest megyéből érkezett tanulók kezdik el 1995 őszén tanulmányaikat Salgótarjánban. BEDEGI - Teljesen egyértelmű - mondta el kérdéseinkre válaszolva Demus Iván hogy az önálló főiskolává válásnak nagyon hosszú folyamata van és ez a törvény alapján már nem a kormány, hanem a Parlament kompetenciájába tartozik. Nagyon erős lobbizásra volt szükség, hogy Salgótarjánban is beindulhasson a szociális munkásokat képző főiskolai szintű képzés. Az elmúlt két és fél év alatt sikerült elérni, hogy több főiskolával együttműködve, nemzetközi programba bekapcsolódva, megvalósíthassuk elképzeléseinket. Ennek eredményeként, ez év szeptemberétől a nyíregyházi főiskolának lesz itt egy szociális munkásokat képző levelező tagozata, ahol a már pályán dolgozókat nyolc félév alatt diplomához tudjuk juttatni. Nagyszerű, hogy az oktatásban közreműködők helyi stábját sikerült megteremteni és megyénkben élő szociális területen dolgozó szakembereket találtunk. A legnagyobb gond ugyanis mindig ezen terület oktatói gárdájának a kiépítése, mert pszichológiához, joghoz értő emberekből több is akad. A tanárok tehát részben helyből, valamint Budapestről és Nyíregyházáról érkeznek. Nem titkoljuk, hogy végső soron azért teljes önállóságira törekszünk. Erre a levelező tagozatra 40 fő jelentkezett Nógrád, Heves, Borsod és Pest megyéből. Június 20-26 között felvételiznek a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. A nyíregyházi főiskola velünk együtt indítja a levelező képzését. Eddig csak nappalin képeztek szociális területre szakembereket. A salgótarjáni oktatás helyileg itt lesz, a Népjóléti Képzési Központban. A másik képzési forma, amelynek előkészítése egy éve tart a Temphys Phare programon belül, az országban először Salgótarjánban indul. Ez pedig nem más, mint a postgraduális, szociális intézményvezetők részére új diplomát adó menedzserképzés, amelyben arra készítjük fel őket, hogy ne csak szakemberként, hanem menedzserként is tudják irányítani az intézményüket. A három év alatt jelentős külföldi tapasztalatszerzésre is lehetőségük nyílik. A felvételi elbeszélgetések május 29-én voltak Budapesten, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. Hármas együttműködésben - a szolnoki Humán Segítő Szolgálat, mi, és a Bárczi Gusztáv Főiskola, amely végül a diplomát adja - dolgozunk. A dolog nemzetközi részében a strasbourgi, a mulhouse-i szociális főiskolák és a damstadt i evangélikus főiskola segít. Ők sokéves nemzetközi tapasztalataik betekintésébe nyújtanak lehetőséget. A tantervet készítők mindezt felhasználták a tervezésnél. A 24 hallgató már a nyár során egy hetet Németországban és egy hetet Franciaországban tölthet majd, ismerkedvén az ottani intézmények rendszerével. A diploma megvédése után pedig, ha valaki nemzetközi diplomát akar szerezni, akkor lefordíttatja franciára a munkáját és Rennes-ben - ahol a téma nemzetközi zsűrije található — tolmács segítségét igénybe véve megvédheti. Ezzel úgynevezett európai diplomát kaphat és az Európai Unió országaiban szociális munkát végezhet, intézményt vezethet. A harmadik lehetőség, amelynek előkészületei - Nyíregyházával és a Bárczi Gusztáv Főiskolával már megvan a szerződésünk -, az Egri Tanárképző Főiskolával most folynak, egy úgynevezett nulladik évfolyami képzés. Ebben az a lényeg, hogy olyanok, akiknek nem sikerült a főiskolai felvételi Egerben, részt vehetnek egy egész éves intenzív képzésen, melyen belül a csoport egyik fele középfokú szociális asszisztensi, a másik fele pedagógiai asszisztensi végzettséget szerezhet. Az egrieknek létezik egy nagyon érdekes rendszerük, melyen belül oktatják az egészségügy területén szükséges számítógépes ismereteket. Ezzel kapcsolatban is vannak elképzeléseink. Fontos megemlíteni, hogy a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel egy éve tartó együttműködésünk eredményeképpen most vizsgázik a térségfejlesztő menedzserek első évfolyama. A terület munkáját dr. Bánlaky Pál fogja össze. Mindebből remélhetőleg kiderül, hogy a Népjóléti Képzési Központ, a több lábon állás mellett, a május 1- től létrejött osztályon keresztül, lényegében négy főiskolával tartott nagyon szoros kapcsolat révén - egyrészt képzési tapasztalatok megszerzését biztosítja a tanároknak, másrészt lehetőséget Salgótarjánnak, hogy újabb önálló főiskolája lehessen. A középszintű képzéstől egészen a felsőfokúig, sőt a továbbképzések, tanfolyamok, konferenciák szervezésével megteremtett helyzet olyan perspektívát kínál, mellyel élve, nagyon jelentős, önálló oktatási bázis létrehozása látszik egyre reálisabbnak. ÚJ FŐISKOLÁJA LEHET SALGÓTARJÁNNAK? Akár európai diploma is szerezhető Az impozáns épület homlokzata fotó: gyurkó péter