Nógrádi Szemle, 1987 (18. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 1. szám
KÖZELMÚLTUNK TÖRTÉNELMÉBŐL Dr. Gordos János: Három évtized, 30 évvel ezelőtt, közel egy hónappal a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása után a haladás erői országosan és itt Nógrád megyében is már egyértelműen ítélték meg az 1956 október végi, november eleji eseményeket. Nem volt kétséges, hogy az ami történt ellenforradalom volt, és ezen nem változtat az a tény sem, hogy az eseményekbe belesodródó emberek jó része nem a szocialista rend megdöntésének szándékával, hanem a hibák kijavítása, társadalmi rendünk megújítása céljából emelte fel szavát. Az események elvszerű, osztályalapon történő megítélése nagy jelentőségű volt a konszolidációért folytatott küzdelemben, de nem jelentette azt, hogy a tömegeket már nem lehet többé félrevezetni és a szocialista társadalom védelméért mindenki kész kiállni. Még a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása után hetekkel is fájdalmas napokat éltek át megyénk haladó erői, amikor a fővárosból vidékre menekült és a helyi ellenforradalmi erők utolsó csoportjai kísérletet tettek a konszolidációs folyamatok megakadályozására és provokációjuk értelmetlen vérontásba torkollott. Az 1956 óta eltelt idő, a megtett út, társadalmunk fejlődése bizonyítja, hogy a szocializmus elkötelezett híveinek erőfeszítései, áldozatvállalásai nem voltak hiábavalók. Pártunk tanult az elkövetett hibákból, levonta a tanulságokat, és tettekkel bizonyítja népünk érdekeinek képviseletét és megvalósítását. A három évtizeddel ezelőtti eseményekről lakosságunk sokat tud. Propagandamunkánkban és tudatformáló tevékenységünkben nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy társadalmunk minden rétege, de különösen az ifjúság reális ismereteket szerezzen az 1956-ban történtekről. Az események helyes megítélése érdekében folytatott tevékenységünket mégsem lehet befejezettnek tekinteni, mert továbbra sem engedhetünk azoknak a kísérleteknek, amelyek 30 év alatt többször megpróbálták eltorzítani azok jellegét. Pártunk ma is vallja, hogy az ideológiai előkészítő tevékenység, a fegyveres felkelés célját és tartalmát tekintve is ellenforradalom volt. Irodalom, filmművészet, történettudomány sokoldalúan megvizsgálta és jellemezte a ránkmaradt dokumentumokat. Újra és újra bizonyossá vált, hogy a hibák kijavítására irányuló jó szándékú törekvéseket a retrográd, minden ízükben szocialista ellenes erők tudatosan igyekeztek szembefordítani rendszerünkkel, megnyerni embereket céljaik valóraváltásához. Ugyanakkor egyértelműen valljuk, hogy az ellenforradalmat nem a tömegek csinálták. A tradédia az, hogy az ő jó szándékú megmozdulásuk nyitott utat, teremtett lehetőséget azon erők szövetkezéséhez, színrelépéséhez, akik tudatosan készültek és vártak az alkalomra, hogy társadalmunkat kritikus helyzetbe juttassák a kapitalizmus restaurációjának reményében. 30 év során ellenségeink többször megkísérelték - mivel az idősebb generációt nem sikerült a történelmietlen értékelés szószólójának megnyerni -, hogy a fiatalságot befolyásolják érdekeiknek megfelelően. Pártunk azonban többször leszögezte, hogy az 1956. november 4-ével kezdődő folyamattal nem az ellenforradalmárok követelései valósultak meg, hanem a néptömegek igazi érdekei. A politikai megújulást, az ország gazdasági megerősödését nem az ellenforradalom kényszerítette ki. *Előadás az oktatási igazgatóságon 1986. november 28-án, az MSZMP újjászervezésének 30. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos emlékülésen.