Nógrádi Krónika, 1997. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-08 / 106. szám
2 Nógrád-1 Krónika Peking - Kofi Annan ENSZ- főtitkár szerdán hivatalos látogatásra Pekingbe érkezett. Tárgyalásai fő célja elnyerni Kína támogatását a világszervezet reformjához -jelentette az AFP. Annan az ötnapos program során találkozik Csiang Cö-min elnökkel és Csien Csi-csen külügyminiszterrel, megtekinti a nagy falat, és elutazik Sanghajba is. Vasárnap Tokióba, onnan Moszkvába és Bécsbe megy. Mexikóváros - Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államok kész lenne javítani Kubához fűződő viszonyán, ha ott demokratikus változások történnének, függetlenül attól, ki kezdené e reformokat - idézte szerdán az EFE spanyol hírügynökség Nicholas Burns amerikai szóvivőt. Tokió - A japán parlament egyik képviselője kedden három fő kíséretében partra szállt a Kelet-kínai-tenger egyik vitatott hovatartozású szigetén. Nisimura Singo, az ellenzéki Új Határ (Sinsinto) párt tagja két operatőr és az okinavai kormányzóság egyik képviselője társaságában lépett a kis Ucsurisziget földjére. Hasimoto Rjutaro japán miniszterelnök sajnálkozását fejezte ki az eset miatt. Jizhar - A ciszjordániai Nabluszhoz közeli Jizhar zsidó telepesei szerdára virradóra engedély nélkül felhúztak néhány házat a település melletti egyik dombon jelentette a helyi rádió híre alapján az AFP. A telepesek egyik vezetője kijelentette, hogy nem hajlandóak elhagyni a házakat, sőt további terjeszkedést is terveznek. Hangsúlyozta: „Szó sincs provokációról, hiszen a dombot már másfél éve elfoglaltuk”. Jeruzsálem - izraeli katonák - közlésük szerint - Dél-Libanonban tűzharcban megölték az Irán-barát Hezbollah-mozgalom egyik harcosát, több más terroristát pedig megsebesítettek. Az izraeli hadsereg szerdán beszámolt arról is, hogy izraeli részről nem voltak áldozatok. A Reuter jelentése szerint a tűzpárbaj kedden az izraeli ütközőövezet központi részén történt. Washington - Bill Clinton amerikai és Ernesto Zedillo mexikói elnök Mexikóvárosban kedden közös nyilatkozatokat írt alá az országaik viszonyában feszültséget kiváltó két legfontosabb témakörről, a kábítószercsempészés elleni küzdelemről és a migrációs kérdésekről. Ezzel egy időben a két állam vegyes bizottságának kétnapos tanácskozásán részt vett 28 miniszter összesen tizenegy megállapodást, köztük gazdasági, környezetvédelmi, polgári légiközlekedési és kulturális egyezményt kötött meg. Tajpej - Lien Csan tajvani kormányfő benyújtotta lemondását, de Li Teng-huj államfő arra kérte, maradjon meg hivatalában - írta szerdán az AFP a CNA hírügynökség jelentése alapján. Lien Csan - aki a kormányfői tisztség mellett a sziget alelnöke is - a növekvő társadalmi feszültségekkel indokolta döntését. Vasárnap 50 ezer ember tüntetett a tajvani fővárosban, Csan távozását követelve. A tüntetők felháborodását felderítetlenül maradt bűnügyek - közöttük gyermekgyilkosságok - váltották ki. Szöul - Az Észak-Koreával szembeni szigorú fellépést az óvatos engedményekkel vegyítő, eddigi politika folytatása mellett állt ki az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea. E három ország külügyminisztériumi vezető tisztségviselői szerdán erősítették meg az eddig irányvonalat: igyekeznek rábírni a KNDK-t a javasolt béketárgyalásokon való részvételre és ehhez a jelek szerint az élelmiszersegélyeket is eszközül használják föl. VILAG TU KOR TUDJMAN-KLEIN TALÁLKOZÓ Magyarországgal is tárgyalni akarnak Magyarországgal is tárgyalni akar a horvát vezetés a még szerb kézen levő horvát Duna mente fegyvermentesítésének kérdéséről - fogalmazta meg álláspontját a horvát fél azon a megbeszélésen, amelyet Franjo Tudjman horvát elnök és Jacques Klein tábornok, a térség átmeneti ENSZ-igazgatásának (UNTAES) vezetője tartott kedden Zágrábban. A szakadár szerbek 1995 augusztusa óta Baranya, Kelet- Szlavónia és Nyugat- Szerémség térségébe szorultak vissza. Hónapok óta azt is követelik, hogy a térség maradjon fegyvermentes övezet azt követően is, hogy e területeket visszacsatolják Horvátországhoz. (Zágráb már többször is leszögezte, hogy e kérdésben Belgrádnak kell döntenie, mivel az ENSZ-igazgatás alá helyezett térségben nincsenek horvát fegyveres erők, és a szerb fegyveres alakulatokat is kivonták onnan.) Tudjman megerősítette Klein előtt: Horvátország elfogadja, hogy e vidékek maradjanak fegyvermentesek, ám erről a kérdésről Jugoszláviával és Magyarországgal is tárgyalni kell. A horvát elnök a találkozón megismételte, hogy országának alkotmánya biztosítja minden horvát állampolgár számára a kettős állampolgárság lehetőségét. A szakadár szerbek egyik követelése az, hogy Zágráb ismerje el horvát-jugoszláv kettős állampolgárságukat. (A horvát vezetés már többször is leszögezte, hogy e kérdésben is Belgrádnak kell lépnie, mivel - a horváttal szemben - a jugoszláv jogszabályok nem ismerik el a kettős állampolgárságot.) A Tudjman-Klein találkozón a horvát fél bejelentette: támogatja a szerbeknek azt a követelését, hogy könnyített feltételek közötti határforgalmat alakítsanak ki a térségben Horvátország és Jugoszlávia között. A horvát fél megerősítette, hogy nem támogatja az UNTAES mandátumának meghosszabbítását. A zágrábi álláspont szerint minden feltétel adott a térség békés visszacsatolásának végrehajtásához, s így nincs szükség arra, hogy az ENSZ meghosszabbítsa a nemzetközi katonai jelenlétet ez év augusztus 15-e után. (Klein már többször is javasolta, hogy az 5000 fős külföldi katonai kontingens kivonása után maradjanak nemzetközi megfigyelők a horvát Duna mentén.) Prága válaszát várja az Európai Unió Brüsszel május 12-ig várja Prága válaszát az Európai Bizottság azon állásfoglalására, amelyben a társulási szerződéssel összeegyeztethetetlennek minősítette a cseh kormány által áprilisban bevezetett behozatali letéteket. Erről Jean-Christophe Filori a bizottság szóvivője nyilatkozott kedden este a cseh televíziónak. Leszögezte, hogy az Európai Bizottság ezt követően hivatalosan kíván reagálni a cseh kormány magyarázó álláspontjára Az Európai Unió brüsszeli központja mellett működő cseh diplomáciai képviselet vezetője a televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Prága csak május közepére készül el ezzel az állásfoglalással. Az Európai Unió vezetése a múlt héten hivatalosan Prága tudomására hozta, hogy a kölcsönös kereskedelmet gátló bármiféle intézkedéseket, s a 20 százalékos behozatali letétet ezek közé számítja, összeegyeztethetetlennek tartva a Csehország és az Európai Unió közt érvényben lévő társulási szerződéssel. Brüszszel a dokumentumban felszólította Prágát, vonja vissza az intézkedéseket. A cseh kormány erre nem hajlandó, s vezető képviselői Václav Klaus miniszterelnökkel az élükön több ízben is nyilvánosan hangsúlyozták, hogy álláspontjukat Brüsszelnek részletesen megmagyarázzák. A CTK cseh hírügynökség brüsszeli tudósítójának értesülései szerint ezeket a prágai állásfoglalásokat Brüsszelben „nagyon ingerülten” fogadták. „Amennyiben a Cseh Köztársaság kitart eredeti álláspontja mellett, az nem lesz a legjobb módja annak, hogyan tegyen jó benyomást az Európai Unióra” - nyilatkozott a hírügynökségnek egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú uniós diplomata. Megjegyezte: Prágának nem szabadna elfelednie, hogy az Unió szakértői most értékelik a kérdőívekre adott válaszokat, amely a miniszterek tanácsának további döntéséhez szolgáltat majd alapot. Az említett források szerint Brüsszel semmi esetre sem hagyhatta a kereskedelmet megszorító cseh intézkedéseket válasz nélkül, mert azok esetleg példát szolgáltathattak volna más társult államoknak is, hogy ilyen módon próbálják megoldani az Európai Unióval folytatott kereskedelmükben felmerült deficitet. Ugyanakkor Brüsszelnek figyelembe kell vennie az EU-tagállamok véleményét is, amelyek egyértelműen a korlátok nélküli kereskedelem mellett szállnak síkra - hangsúlyozzák a EU diplomatái. Japánban sok a kínai bűnelkövető A japán rendőrség kérésére kínai és japán biztonsági szakemberek tanácskoztak Tokióban arról, miként lehetne elejét venni a kínai állampolgárok növekvő szigetországbeli bűnözésének. Január óta a japán rendőrség 843 törvénytelen bevándorlót tartóztatott le, közülük 726-an Kínából akartak hajókkal bejutni Japánba. Tavaly egész évben nem volt ennyi illegális bevándorló. Feltűnően nőtt a kínaiak által elkövetett bűntények száma is: a tavaly, külföldiek által elkövetett mintegy 6 ezer bűntény 41 százalékánál a tettes kínai volt. A két ország rendőri szervei a kérdést tárgyalássorozaton elemzik, s a mostani megbeszélésük az első volt ezek sorában. Milosevic az államvezetésben folytatja? Slobodan Milosevic szerb elnök és Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök állítólag megegyezett abban, hogy a szerb elnök a jugoszláv állami vezetésben folytatja majd tevékenységét. A lap értesülései szerint a két politikus - aki az utóbbi hónapokban komoly vitába keveredett egymással április végén, Belgrádban állapodott meg abban, hogy a Montenegróban hatalmon lévő Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) egységesen támogatni fogja Milosevic „átülését”. A Nasa Borba szerint az egyezség a Szerbiai Szocialista Párt egyik alelnöke, Milorad Vucelic, közvetítésével jött létre. Milosevic valószínűleg jugoszláv elnök lesz, míg a szerb elnöki szék elnyerésére - a Nasa Borba szerint - Zoran Lilic jelenlegi jugoszláv államfőnek, vagy Zeljko Simicnek, az SPS másik alelnökének van esélye. Az ellenzéki lap szerint a megegyezés nem jelenti azt, hogy elült volna a vita a montenegrói miniszterelnök és Momir Bulatovic montenegrói elnök között. Az állítólagos megállapodás pikantériáját az adja, hogy Djukanovic egyik nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Milosevic a politikai múltat képviseli, s ezért eljött az ideje a távozásának. Az utóbbi hetekben több találgatás is napvilágot látott Milosevic jövőbeni terveivel kapcsolatban: van aki továbbra is úgy véli, hogy a szerb elnök újabb köztársasági elnöki mandátumot akar, s vannak olyanok is, akik úgy tudják, hogy a politikus az SPS vezetésének akarja szentelni idejét, s ezért lemond állami tisztségeiről. ¥ 1997. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK ÚJ OROSZ NEMZETBIZTONSÁGI KONCEPCIÓ Belső veszélyek fenyegetnek Oroszország biztonságát főként nem külső veszélyek, hanem belső gazdasági és szociális természetű veszélyek fenyegetik, amelyeknek jórészt nincs katonai vonzata. Egyebek közt ezt tartalmazza az orosz nemzetbiztonsági koncepció, amelyet szerdán vitatott meg a nemzetbiztonsági tanács Borisz Jelcin államfő elnökletével. Jelcin az ülés elején hangsúlyozta, hogy Oroszországnak a világ többi civilizált államához hasonlóan szüksége van egy olyan dokumentumra, amely meghatározza a biztonsági stratégiát. Az orosz média jelentései szerint a négy fejezetből álló koncepció a lehetséges belső és külső fenyegetések mellett kijelöli ezek felderítésének és semlegesítésének mikéntjét is. A nemzetbiztonsági koncepció alapján határozzák meg a jövőben a katonai, gazdasági és információs biztonsági doktrínát. A legfontosabb nemzeti érdekként szerepel, hogy a gazdaságnak biztosítania kell az ország polgárai számára a méltó létfeltételeket. A koncepció Oroszország érdekeit az egyén, a társadalom és az állam érdekegyütteseként határozza meg. Egyebek közt említést tesz a dokumentum arról, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet új lehetőségeket teremt a nemzetbiztonság szavatolásához. Mindamellett Oroszország világban betöltött helyének megváltozása, a belső reformok nehézségei számos veszéllyel járnak. A koncepció szerint egyes államok Oroszország politikai, gazdasági és katonai helyzetének gyengítésére törekszenek. Jelcin az ülésen hangsúlyozta, hogy a fenyegetések miatt a hatalomnak a biztonsági problémákat nem a szokásos „tűzoltó módszerekkel” kell kezelnie a jövőben. Ez különösen időszerű ma, mivel a NATO tervezett bővítése az egyik fő kérdés Oroszország számára. - El kell gondolkozni azon, hogy kitesszük-e magunkat a bővítésből eredő hatásoknak, vagy keleten keresünk fedezéket mondta Jelcin. Leszögezte, hogy a biztonsági koncepció olyan egységes politikai dokumentum, amelynek konszolidálnia kell a társadalmat a nemzeti értékek és érdekek alapján. Azt akarjuk, hogy Oroszország valóban nagy és demokratikus ország legyen, amely szociális piacgazdasággal rendelkezik. A legfontosabb Jelcin szerint az átalakulás hatékonyságának növelése, s ezt szintén elő kell segítenie a nemzetbiztonsági koncepciónak. ZAIRE - KABILA PÁRIZST BÍRÁLJA Mobutu száműzetésbe repült? Bírálta a francia vezetés Zaire-ral kapcsolatos, sokáig egyértelműen az ország vezetőjét, Mobutu Sese Seko államfőt támogató magatartását a zaire-i felkelők vezetője, Laurent- Désiré Kabila, a politikust a Radio France Internationale nevű párizsi rádióadónak adott szerdai nyilatkozatában figyelmeztette a francia vezetést, hogy mozgalma immár Zaire háromnegyed részét meghódította, s hogy Franciaországnak szüksége van Zaire-ra, amely Afrika legnagyobb frankofón, azaz franciául beszélő állama. - Remélem, hogy Franciaország ráébred majd: mi valóban demokraták vagyunk... s képesek vagyunk modernizálni ezt az országot - szögezte le Kabila, hozzátéve: bízik benne, hogy Párizs álláspontja módosulni fog. A felkelők vezetője egyébként elutasította azt a gondolatot, hogy Mobutuval tartott, múlt heti találkozója nyomán, jószándéka jeleként le kellene állítania csapatainak előrenyomulását: mint mondta, a parancs Kinshasa, a zaire-i főváros bevétele. Végül határozottan elvetette azokat az állításokat, hogy Zaire keleti részében mészárlások folynának az odamenekült ruandai hutuk között. Kabila szerint ez egy politikai vád, amellyel egyesek a bukófélben lévő zaire- i rendszert akarják megsegíteni, s a felkelőket kompromisszumokra késztetni. Szigorú biztonsági intézkedések közepette szerdán elrepült Kinshasából Mobutu zaire-i elnök. Az AP jelentése szerint az újságírókat távol tartották a repülőtér épületétől, de látható volt egy gépkocsioszlop és benne két hosszú luxuskocsi, amelyet gépfegyverekkel felszerelt három terepjáró kísért. Míg Mobutut tavaly többhónapos franciaországi tartózkodását követő visszatérésekor örömrivalgó emberek ezrei fogadták, mostani távozása, amelynek célja, hogy részt vegyen Libreville gaboni fővárosban regionális csúcstalálkozón, kevés figyelmet váltott ki. A DPA szerint kinshasai diplomáciai körökben arra számítanak, hogy Mobutu Libreville-ből száműzetésbe repül tovább, a lázadók pedig az elkövetkező napokban magukhoz ragadják a hatalmat. ALGÉRIAI TERRORMERÉNYLETEK Szándékos stratégia eredménye Az algériai válság újabb fejleményei, a terrormerényletek megsokasodása egy szándékos stratégia eredményét jelentik: egyrészt a kormányzat saját maga bátorította a különböző védelmi milíciák létrejöttét, azok felfegyverzését, noha ezek a csoportok nincsenek kiképezve ilyen feladatokra, s nincsenek olyan parancsnoki láncba integrálva, amely lehetővé tenné ellenőrzésüket; másrészt pedig a fegyveres iszlám szervezetek széttöredezése, apró darabokra hullása miatt egyre nehezebben lehet kideríteni, hogy ki miért felelős - mondta a Libération című francia napilap szerdai számában Pierre Sané, a tekintélyes nemzetközi emberi jogi szervezet, az Amnesty International (AI) főtitkára. Interjújában Sané élesen bírálta az algériai kormányzatot, amely - mint mondta - a fővárostól 20 percnyi távolságban sem képes megóvni a lakosságot a merényletektől, miközben Algéria legtávolabbi, déli részein, a gáz- és olajmezőknél az ott letelepedett külföldi társaságok biztonságban, az állam által nagyon jól védve dolgoznak. Sané a különböző véres eseményekért nem akarta kizárólag az iszlám erőket kárhoztatni, bár hangsúlyozta, hogy ez utóbbiak olyan atrocitásokért felelősek, amelyeket semmi sem igazolhat, ugyanakkor rámutatott, hogy maguk a biztonsági erők is gyakran megsértik a törvényt, és súlyos bűnöket hajtanak végre. Ami a borzalmakat illeti, s azt a módszert, hogy a lakosságot egyesek a terror révén próbálják megfélemlíteni - ilyesmit sajnos több más háborúban is láthattunk, Afganisztántól Guatemalán át Salvadorig. Algéria „különlegességét” más jelenti: először is az, hogy Európa közelsége ellenére gyakorlatiag semmit sem tudunk arról, mi történik valójában az országban, s nincs semmilyen lehetőség mindennek helyszíni vizsgálatára. Másik sajátosság, hogy az algériai kormány továbbra is a nemzetközi közösség felelős és tiszteletreméltó tagjaként szerepel, miközben nem lehet ellenőrizni, hogy mindez miként tükröződik a kormányerők tevékenységében mutatott rá az AI vezetője, hozzátéve: - Nyíltan ki kell mondani, hogy ha Algériának nem lennének kőolaj- és gázmezői, már régóta a nemzetközi közösség páriájaként szerepelne...