Nógrádi Krónika, 1997. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-09 / 107. szám
2 Nógrádi Krónika Dióhéjban Bonn A német kormány csütörtökön nyilatkozatban utasította vissza egy amerikai zsidó szervezetnek azt az állítását, hogy Bonn - miközben nyugdíjkiegészítést fizet az egykori SS-katonáknak - nem nyújt megfelelő kártérítést a holocaust kelet-európai áldozatainak. Az Amerikai Zsidó Bizottság (American Jewish Committee AJC) előző nap közzétett állásfoglalásában élesen kifogásolta, hogy a nácik által üldözött és koncentrációs táborokba hurcolt zsidó a legtöbb közép- és keleteurópai országban máig nem kapott megfelelő kártérítést a német államtól. Kinshasa - Több száz ember vesztette életét a zaire-i fővárostól 200 kilométerre keletre fekvő Kenge város ostromában, amelyet kedden este foglaltak el a lázadók. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának kinshasai képviselője szerdán közölte, hogy a húszezer lakost számláló városért vívott kétnapos harc során legkevesebb 200 polgári személy, 100 kormánykatona és 15 lázadó halt meg, a sebesültek száma pedig eléri a 125-öt. Az áldozatok között van a Vöröskereszt tíz zaire-i önkéntese is, akiket elesettek holttesteinek szállítása közben ért utót a halál. Ankara - Azerbajdzsán kész autonómiát adni Hegyi Karabahnak, hogy véget vessen a közte és Örményország között évek óta húzódó területi vitának -jelentette ki szerda este Isztambulban Gejdar Alijev azerbajdzsáni elnök hivatalos törökországi látogatása utolsó napján. Alijev szerint a karabahi konfliktus még az idén békés úton rendezhető, bár sok erőfeszítést kell tenni ennek érdekében. Peking - Kína csütörtökön határozottan elítélte Sao Tömé és Principe kormányának azon döntését, hogy diplomáciailag elismeri Tajvant - jelentette Pekingből az AFP. Tajpejben kedden hozták nyilvánosságra azt a közös nyilatkozatot, amelyet John Csang tajvani és Homero Salvaterra Sao Tómé- i külügyminiszter írt alá. A dokumentum előirányozza a nagykövetek cseréjét „a lehető leghamarabb”, de ennek időpontját nem rögzíti. Belgrád - A koszovói albán pártok egyeztető tanácsa úgy döntött, hogy a Szerbiához tartozó, albán többségű tartományban május 24-én nem rendeznek „parlamenti” választásokat - jelentette be Fehmi Agani, az Ibrahim Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetség alelnöke. Agani elismerte, hogy részben a nagyhatalmak - elsősorban az Egyesült Államok - nyomására halasztották el a választásokat. Jeruzsálem - Zsidó telepesek Jeruzsálem arabok lakta keleti felébn bővítettek egy Talmud-szemináriumot, és ezzel magukra vonták a palesztinok haragját. A Beit Orot szeminárium Erwin Moscovitch amerikai zsidó milliomos cégén keresztül vásárolta meg a bővítés céljára egy örmény pap házát. Erről az izraeli rádió számolt be csütörtökön. Ahmed Tibi, Jasszer Arafat palesztin elnök tanácsadója igen veszélyes provokációnak minősítve ítélte el a lépést, amely szerinte bűncselemény, és újabb erőszakos cseleményekhez vezethet. Tokió - Japán első ízben ismerte el, hogy nem egységes ország, törvényt fogadott el az etnikai kisebbségnek számító ainukról. A Hokkaidóban élő mintegy 50 ezer fős közösség kultúrájának és hagyományainak megőrzését garantálja az alsóház által csütörtökön elfogadott törvény. Sokan „megkésettnek és kevésnek” tartják a törvényt, amely a száz évvel ezelőtt hozott, az őslakókat beolvasztó, jogaiktól megfosztó törvény helyébe lép. VILÁGTUKOR HORVÁT DUNA MENTE: FEGYVERMENTESÍTÉS Magyarország tanúként írná alá a megállapodást Magyarországnak is alá kellene írnia azt a megállapodást, amelyet Horvátország és Jugoszlávia köt majd a horvát Duna mente fegyvermentesítéséről - állította csütörtöki számában a Vjesnik című, zágrábi kormánypárti napilap. Az újság saját forrásaira hi- horvát újság - a magyar horvatkozva arról adott hírt, hogy a még szerb kézen levő, ám hamarosan horvát fennhatóság alá kerülő Baranya, Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szerémség fegyvermentesítéséről megállapodást kötne Horvátország és Jugoszlávia, s a szerződést Magyarországnak - mint a térséggel határos országnak - tanúként alá kellene írnia. A Vjesnik szerint a magyar csapatokat nem kellene visszavonni jelenlegi állásaikból. Ezt egyébként - jegyezte meg zárójelben a mány egyértelműen vissza is utasította. A lap szerint a térség fegyvermentesítése azt jelentené, hogy nehézfegyvereket nem telepítenének a Duna jobb partja mentén elterülő horvát területekre, s a viszonosság elve alapján Jugoszlávia is kivonná nehézfegyverzetét a Duna bal partja mentén meghatározott sávban.Néhány hónappal ezelőtt a horvát sajtóban már felbukkant olyan elemzés, amely szerint Zágráb igényt formálhat a folyó Jugoszlávia felőli oldala mentén elterülő néhány száz méter szélességű sávra. Arra hivatkoztak, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia után megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban, majd az első, illetve a második Jugoszláviában sem jelölték ki itt Horvátország és Szerbia határát, a katonai térképek alapján a Duna akkori fősodorvonala jelentette a határt. Ám a fősodorvonal az utóbbi 7 évtizedben néhány száz métert nyugatra tolódott el, így horvát tulajdonú földek kerültek át a jugoszláv oldalra.) Zsirinovszkij botránya a moszkvai koszorúzáson Botrányt okozott csütörtökön az ultranacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij a Kreml falánál tartott koszorúzáson, miután nem akarták beengedni a Sándor-kertbe, amikor Borisz Jelcin elnök koszorúzott. A káromkodó és lökdösődő orosz parlamenti képviselő viselkedését megpróbálta megörökíteni a moszkvai tévé riporternője, mire Zsirinovszkij kitépte a kezéből a mikrofont, majd hátracsavarta a karját. Ezután betuszkolta az újságírónőt közelben álló autójába, ahol testőrei tovább molesztálták és megpróbálták elvenni iratait. Amikor sikerült az újságírónőnek kiszabadítania magát, utána kiabálták, hogy „megvolt a nászéjszaka, a menyasszony szabad”. A botrány ezzel azonban még nem ért véget. Amikor a kínos jelenetet megpróbálta megörökíteni egy másik tv-csatorna operatőre, Zsirinovszkij emberei őt is lefogták, fojtogatták, majd fejét a mikrobusz ajtajával összeszorították. A jelenlévő Anatolij Kulikov belügyminiszter megígérte, hogy kivizsgáltatja a történteket és Zsirinovszkijnak felelnie kell garázda magatartásáért. Az orosz honatya egyébként nem először emelt kezelt nőre: két éve hajánál fogva ráncigált egy képviselőnőt. A jelenlegi első miniszterelnök-helyettes Borisz Nyemcovot pedig egy tévévita alkalmával egyenes adásban narancslével öntötte le és dulakodott vele. HÁGAI BÍRÓSÁG - TADIC-ÜGY Az ítélet politikai döntés volt A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai nemzetközi törvényszék által 11 vádpontban bűnösnek talált Dusan Tadic védőügyvédje, Milan Vujin bejelentette, hogy az ENSZ-törvényszék ítélete ellentmondásos, s ezért fellebbezést nyújt be a bírósághoz. A Tanjugnak adott nyilatkozatában az ügyvéd közölte: azt fogja kérni, hogy a vádirat hatalmas terjedelme miatt a törvényszék hosszabítsa meg a fellebbezés benyújtására adott időt. A Nasa Borba csütörtöki jelentése szerint Vujin azt is közölte, hogy a bírósági ítélet „politikai döntés” volt, s hozzátette: úgy véli, hogy a törvényszék nem a bizonyítékok, hanem a boszniai szerbek viselkedéséről elfogadott általános vélemény alapján minősítette bűnösnek Tadicot. A boszniai vezetést „elkeserítette” az első hágai ítélet. Mirza Hajric, a boszniai elnökség szóvivője közölte: Szarajevó azt várta, hogy Tadicot valamennyi vádpontban bűnösnek találják. „A törvényszék döntése ellenére bízunk abban, hogy az ítélet arányban áll majd azokkal a bűncselekményekkel, amelyeket Tadic elkövetett” - mondta Hajric. VRANITZKY TIRANAI TÁRGYALÁSAI Hamarosan megállapodás születhet Az Albán Demokrata Párt vezetőivel tárgyalt csütörtökön délelőtt Tiranában Franz Vranitzky, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megbízottjaként próbál összhangot teremteni a különböző albán politikai erők között egy új választási törvény ügyében - jelentette a Reuter. nem A találkozóról részleteket hoztak nyilvánosságra. Triton Shehu, a demokrata párt elnöke mindössze annyit közölt: tudatta Vranitzkyval, hogy pártja célszerűnek tartaná a tervezettnél két héttel korábban, június 15-én megrendezni az általános választásokat. Az albán nemzeti megbékélési kormányt alkotó kilenc párt között elsősorban azon van vita, hogy a leendő választási törvény hogyan határozza meg az arányos képviselet elve alapján elosztásra kerülő képviselői helyek számát. A demokrata párt az előirányzottnál több mandátumot szeretne ily módon elosztani, illetve a jelenleg érvényben lévő, s neki megfelelőbb választási törvény megtartása mellett kardoskodik. Bashkim Fino ideiglenes kormányfő, aki szerdán délután tárgyalt Vranitzkyval, annak a reményének adott hangot, hogy hamarosan megállapodás születik a választási törvényről. Mint mondta, kormánya a napokban megvitatja és a parlament elé terjeszti a törvénytervezetet. Figyelmeztetett, hogy ha a demokrata többségű törvényhozás nem fogadja el a tervezetet, akkor a kabinet benyújtja lemondását. Kínai-vietnami határkérdések rendezése Kínai-vietnami megbeszélések kezdődtek csütörtökön Pekingben a két ország közötti határok rendezéséről. A szigorúan bizalmas keretek között folyó tárgyalásokon a felek elsősorban a szárazföldi határ kérdésének megoldására összpontosítanak. Vietnam és Kína között jelenleg is vitatott néhány terület hovatartozása, amelyeket mindkét ország sajátjának tekint. Szakértők véleménye szerint a határvita rendezése azért is különösen nehéz feladat, mer a probléma gyökerei a múlt századba nyúlnak. A pekingi tárgyalások megkezdése előtt a vietnami fél Párizshoz fordult, hogy bocsássa rendelkezésére azokat a megállapodásokat, amelyeket Franciaország Kínával kötött 1887-ben és 1895-ben - jelentette az ITAR-TASZSZ jól értesült forrásokra hivatkozva. Abban az időszakban, amikor a megállapodások születtek Párizs és Peking között, Vietnam francia gyarmat volt. 1997. MÁJUS 9., PÉNTEK JELCIN A NATO-OROSZ SZERZŐDÉSRŐL Ne legyenek választóvonalak Moszkva szeretné Javier Solana NATO-főtitkár május 13-i moszkvai látogatásán véglegesíteni az észak-atlanti szövetség és Oroszország megállapodását. A május 27-i párizsi aláírás azonban csak akkor lehetséges, ha teljesül Moszkvának az a két feltétele, hogy nem telepítenek sem atomfegyvert, sem csapatokat a NATO új tagjainak területére. Mindezt Borisz Jelcin orosz elnök közölte csütörtökön, miután a Kreml falánál megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. Jelcin a Sándor-kertben koszorúzott az orosz vezetés többi tagjával a győzelem napja alkalmából. A megemlékezés után újságíróknak nyilatkozva közölte: a NATO-orosz megállapodás 98 százalékban már kész van. A jelen lévő Jevgenyij Primakov külügyminiszter ehhez hozzátette: amerikai kolléganőjével, Madeleine Albrighttal, illetve Javier Solana NATO-főtitkárral folytatott megbeszélései után két vitás kérdés maradt még. Jelcin szerint a karibi válság óta nem volt olyan éles ellentét Moszkva és Washington között, mint most a NATO-bővítés ügyében. Az orosz elnök ismételten figyelmeztetett a tervezett kiszélesítés kapcsán arra: meg kell tenni az európai államoknak mindent, hogy ne legyenek elválasztó vonalak a kontinensen, és orosz beleszólási jogot sürgetett ismét a NATO döntéseibe. Úgy vélekedett, hogy a NATO-orosz megállapodás csökkentené Oroszország fenyegetettségét, de nem szünteti azt meg teljesen. Az Ukrajna esetleges NATO- tagságára vonatkozó kérdésre válaszolva Jelcin közölte, hogy Moszkva még a kérdés a felvetését is elfogadhatatlannak tartja. VÉDELMÜK ÉRDEKÉBEN REJTETTÉK EL ŐKET? Eltűntek a limai alagútépítők A túszszabadítás óta eltűnt - rokonaik szerint - több mint 20 bányász, akik a japán nagyköveti rezidenciához vezető alagutat építették. Mint egy televíziós állomás szerdán a hozzátartozókra hivatkozva beszámolt róla, a bányászokat januárban az Andokból hozták Limába, hogy egy titkos építési munkálaton dolgozzanak, azóta azonban családjaiknak csak ritkán volt kapcsolatuk a férfiakkal. A Reuter jelentése szerint a hozzátartozók a hatóságoknak szemére vetik, hogy az alagútépítés óta törvényellenesen tartják elrejtve a bányászokat. Az Aprodeh elnevezésű perui emberi jogi csoport követeli, hogy a hatóságok közöljék, hol tartózkodnak a férfiak. Az emberi jogvédők lehetségesnek tartják, hogy az alagútépítőket a túszejtő MRTA-gerillák esetleges megtorló támadásai elől, védelmük érdekében rejtették el. Egyelőre nem világos, hogy törvényellenes háttere van-e a bányászok eltűnésének, akiknek tartózkodási helyéről a hatóságok mindeddig nem nyilatkoztak. Az alagúton keresztük nyomultak április 22-én katonák a rezidencia épületébe, hogy kiszabadítsák az MRTA-fegyveresek fogságában lévő túszokat. Az akció során a 72 túszt fogva tartó lázadók mindegyikét megölték. A perui legfelsőbb katonai bíróság szerdán megkezdte ama 26 rendőr ügyének tárgyalását, akiket azzal vádolnak: mulasztásokat követtek el a limai túszejtést megelőzően. A vád szerint figyelmen kívül hagyták a hírszerzés figyelmeztetéseit, és nem biztosították kellőképpen a nagyköveti rezidenciát terrortámadások ellen. Öt rendőrtábornok is van a vádlottak közt, közülük ketten maguk is ama túszok között voltak, akiket a baloldali Tupac Amaru szervezet fegyveresei több mint négy hónapon át fogva tartottak a rezidencián. EIZENSTAT-JELENTÉS - SVÁJCI REAGALÁS A túlélés biztosítása érdekében mindenkivel kereskedni kellett A svájci kormány és a jegybank illetékesei szerdán mélységes megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a náci Németország pénzügyi tranzakcióiról készült, szerdán közzétett Eizenstat-jelentés megerősítette: a második világháborúban a semleges alpesi ország olyan aranyrudakat vásárolt a III. Birodalomtól, amelyekbe a náci haláltáborokban meggyilkolt zsidók aranyból készült ékszereit, óráit, érméit és fogait is beolvasztották. Flavio Cotti külügyminiszter a kormány nevében felovasott nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy amennyiben a Stuart Eizenstat amerikai kereskedelmi államtitkár és William Stanley történész által összeállított kétszáz oldalas jelentés állítása bebizonyosodna, ez új, rendkívül megdöbbentő elemeket tárna fel abból a korszakból. „Szinte felfoghatatlan épp ésszel az a cimizmus és hidegvér, amellyel a náci rendőrügynökök beolvasztották áldozataik aranyát, hogy aztán jegybanki aranyként adják tovább” - hangoztatta Cotti. A külügyminiszter ezzel egy időben sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az amerikai dokumentum minimálisra csökkentette azoknak a történelmi tényeknek a vizsgálatát, amelyek Svájcot a nácikkal való kapcsolatok fenntartására kényszerítették. Utalt arra, hogy Svájcnak, mint kis országnak, amelyet minden határán nácik és fasiszták vettek körül, nem volt választása. „A túlélés biztosítása, lakosai és a befogadott menekültek védelme érdekében Svájcnak a tengelyhatalmak minden országával kereskedni kellett” - mutatott rá a svájci diplomácia vezetője, aki egyúttal leszögezte, hogy a berni kormány eltökélten törekszik az igazság kiderítésére. Jean-Pierre Roth, a jegybank alelnöke a svájci televíziónak adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy bizonyos értelemben Svájc is „áldozat” volt, hiszen fogalma sem volt a megvásárolt arany eredetéről, annak idején nem figyelmeztették erre a szövetséges hatalmak sem. Nyomatékosan aláhúzta: svájci bankokban őrzött archív dokumentumokban a szakértők és a történészek nem találtak arra utaló nyomot, hogy a pénzintézetek tisztában lettek volna a náci arany eredetével, amit az Eizenstat-jelentés is elismer. A Svájci Bankárszövetség álláspontja szerint az amerikai jelentés hozzájárul a tények feltárásához, de a Svájc által felállított történészbizottság feladata, hogy elmélyítse és kiegészítse a dokumentumot. A szövetség szóvivője az AFP-nek mindössze annyit nyilatkozott, hogy időre van szükség a jelentés elmélyült tanulmányozására, s az a legfontosabb, hogy a tények megvilágítása révén pontos értékelést adjanak a helyzetről.