Nógrádi Krónika, 1997. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-09 / 107. szám

2 Nógrádi Krónika Dióhéjban Bonn­­ A német kormány csütörtökön nyilatkozatban uta­sította vissza egy amerikai zsidó szervezetnek azt az állítását, hogy Bonn - miközben nyugdíjkiegészítést fizet az egy­kori SS-katonáknak - nem nyújt megfelelő kártérítést a holocaust kelet-európai áldozatainak. Az Amerikai Zsidó Bizottság (American Jewish Committee AJC) előző nap közzétett állás­­foglalásában élesen kifogásolta, hogy a nácik által üldözött és koncentrációs táborokba hurcolt zsidó a legtöbb közép- és kelet­európai országban máig nem ka­pott megfelelő kártérítést a né­met államtól. Kinshasa - Több száz ember vesztette életét a zaire-i főváros­tól 200 kilométerre keletre fekvő Kenge város ostromában, ame­lyet kedden este foglaltak el a lá­zadók. A Vöröskereszt Nemzet­közi Bizottságának kinshasai képviselője szerdán közölte, hogy a húszezer lakost számláló városért vívott kétnapos harc so­rán legkevesebb 200 polgári sze­mély, 100 kormánykatona és 15 lázadó halt meg, a sebesültek száma pedig eléri a 125-öt. Az áldozatok között van a Vöröske­reszt tíz zaire-i önkéntese is, aki­ket elesettek holttesteinek szállí­tása közben ért utót a halál. Ankara - Azerbajdzsán kész autonómiát adni Hegyi Karabahnak, hogy véget vessen a közte és Örményország között évek óta húzódó területi vitának -jelentette ki szerda este Isztam­bulban Gejdar Alijev azerbaj­­dzsáni elnök hivatalos törökor­szági látogatása utolsó napján. Alijev szerint a karabahi konflik­tus még az idén békés úton ren­dezhető, bár sok erőfeszítést kell tenni ennek érdekében. Peking - Kína csütörtökön határozottan elítélte Sao Tömé és Principe kormányának azon dön­tését, hogy diplomáciailag elis­meri Tajvant - jelentette Peking­­ből az AFP. Tajpejben kedden hozták nyilvánosságra azt a kö­zös nyilatkozatot, amelyet John Csang tajvani és Homero Salvaterra Sao Tómé- i külügy­miniszter írt alá. A dokumentum előirányozza a nagykövetek cse­réjét „a lehető leghamarabb”, de ennek időpontját nem rögzíti. Belgrád - A koszovói albán pártok egyeztető tanácsa úgy döntött, hogy a Szerbiához tarto­zó, albán többségű tartományban május 24-én nem rendeznek „parlamenti” választásokat - je­lentette be Fehmi Agani, az Ibra­him Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetség alelnö­­ke. Agani elismerte, hogy rész­ben a nagyhatalmak - elsősorban az Egyesült Államok - nyomásá­ra halasztották el a választásokat. Jeruzsálem - Zsidó telepe­sek Jeruzsálem arabok lakta ke­leti felébn bővítettek egy Tal­­mud-szemináriumot, és ezzel magukra vonták a palesztinok haragját. A Beit Orot szeminári­um Erwin Moscovitch amerikai zsidó milliomos cégén keresztül vásárolta meg a bővítés céljára egy örmény pap házát. Erről az izraeli rádió számolt be csütörtö­kön. Ahmed Tibi, Jasszer Arafat palesztin elnök tanácsadója igen veszélyes provokációnak minő­sítve ítélte el a lépést, amely sze­rinte bűncselemény, és újabb erőszakos cseleményekhez ve­zethet. Tokió - Japán első ízben is­merte el, hogy nem egységes or­szág, törvényt fogadott el az et­nikai kisebbségnek számító ainukról. A Hokkaidóban élő mintegy 50 ezer fős közösség kultúrájának és hagyományainak megőrzését garantálja az alsóház által csütörtökön elfogadott tör­vény. Sokan „megkésettnek és kevésnek” tartják a törvényt, amely a száz évvel ezelőtt ho­zott, az őslakókat beolvasztó, jo­gaiktól megfosztó törvény helyé­be lép. VILÁGTUKOR HORVÁT DUNA MENTE: FEGYVERMENTESÍTÉS Magyarország tanúként írná alá a megállapodást Magyarországnak is alá kellene írnia azt a megállapodást, amelyet Horvátország és Jugoszlávia köt majd a horvát Duna mente fegyvermentesítéséről - állította csütörtöki számában a Vjesnik című, zágrábi kormánypárti napilap. Az újság saját forrásaira hi- horvát újság - a magyar hor­vatkozva arról adott hírt, hogy a még szerb kézen levő, ám hama­rosan horvát fennhatóság alá ke­rülő Baranya, Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szerémség fegyvermen­tesítéséről megállapodást kötne Horvátország és Jugoszlávia, s a szerződést Magyarországnak - mint a térséggel határos ország­nak - tanúként alá kellene írnia. A Vjesnik szerint a magyar csa­patokat nem kellene visszavonni jelenlegi állásaikból. Ezt egyéb­ként - jegyezte meg zárójelben a mány egyértelműen vissza is uta­sította. A lap szerint a térség fegy­vermentesítése azt jelentené, hogy nehézfegyvereket nem te­lepítenének a Duna jobb partja mentén elterülő horvát területek­re, s a viszonosság elve alapján Jugoszlávia is kivonná nehéz­fegyverzetét a Duna bal partja mentén meghatározott sávban.­­Néhány hónappal ezelőtt a hor­vát sajtóban már felbukkant olyan elemzés, amely szerint Zágráb igényt formálhat a folyó Jugoszlávia felőli oldala mentén elterülő néhány száz méter szé­lességű sávra. Arra hivatkoztak, hogy az Osztrák-Magyar Mo­narchia után megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Király­ságban, majd az első, illetve a második Jugoszláviában sem je­lölték ki itt Horvátország és Szerbia határát, a katonai térké­pek alapján a Duna akkori fősodorvonala jelentette a határt. Ám a fősodorvonal az utóbbi 7 évtizedben néhány száz métert nyugatra tolódott el, így horvát tulajdonú földek kerültek át a ju­goszláv oldalra.) Zsirinovszkij botránya a moszkvai koszorúzáson Botrányt okozott csütörtökön az ultranacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij a Kreml falánál tar­tott koszorúzáson, miután nem akarták beengedni a Sándor-kert­­be, amikor Borisz Jelcin elnök koszorúzott. A káromkodó és lökdösődő orosz parlamenti kép­viselő viselkedését megpróbálta megörökíteni a moszkvai tévé ri­­porternője, mire Zsirinovszkij ki­tépte a kezéből a mikrofont, majd hátracsavarta a karját. Ezután be­tuszkolta az újságírónőt közelben álló autójába, ahol testőrei to­vább molesztálták és megpróbál­ták elvenni iratait. Amikor sike­rült az újságírónőnek kiszabadí­tania magát, utána kiabálták, h­ogy „megvolt a nászéjszaka, a menyasszony szabad”. A botrány ezzel azonban még nem ért vé­get. Amikor a kínos jelenetet megpróbálta megörökíteni egy másik tv-csatorna operatőre, Zsirinovszkij emberei őt is lefog­ták, fojtogatták, majd fejét a mik­robusz ajtajával összeszorították. A jelenlévő Anatolij Kulikov belügyminiszter megígérte, hogy kivizsgáltatja a történteket és Zsirinovszkijnak felelnie kell ga­rázda magatartásáért. Az orosz honatya egyébként nem először emelt kezelt nőre: két éve hajánál fogva ráncigált egy képviselőnőt. A jelenlegi el­ső miniszterelnök-helyettes Bo­risz Nyemcovot pedig egy tévévi­ta alkalmával egyenes adásban narancslével öntötte le és dula­kodott vele. HÁGAI BÍRÓSÁG - TADIC-ÜGY Az ítélet politikai döntés volt A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket ki­vizsgáló hágai nemzetközi tör­vényszék által 11 vádpontban bűnösnek talált Dusan Tadic vé­dőügyvédje, Milan Vujin beje­lentette, hogy az ENSZ-törvény­­szék ítélete ellentmondásos, s ezért fellebbezést nyújt be a bíró­sághoz. A Tanjugnak adott nyilatko­zatában az ügyvéd közölte: azt fogja kérni, hogy a vádirat hatal­mas terjedelme miatt a törvény­szék hosszabítsa meg a fellebbe­zés benyújtására adott időt. A Nasa Borba csütörtöki je­lentése szerint Vujin azt is közöl­te, hogy a bírósági ítélet „politi­kai döntés” volt, s hozzátette: úgy véli, hogy a törvényszék nem a bizonyítékok, hanem a boszniai szerbek viselkedéséről elfogadott általános vélemény alapján minősítette bűnösnek Tadicot. A boszniai vezetést „elkeserí­tette” az első hágai ítélet. Mirza Hajric, a boszniai elnökség szó­vivője közölte: Szarajevó azt várta, hogy Tadicot valamennyi vádpontban bűnösnek találják. „A törvényszék döntése ellenére bízunk abban, hogy az ítélet arányban áll majd azokkal a bűn­­cselekményekkel, amelyeket Tadic elkövetett” - mondta Hajric. VRANITZKY TIRANAI TÁRGYALÁSAI Hamarosan megállapodás születhet Az Albán Demokrata Párt ve­zetőivel tárgyalt csütörtökön dél­előtt Tiranában Franz Vranitzky, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet meg­bízottjaként próbál összhangot teremteni a különböző albán po­litikai erők között egy új válasz­tási törvény ügyében - jelentette a Reuter. nem A találkozóról részleteket hoztak nyilvánosságra. Triton Shehu, a demokrata párt elnöke mindössze annyit közölt: tudatta Vranitzkyval, hogy pártja célszerűnek tartaná a tervezettnél két héttel korábban, június 15-én megrendezni az általános válasz­tásokat. Az albán nemzeti megbékélé­si kormányt alkotó kilenc párt között elsősorban azon van vita, hogy a leendő választási törvény hogyan határozza meg az ará­nyos képviselet elve alapján el­osztásra kerülő képviselői he­lyek számát. A demokrata párt az előirányzottnál több mandátu­mot szeretne ily módon eloszta­ni, illetve a jelenleg érvényben lévő, s neki megfelelőbb válasz­tási törvény megtartása mellett kardoskodik. Bashkim Fino ideiglenes kor­mányfő, aki szerdán délután tár­gyalt Vranitzkyval, annak a re­ményének adott hangot, hogy hamarosan megállapodás szüle­tik a választási törvényről. Mint mondta, kormánya a napokban megvitatja és a parlament elé ter­jeszti a törvénytervezetet. Fi­gyelmeztetett, hogy ha a demok­rata többségű törvényhozás nem fogadja el a tervezetet, akkor a kabinet benyújtja lemondását. Kínai-vietnami határkérdések rendezése Kínai-vietnami megbeszélé­sek kezdődtek csütörtökön Pe­­kingben a két ország közötti ha­tárok rendezéséről. A szigorúan bizalmas keretek között folyó tárgyalásokon a felek elsősorban a szárazföldi határ kérdésének megoldására összpontosítanak. Vietnam és Kína között je­lenleg is vitatott néhány terület hovatartozása, amelyeket mind­két ország sajátjának tekint. Szakértők véleménye szerint a határvita rendezése azért is külö­nösen nehéz feladat, mer a prob­léma gyökerei a múlt századba nyúlnak. A pekingi tárgyalások meg­kezdése előtt a vietnami fél Pá­rizshoz fordult, hogy bocsássa rendelkezésére azokat a megál­lapodásokat, amelyeket Francia­­ország Kínával kötött 1887-ben és 1895-ben - jelentette az ITAR-TASZSZ jól értesült for­rásokra hivatkozva. Abban az időszakban, amikor a megálla­podások születtek Párizs és Pe­king között, Vietnam francia gyarmat volt. 1997. MÁJUS 9., PÉNTEK JELCIN A NATO-OROSZ SZERZŐDÉSRŐL Ne legyenek választóvonalak Moszkva szeretné Javier Solana NATO-főtitkár május 13-i moszkvai látogatásán végle­gesíteni az észak-atlanti szövet­ség és Oroszország megállapo­dását. A május 27-i párizsi alá­írás azonban csak akkor lehetsé­ges, ha teljesül Moszkvának az a két feltétele, hogy nem telepíte­nek sem atomfegyvert, sem csa­patokat a NATO új tagjainak te­rületére. Mindezt Borisz Jelcin orosz elnök közölte csütörtökön, miután a Kreml falánál megko­szorúzta az ismeretlen katona sírját. Jelcin a Sándor-kertben ko­szorúzott az orosz vezetés többi tagjával a győzelem napja alkal­mából. A megemlékezés után új­ságíróknak nyilatkozva közölte: a NATO-orosz megállapodás 98 százalékban már kész van. A je­len lévő Jevgenyij Primakov kül­ügyminiszter ehhez hozzátette: amerikai kolléganőjével, Madeleine Albrighttal, illetve Javier Solana NATO-főtitkárral folytatott megbeszélései után két vitás kérdés maradt még. Jelcin szerint a karibi válság óta nem volt olyan éles ellentét Moszkva és Washington között, mint most a NATO-bővítés ügyében. Az orosz elnök ismé­telten figyelmeztetett a tervezett kiszélesítés kapcsán arra: meg kell tenni az európai államoknak mindent, hogy ne legyenek elvá­lasztó vonalak a kontinensen, és orosz beleszólási jogot sürgetett ismét a NATO döntéseibe. Úgy vélekedett, hogy a NATO-orosz megállapodás csökkentené Oroszország fenyegetettségét, de nem szünteti azt meg teljesen. Az Ukrajna esetleges NATO- tagságára vonatkozó kérdésre válaszolva Jelcin közölte, hogy Moszkva még a kérdés a felveté­sét is elfogadhatatlannak tartja. VÉDELMÜK ÉRDEKÉBEN REJTETTÉK EL ŐKET? Eltűntek a limai alagútépítők A túszszabadítás óta eltűnt - rokonaik szerint - több mint 20 bányász, akik a japán nagyköve­ti rezidenciához vezető alagutat építették. Mint egy televíziós ál­lomás szerdán a hozzátartozókra hivatkozva beszámolt róla, a bá­nyászokat januárban az Andok­ból hozták Limába, hogy egy tit­kos építési munkálaton dolgoz­zanak, azóta azonban családjaik­nak csak ritkán volt kapcsolatuk a férfiakkal. A Reuter jelentése szerint a hozzátartozók a hatóságoknak szemére vetik, hogy az alagút­­építés óta törvényellenesen tart­ják elrejtve a bányászokat. Az Aprodeh elnevezésű perui embe­ri jogi csoport követeli, hogy a hatóságok közöljék, hol tartóz­kodnak a férfiak. Az emberi jog­védők lehetségesnek tartják, hogy az alagútépítőket a túszejtő MRTA-gerillák esetleges meg­torló támadásai elől, védelmük érdekében rejtették el. Egyelőre nem világos, hogy törvényelle­nes háttere van-e a bányászok el­tűnésének, akiknek tartózkodási helyéről a hatóságok mindeddig nem nyilatkoztak. Az alagúton keresztük nyo­multak április 22-én katonák a rezidencia épületébe, hogy ki­szabadítsák az MRTA-fegyvere­sek fogságában lévő túszokat. Az akció során a 72 túszt fogva tartó lázadók mindegyikét meg­ölték. A perui legfelsőbb katonai bí­róság szerdán megkezdte ama 26 rendőr ügyének tárgyalását, aki­ket azzal vádolnak: mulasztáso­kat követtek el a limai túszejtést megelőzően. A vád szerint fi­gyelmen kívül hagyták a hírszer­zés figyelmeztetéseit, és nem biztosították kellőképpen­­ a nagyköveti rezidenciát terrortá­madások ellen. Öt rendőrtábor­nok is van a vádlottak közt, kö­zülük ketten maguk is ama tú­szok között voltak, akiket a bal­oldali Tupac Amaru szervezet fegyveresei több mint négy hó­napon át fogva tartottak a rezi­dencián. EIZENSTAT-JELENTÉS - SVÁJCI REAGALÁS A túlélés biztosítása érdekében mindenkivel kereskedni kellett A svájci kormány és a jegybank illetékesei szerdán mélysé­ges megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a náci Né­metország pénzügyi tranzakcióiról készült, szerdán közzé­tett Eizenstat-jelentés megerősítette: a második világhábo­rúban a semleges alpesi ország olyan aranyrudakat vásá­rolt a III. Birodalomtól, amelyekbe a náci haláltáborokban meggyilkolt zsidók aranyból készült ékszereit, óráit, érmé­it és fogait is beolvasztották. Flavio Cotti külügyminiszter a kormány nevében felovasott nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy amennyiben a Stuart Eizenstat amerikai kereskedelmi államtitkár és William Stanley történész által összeállított két­száz oldalas jelentés állítása bebi­zonyosodna, ez új, rendkívül megdöbbentő elemeket tárna fel abból a korszakból. „Szinte fel­foghatatlan épp ésszel az a cimiz­­mus és hidegvér, amellyel a náci rendőrügynökök beolvasztották áldozataik aranyát, hogy aztán jegybanki aranyként adják to­vább” - hangoztatta Cotti. A külügyminiszter ezzel egy időben sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az amerikai dokumentum minimálisra csök­kentette azoknak a történelmi té­nyeknek a vizsgálatát, amelyek Svájcot a nácikkal való kapcso­latok fenntartására kényszerítet­ték. Utalt arra, hogy Svájcnak, mint kis országnak, amelyet minden határán nácik és fasisz­ták vettek körül, nem volt vá­lasztása. „A túlélés biztosítása, lakosai és a befogadott menekül­tek védelme érdekében Svájcnak a tengelyhatalmak minden orszá­gával kereskedni kellett” - muta­tott rá a svájci diplomácia veze­tője, aki egyúttal leszögezte, hogy a berni kormány eltökélten törekszik az igazság kiderítésére. Jean-Pierre Roth, a jegybank alelnöke a svájci televíziónak adott nyilatkozatában azt hang­súlyozta, hogy bizonyos értelem­ben Svájc is „áldozat” volt, hi­szen fogalma sem volt a megvá­sárolt arany eredetéről, annak idején nem figyelmeztették erre a szövetséges hatalmak sem. Nyomatékosan aláhúzta: svájci bankokban őrzött archív doku­mentumokban a szakértők és a történészek nem találtak arra uta­ló nyomot, hogy a pénzintézetek tisztában lettek volna a náci arany eredetével, amit az Eizenstat-jelentés is elismer. A Svájci Bankárszövetség álláspontja szerint az amerikai jelentés hozzájárul a tények fel­tárásához, de a Svájc által felál­lított történészbizottság felada­ta, hogy elmélyítse és kiegészít­se a dokumentumot. A szövet­ség szóvivője az AFP-nek mindössze annyit nyilatkozott, hogy időre van szükség a jelen­tés elmélyült tanulmányozásá­ra, s az a legfontosabb, hogy a tények megvilágítása révén pontos értékelést adjanak a helyzetről.

Next