Nógrádi Krónika, 1996. szeptember (3. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-19 / 219. szám
1996. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Magyar-szlovák külügyi találkozó Kovács László külügyminiszter szerdán megbeszélést folytatott Pavol Hamzik szlovák külügyminiszterrel, aki nem hivatalos bemutatkozó látogatásra érkezett Magyarországra. A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Kovács László elmondta: javasolta szlovák kollégájának, hogy hozzanak létre kormányközi együttműködési vegyes bizottságot a két külügyminiszter vezetésével. A testület tervet dolgozhatna ki az alapszerződésben foglaltak megvalósítására. Javasolta továbbá, hogy a vegyes bizottság kebelén belül történelmi albizottság működjék a vitás történelmi kérdések lezárása érdekében. Emellett indítványozta egy kisebbségi albizottság életre hívását, amely a Magyarországon élő szlovákok, illetve a Szlovákiában élő magyarok helyzetének javítására tenne javaslatokat. Az indítványokkal Pavol Hamzik egyetértett. A szlovák külügyminiszter egyebek mellett arról szólt, hogy a kapcsolatokat zavaró nyitott kérdéseket ideiglenesnek tartja, s több olyan elemet lát, ami összeköti a két országot, mint ami elválasztja őket. Elhangzott az is, hogy a két külügyminiszter megállapodott: szakértői tárgyalásokat folytatnak a bősi vízlépcsőről annak érdekében, hogy lehetőleg peren kívül állapodjanak meg a vita rendezéséről. Ugyanakkor Pavol Hamzik ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: Pozsony is a peren kívüli jó megállapodást szorgalmazza, de a hágai rendezés jobb, mint a peren kívüli rossz megállapodás. A magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban a szlovák külügyminiszter hangoztatta: a pozsonyi megítélés szerint az stabilizálja a régiót. Üdvözölte az alapszerződés szövegezését, amely véleménye szerint lényegében igazolta a szlovák álláspontot a vitás kérdéseket illetően. Hárompárti megállapodás Az MDF, a KDNP és a Fidesz elnökei megállapodtak abban, hogy a három párt együttműködéséhez új párt csak akkor csatlakozhat, ha abban mindhárman egyetértenek. Ezt L Lezsák Sándor, az MDF elnöke jelentette be a Giczy Györggyel folytatott többórás megbeszélést követő sajtótájékoztatón. Hozzátette: szerdán reggel Orbán Viktorral is találkozott, s e kérdésben a Fidesz elnöke is egyetértett vele. Megállapodtak abban is, hogy októberben a korábbinál jóval több területen folytatódnak a három párt tárgyalásai, s a munkacsoportok elsődlegesen a költségvetésre koncentrálnak, hogy az országgyűlési vitában már megjelenhessenek az ellenzéki program elemei. Külön munkacsoport vizsgálja majd a közös jelöltállítás lehetőségeit, s Lezsák Sándor szerint elképzelhető, hogy év végére találnak olyan választókerületet, ahol a három párt közös jelöltet indít. Wborádit&Krónika POLITIKAI VITANAPOT TARTOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS A koalíció módszeresen üríti ki az állam kasszáját Az Országgyűlés - Pusztai Erzsébet (MDNP) kezdeményezésére - politikai vitanapot tartott szerdán a kormány elmúlt kétéves tevékenységéről. A vitanap első felszólalója a miniszterelnök volt, aki negyven perces beszámolót adott az ország 1994-es és jelenlegi helyzetéről, a kormányzat munkájáról, lépéseiről, az elmúlt két esztendőben megkezdődött gazdasági folyamatokról. Horn Gyula 40 perces bevezetőjében értékelte az ország 1994-es és jelenlegi helyzetét, a kabinet munkáját, valamint az elért eredményeket. A miniszterelnök leszögezte: kormány két évvel ezelőtt nehéz helyzetben vette át Magyarország irányítását, ugyanis komoly válságot örökölt elődjétől. A kabinet és a kormánykoalíció vállalta a gazdasági-pénzügyi stabilizációhoz szükséges lépéseket, és így sikerült elérni azt, hogy megállt az ország eladósodása, javult hazánk fizetési mérlege és csökkent a központi költségvetés hiánya. Ezt a világ is elismerte, de a hazai lakosságnak komoly árat kellett fizetnie mindezért. A miniszterelnök rámutatott: remény van arra, hogy 1997-ben már nem csökken a belső kereslet, a bérek és a nyugdíjak lépést tudnak majd tartani az inflációval. Torgyán József (FKGP) tételesen vette sorra és kritizálta a miniszterelnök beszédében elhangzottakat, s kijelentette: az országban csődhelyzet állt elő. Úgy vélte, a koalíció módszeresen üríti ki az állam kasszáját és elkótyavetyélte az energiaszektort. A kisgazda szónok szerint a kabinet rendszeresen törvényszegéseket követ el, ezért érthető, hogy nem tud komoly eredményeket elérni a korrupció elleni harcban. Giczy György (KDNP) arra az ellentétre mutatott rá, hogy miközben a kormányfő elégedett a kabinet teljesítményével, a társadalom egyre több rétege bizonytalannak érzi jövőjét. A politikus szerint az ország külföldi megítélése sem olyan jó, mint ahogyan azt a koalíció állítja. Idézte a The Economist és a La Republica egy-egy, Magyarországot kevéssé jó fényben feltüntető cikkét. - Vajon amikor Horn Gyula megköszöni a társadalom áldozatvállalását, akkor a társadalom köszönetet mond-e Horn Gyulának - tette fel a kérdést Giczy György. Orbán Viktor (Fidesz) nem ismerte el, hogy a gazdasági stabilizáció eredménnyel járt volna. Álláspontja szerint hiába volt a választópolgárok áldozatvállalása, jelenleg a magyar gazdaság ott áll, mint 1994-ben. A Fidesz elnöke „kádári restaurációról” beszélt, amelyben a piacgazdaság és a demokratikus rendszer kulisszái mögött a szocialista kapcsolatrendszerek éledtek újjá. A tisztességes versenyen alapuló piacgazdaság helyett „maffiagazdaságot” épít a kormány. Orbán Viktor szerint a jövedelemkülönbségek már az európai országok átlagát is meghaladták hazánkban, a kormány cserbenhagyta a bérből és fizetésből élőket. A képzeletbeli Magyar család elmúlt két évének mindennapjain keresztül mutatta be a Horn-kormány tevékenységét Zsigmond Attila. Az MDNP vezérszónoka úgy vélte, hogy a sok megszorítás miatt a Magyar család egészen ellehetetlenült és ma már nem is tudja hol, rontotta el a dolgot. A kabinet pedig folyamatosan ígérget és harsogja, hogy rendbe teszi az országot. Zsigmond Attila hangsúlyozta: ezeket hallgatva a kiválasztott család már tudja, hol rontotta el és azt is tudja, hogy még legalább két évet kell várni az ország dolgainak rendeződésére. Pusztai Erzsébet (MDNP) a vitanap kezdeményezőjeként hiányolta, hogy nem hangzott el beszámoló a kormány munkájáról. Kifogásolta: miközben az előző ciklus kezdete után egy évvel már azt hajtogatta az ellenzék, hogy a kormány ne emlegesse az elmúlt 40 évet, addig Horn Gyula beszédében mást sem lehetett hallani, mint az előző négy évre való hivatkozást. - Nem hallottunk sem értékelést, sem jövőképet - szögezte le Pusztai Erzsébet. A felszólalásokat követően Horn Gyula negyedórás zárszóban reagált az elhangzottakra. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az ellenzék nem kínált megoldást az ország problémáira. A kormányfő rámutatott arra is, hogy a koalíció végig akarja vinni a stabilizációt, a reformokat, be akarja fejezni a gazdaság átalakítását, és meg kívánja teremteni az euroatlanti csatlakozás feltételeit. Sorokban Szeptember közepéig azokban a megyékben született döntés a kórházak átalakításáról, amelyekben a törvény szerint egyáltalán nem vagy csak kismértékben kell csökkenteni a kórházakban az ágyak számát. A Népjóléti Minisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint Hajdú-Biharban, Szabolcs-Szatmár- Beregben és Fejérben nem volt nehéz dolguk az egyeztető fórumoknak, hiszen mindhárom megyében ágyszámnövelést ír elő a törvény. Nem érinti érzékenyen a leépítés Bács-Kiskun, Békés, Győr- Moson-Sopron, Tolna, Zala és Nógrád megyét sem, e megyék egyikében sem nagyobb a csökkentés tíz százaléknál. Nógrádban össze sem hívták az egyeztető értekezletet, a törvény szerint előírt 11 kórházi ágyat enélkül is sikerült megszüntetni. Azon megyék közül, ahol már dűlőre jutottak, Vas az egyetlen, amelyet jelentősen érint az ágyszámcsökkentés. * * * Az előirányzott 476,3 milliárd forinttal szemben legalább 512,7 milliárdra volna szükségük az önkormányzatoknak, hogy 1997-ben megőrizhessék működőképességüket -jelentette ki budapesti sajtótájékoztatóján Magyar Levente, az Önkormányzati Szövetségek Tanácsának elnöke. Úgy vélekedett, hogy ellenkező esetben tömeges önkormányzati csőddel kell számolni a jövő évben. * * * A jövő évtől megszűnik a Mátrai Állami Gyógyintézet 160 ágyas kékestetői, krónikus belgyógyászati panaszokkal beutaltakat kezelő szanatóriuma. A Parádfürdői Állami Gyógyintézet a mostani 80 ággyal szemben jövőre csupán 40 ággyal fog működni. ORBÁN VIKTOR A KORMÁNYVÁLTÓ SZÖVETSÉGRŐL Romlás, leépülés és hitványkodás a legtöbb területen JOÓ ISTVÁN Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke tavasszal jócskán odapörkölt a kormánynak, meghökkentve egykori szövetségesét is az efféle kitételekkel: „a kultúrpolitika szabaddemokrata aknamező”, „nem a balhét, a szajrét viszik el együtt az elvtársak”. A románmagyar alapszerződés rendkívüli vitanapján olyan hőfokú beszédet mondott a parlamentben, amely az egykori Nagy Imre-újratemetés Orbán Viktorát juttatta sokak eszébe. Az Új Magyarország most főleg a hazai pártszerkezet fejlődésének tanulságairól kérdezte, ama múlt heti bejelentése után, hogy a Demokrata Néppárttal is lát esélyt az együttműködésre. - Mint a mai ellenzék egyik vezéralakja, megkísérelhetőnek véli a kormány menet közbeni leváltását? — Ha pusztán az ország érdekeit nézzük, azonnali kormányváltásnak kellene következnie. Amit korábban csak feltételeztem, mára meggyőződésemmé vált: bár Magyarországon a nyugat-európainál nagyságrenddel több a kormány parlamenti támogatottsága, mégis képtelen megoldani az ország problémáit. A legtöbb területen romlás, leépülés és hitványkodás tapasztalható. Sok mindenre készül még a kormány, eddigi sikertelenségének beismerésére és idő előtti távozásra valószínűleg nem. S a kormánypolitikát opponáló parlamenti erőknek sincs eszközük ezt most kikényszeríteni. - Ami a két évvel későbbi kormányváltást illeti, számol-e azzal Orbán Viktor, hogy a nem koalíciós pártok két tömbjére, a kisgazdákra és a három-négy pártiakra leadott közös szavazatmennyiség netán majd fele-fele arányban halad? - Ha az eddigi történetet tekintjük, megállapítható, hogy a mai ellenzéki pártok nem egyforma utat rajzoltak fel a maguk számára 1998-ig. Az MDF, a KDNP és a Fidesz az ellenzéki pártok együttműködésére épülő politikát képzelt el és valósít meg folyamatosan. Tiszteletben tartom a kisgazdapárt álláspontját is, amely viszont az egymagában elért eredményeivel képzeli el a kormányváltást. E párt népszerűségét nem látom ellentétben állónak a többi ellenzéki erő sikerével, annál is inkább, mert mára az erőviszonyok megváltoztak. Aki figyeli a közvélemény-kutatásokat, és összeadja a három, szövetséget építő párt népszerűségi adatait, azt tapasztalja, hogy mind a választási bizalmat, mind a szervezettséget tekintve ez a lassú, de máris sikeres pártközi együttműködés a legerősebb politikai erő hazánkban. Ön távlatilag egy nagy jobbközép „konglomerátum” és egy szintén integrált baloldali erő váltógazdálkodását jósolta a sajtóban. Sokan rebesgetik: az SZDSZ alkalmas időben „kereket old” a koalícióból, s talán a Fidesz helyére lép a pártpalettán. Különbséget tennék aközött, hogy valaki milyen retorikát használ, milyen helyet céloz meg, és aközött, hová tartozik valójában. Szerintem a hazai választók előtt mind nyilvánvalóbb, hogy az SZDSZ, akár kibújik a koalíció kötelékéből, akár nem, egyazon politikai otthonra lelt az MSZP-vel. Kapcsolatkeresését az ellenzékkel a közvélemény nem tudná komolyan venni, különösen azután, hogy Tölgyessy Péter elhagyta a pártot. Ráadásul pontosabb úgy fogalmazni: a párt hagyta el Tölgyessy Pétert... Ha már itt tartunk, lehet-e az egykori Fidesz-alapító Fodor kilépése, illetve Tölgyessyé között analógiát találni? - Nem, mert Tölgyessy Péter a kilépése előtt nem konzultált velünk, s nem is játszotta el azt a szerepet, félrevezetni igyekezve a közvéleményt, hogy ő most hosszú ideig független lesz, hogy aztán nyomban kikössön egy másik pártnál. Tölgyessy döntése után kinyilvánította, hogy nyitott más pártok irányában. A Fidesz örülne, ha a volt szabaddemokrata politikussal valóban sikerülne együttműködést kialakítani; ez most már teljes egészében az ő személyes szándékától függ. - Van-e érdemi kommunikáció az egykor szorosan együttműködő két párt között? - A legutóbbi választások óta nincs kapcsolatunk az SZDSZ-szel. - Miért ne hihetnénk, hogy egyszer ismét egymásra ismernek? - Többek között azért képtelenség, mert az elmúlt két évben olyan kormányzati politikát hajtottak végre a szabaddemokraták, amely éles ellentétben áll az általunk vallott jövőképpel. A szabaddemokraták kultúrpolitikusai frontális támadást indítottak a hagyományos közösségi értékrenddel szemben, külpolitikai kérdésekben száműzték a nemzeti elkötelezettségű megközelítést, a gyermeknevelés feltételeit elnehezítették, a családokat összetartó kapcsokat ellazították, nemkülönben elitizálták és kasztosították az oktatási rendszert. Mindennek következtében a polgárosodás, a középosztály meggyengítését, sőt szétverését tapasztalhatjuk. Eközben véglegesült a szocialisták és a balliberálisok összeforrása. - A mostani ellenzéki szövetségesek között, amelyek olykor „osztódással tisztulnak”, miért volna törvényszerű az egységesülés? - Nem szükségszerű. Csak ideig-óráig lehet ugyanis egybetartani, ami nem tartozik egybe. Azonban ha megnézzük a nyugat-európai pártszerkezeteket, a leggyakoribb jelenség, hogy a konzervatív, illetve kereszténydemokrata pártok sikeresen együtt kormányoznak a konzervatív liberálisokkal, vagy ahogy mi nevezzük magunkat, a szabadelvűekkel, nemzeti liberálisokkal. Az ilyesfajta nagyobb egység persze nem valósulhat meg emberi akarat nélkül... - Akaratátvitelt is érthetünk ezen? Akár egy „karizmatikus” vezetőét? - Ha meghatározó személyiségek netán egyik pártban sem akarnak ilyen együttműködést, akkor hiába kedvező egyébként a politikai széljárás. Természetesen ha megvan a vezető személyiség - mint amilyen például Antall József volt, akit a partnerek el tudtak fogadni -, sokkal könnyebbé válik a szövetség felépítése. Ugyanakkor a mai ellenzéknek nagyon óvatosnak kell lennie e kérdésben, nem jött el az ideje annak, hogy választ adjunk, mondjuk, egy lehetséges miniszterelnök-jelölt kilétének kérdésére. Ma az ilyen viták hátráltatnák az együttműködést. Beszéljünk egy másik lehetséges integrációról! Be akarja-e szippantani Magyarországot az Európai Unió úgy is, ha itt rokon fogalom a gazdaság és a maffia, ha nincs erős nemzeti középréteg? Az EU-gondolkodásmód magában hordozza „a kishal is jó hal”-féle német közmondást. Ha az Európai Unió tőkései jövedelmező beruházási lehetőséghez és piachoz jutnak, akkor Magyarország kell nekik. Azonban a magyar gazdaságot úgy is elérhetővé lehet tenni Nyugat- Európa gazdasági erői számára, ha nem vesznek fel teljes tagként az EU-ba, hanem hosszúhosszú várakozási időre kárhoztatnak bennünket. Kemény harc, hogy azoknak az unióbeli barátainknak a szava erősödjék fel a szervezetben, akik nemzetgazdasági érdekeink figyelembevételével is, jó feltételek mellett, ténylegesen helyet szorítanának nekünk az európai munkamegosztásban. Aggasztó azonban, hogy az a típusú társadalom, amelyet ez a kormány igyekszik kialakítani, nem hasonlít a tagországok társadalmaihoz, sem a jövedelmi különbözőségekben, sem a közösségi értékek megbecsülésében. Egy Fideszt magában foglaló kormányzat biztosan nem főként a zsebére ügyelne, pozíciókat osztogatva és cinikusan hintázva gazdasági érdekcsoportok között? - Úgy gondolom, Magyarországon lehet olyan kormányt létrehozni, amely szűk elitcsoportok helyett minden magyar állampolgár érdekét kívánja szolgálni. Nem hiszem azonban, hogy a mi generációnk közreműködése nélkül új távlatok nyílhatnának az ország előtt. A Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke nem hiszi, hogy az ő generációjuk nélkül új távlatok nyílhatnak az ország előtt 5