Nógrádi Szövetkezetek, 1982 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1982-05-01 / 5. szám

2382. május Balassagyarmati Szolgáltató Szövetkezet Manapság sok szó esik szolgáltatásról, nőtt az igény a vele szemben, magasabbak let­tek a követelmények, s az em­berek inkább hajlandók többet fizetni, ám cserébe jobbat, kor­szerűbbet várnak. A Balassa­gyarmati Szolgáltató Szövetke­zetnél ezt úgy mondják, halad­­ni kell a korral, az igényekkel, s ez jut kifejezésre abban, hogy a hagyományos fodrász-, kozmetikus-, fényképész-szol­gáltatások színvonalát jelentő­sen emelték az elmúlt eszten­dőkben. Több modern egység épült, a meglévőket pedig fel­újították, korszerűsítették. Ezenkívül az egyéb szolgál­tatói ágazatokban is igyekez­tek eredményesebb munkát el­érni. Nagy figyelmet fordítot­tak a lakossági építő-, javító-, karbantartó tevékenységekre, illetve ezek műszaki színvona­lának emelésére. Bővítették szakmai gárdájukat és a ro­hamosan növekvő igények ki­elégítésére három új felvevő­helyet létesítettek. Természetesen, a fáradozások mögött az eredmények sem maradtak el: az elmúlt évben szolgáltatási árbevételük nyolc százalékkal nőtt, ezen belül a lakossági rubrika harminchá­rom százalékos emelkedést mu­tatott. De az egy foglal­ko­zta­tottra jutó anyagmentes ter­melés is figyelemre méltó, több mint egyötödével nagyobb tavalyinál. Eredményeik külö­­­nösen a motortekercselésben, az építőipari javításoknál és a bérmunkában kimagaslóak. S ez azt is jelentette, hogy az elmúlt hat esztendő két-két oklevele és vándorzászlaja után a Kiváló szövetkezet el­ismerést is sikerült megdup­lázni 1 Madách Imre Termelő­szövetkezet, Szügy Futóhomok és a savanyú er­dei kötött talajtípusok között jószerivel minden megtalálha­tó a szügyi Madách Imre Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet 2650 hektárnyi területén, s noha a megyei átlagnál ked­vezőtlenebb körülmények kö­zött gazdálkodnak, mégis övék az egyik idei kiváló cím. Vezetésszerkezetüket, éppen az előbbiek miatt, igyekeztek a talajviszonyokhoz igazítani, ennek eredménye lett, hogy őszi búzából hektáronként hat­száz kilogrammal, tavaszi ár­pából pedig több mint ezer­egyszáz kilogrammal termeltek többet, mint a megyei átlag. Hasonlóképpen sikeredett ve­tőburgonyájuk, zöldbab- és málnatermésük is, ez utóbbi például duplája a nógrádi szín­vonalnak ! Mindemellett nagy figyelmet fordítottak a háztáji termelés­re, a szakcsoportok munkájá­ra. Rendszeres tanácsadással szaporítóanyagokkal, és vető­magokkal látták el a kisterme­­lőket,, akik tetemes mennyisé­gekben foglalkoznak étkezési burgonya, uborka, málna és ribiszkefélék termesztésével. Az állatok és az állati termékek előállítását szálas és abrakta­karmány biztosításával segí­tették elő, míg a fölvásárolt áruk között szerepel a hízó­marha, a sertés, a nyúl, a tej, a tojás — az elmúlt évben több mint tizennégymillió forint értéket hozott ez az ágazat. E néhány adatból is kitűnik, hogy a szövetkezet az ágazatok közötti kiegyensúlyozott gaz­dálkodásával ért el figyelem­­re méltó eredményeket. KALLÓ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Ismerve a mai gazdasági hely­zetet, meglepő tény, hogy az életszínvonal megtartása mel­lett jelentősen növekedett az elmúlt esztendőben is a lakos­ság takarékbetét-állománya. E pénzőrző és forgalmazó tevé­kenységből nagy részt vállal­nak a megyénkben működő ta­karékszövetkezetek, melyek kö­zül az idén a „Kálló és Vidé­ke...” érdemelte ki a pénzügy­­miniszter, a SZÖVOSZ és KPVDSZ elnökségének kiváló a kitüntetését. öt községre terjed ki műkö­dési körzete, Kállóra és környé­kére, s az e vidéken élők szá­ma meghaladja a hatezret. Kö­zülük több mint másfél ezren tagjai a takarékszövetkezet­nek, összbetétállományuk pe­dig túllépte a huszonegymil­lió forintot. Gazdálkodásuk hosszabb idő óta kiegyensúlyo­zott, hatékonysági mutatóik rendszeresen fölülmúlják megyei átlagot. Például bérh­­a­tékonyságuk több mint negy­ven százalékkal több, betétnö­velésük a megyei arány 14,6 százalékos növekedésével szemben a húsz százalékot ér­te el. Hiteleik az áruvásárlást, az építkezéseket, s mezőgaz­dasági termelést segítették. Szondi Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet Bő tízesztendős múlttal ren­delkezik a dréglypalánki la­katos- és szerelőipari szövet­kezet, s tavalyi bravúrját megismételve az idén ismét a kiváló cím birtokosa lett csaknem négyszáz fős közös­­­ség. Jellegzetes tevékenységi kört alakított ki a szövetke­zet, vállalnak technológiai sze­relést, ezen belül vas-, fém-, villamosipari, elektrotechni­kai gépek­, berendezések gyártását, javítását, ellenőr­zését és összeszerelését. Termelési tervüket­ több mint nyolc százalékkal telje­sítették túl, s az egy foglal­koztatottra jutó anyagmentes termelésük 109 ezerről 118 ezer forintra nőtt. Nem érhe­ti rossz szó az exportjukat sem, hiszen például a nem rubelelszámolású kivitelüket, több mint tizenegy százalék­kal gyarapították, hozzátéve, hogy ezt a tőkéspiacon meg­lévő dekonjunktúra ellenére sikerült véghez vinni. Bővül­tek kapcsolataik, így az or­szág szinte minden részében ismerik és használják a Dré­­gelypalán­kon készített termé­keket. Szélesedő kapcsolataik­nak egyszerű a receptje: a kölcsönös előnyökön nyugvó gazdasági kapcsolat. A község mindennapi éle­tében is érződik jelenlétük a a szövetkezetieknek, ott vannak kulturális eseményeken, sportrendezvényeken, társa­dalmi munkaakciókon, egyéb megmozdulásokon — a­­ falu és a szövetkezet együtt­működésének jó példáját mu­tatják. Ipoly Temetőszövetkezet, LÉ Négy község, Egyházasger­­ge, Ipolytarnóc, Mihálygerge és Litke közös gazdálkodása je­lenti az Ipoly Termelőszövet­kezet munkáját, melynek idei elismerése a kiváló jelző. Több mint négyezer hektáron gaz­dálkodik a közel három és fél száz fős szövetkezet, melynek az elmúlt évi tevékenységét — a kedvezőtlen adottság elle­nére — a dinamikus fejlődés, a pénzügyi stabilitás, a kie­gyensúlyozottság jellemzett. Fejlődésének döntő tényezője az adottságokhoz igazodó ter­mékszerkezet kialakítása volt. Ez elsősorban az állatte­nyésztésnek kedvez, ez a leg­főbb bevételi forrás, nevezete­sen a szarvasmarha-, nyésztés, sertésnevelés, juhte­­red­ményükkel jelentősen hozzá­járultak a társulásban létre­hozott narancshús alapanyag­biztosításához, s ezzel a me­gye hús- és húskészítmény-el­látásához, illetve a meglevő­­ választék bővítéséhez. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárral, valamint BRG salgótarjáni gyáregységé­­­vel kölcsönös előnyökön nyug­vó kooperációs kapcsolatokat alakítottak ki, a termelőszövet­kezeti helyiségek „kiadásával”. Az elmúlt években megnőtt a háztáji gazdálkodás szerepe, e téren integrációs módsze­rekkel próbálkoznak, s hosz­­szabb távú elképzeléseiket igyekszenek megvalósítani. Az eddigi eredményességet mutat­ja az is, hogy tavalyi nyeresé­gük meghaladta a tizenegy millió forintot. NÓGRÁDI SZÖVETKEZETEK Szécsényi ÉPSZÖV Az Ipoly völgyében­ mun­kálkodó ÉPSZÖV pontos ne­ve: építő- és szerelőipari szö­vetkezeti közös vállalat, s te­vékenységi köre három fő te­rületet ölel föl, a mezőgazda­­sági építéskivitelezést, a kap­csolódó létesítményeket és a lakásépítést. E munkálatokat jutalmazza az idén kiérdemelt Kiváló gazdasági társulás el­ismerő cím. A vállalat termelési érté­két bő tizenegy százalékkal teljesítette túl, nettó árbevé­teli tervét pedig több mint egyötödével növelte — egé­szében véve termelékeny­ V- ből. A gazdálkodási eredmény növekedése s az alapítóknak végzett munka, tovább erősí­tették az alapítói érdekeltsé­get, s a mezőgazdasági fela­datok elvégzése mindig el­sőbbséget kapott. Az ÉP­SZÖV tevékenyen vett részt a működési területeken je­lentkező lakásépítési és kul­turális teendők megvalósítá­sában, kötelezettségeinek ha­táridőben és jó minőségben tett eleget. Eredményesen ügyködik az országos, valamint a megyei koordinációs irodák munká­jában. Az új technológiák (No-Fines), a külföldi mun­kák (Líbia) vállalásával, társvállalatokat, míg alapító­a­it szaktanácsadással, gépköl­csönzéssel segíti. A három­száz fős szövetkezet elmúlt évi termelési értéke megha­ladta a kilencvennégymillió forintot, nyereségük pedig hét és fél milliót közelítette­k meg. Tevékenységüket az hűen minősíti, hogy a Szécsé­n­­nyi nagyközségi Tanács, s Ba­lassagyarmat városi Tanácsa dicsérő oklevéllel fejezték ki elismerésüket az ÉPSZÖV munkájáért. Kiváló szövetkezetek A krónikás kellemes kötelessége évről évre, így tavasz tájt, hogy a szocialista munkaver­seny legmagasabb elismerésének birtokosait néhány mondatban bemutassa, tudva azt ter­mészetesen, hogy ezernyi tényező befolyásol­hatta, ezúttal kik kapták meg a felsőbb szer­vek által odaítélt kiváló szövetkezeti kitünte­téseket. Azonban valamennyit jellemzett az a tudatos gazdasági munka, amelynek a számok­ban kimutatott végeredménye is figyelemre méltó a helyi adottságok viszonylatában. S mindezt a szövetkezeti gárda példás összefo­gásával, a lehetőségek kihasználásával, a „rej­tett” tartalékok föltárásával sikerült létrehoz­ni. A mai nehéz gazdasági helyzetben nem kis erőfeszítések vannak a kiváló szövetkezetek eredményei mögött, némelyeknél több éves munka gyümölcse érett meg mostanra, mások bátran vállalkoztak újdonságokra, kezdemé­nyezésekre, s így tevékenységük rövid szám­vetése egyúttal a jövő útját is sejteti. Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ Meghatározó szerepet tölt be a megyeszékhely és környé­ke fogyasztói ellátásában a Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ, amely ismét a kiváló cím tulaj­donosa lett. Mivel érdemelte ki az elismer­ést? A csupasz felsorolás is sokat elárul: je­lentősen nőtt az ipari kiegészí­tő tevékenység, határidő előtt üzembe helyezték a Ropi II. ipari részleget, kizárólag a termelékenységnek köszönhe­tően nőtt az árbevétel, s a me­gyei és országos átlagot megha­ladva ugyancsak jelentősen emelkedett a ruházati és a ve­­gyesiparcikk-forgalmazás. Nagy figyelmet fordít a szö­vetkezet a felvásárlásra, e te­vékenység árbevételéhez vi­szonyított aránya — mintegy tizenhárom százalék — szin­tén országosan is figyelemre méltó. Az élelmiszer-forgalom az objektív, nehezebbé váló körülmények ellenére, ha mér­sékelten is, de növekedett. Kü­lönös felelősséggel gondos­kodnak a munkáslakta terüle­tek, a peremkerületek és a fal­vak alapvető élelmiszerekkel történő ellátásáról. Mindezt a tevékenységi struktúra fokoza­tos átalakításával, a változó igényekhez történő igazítás­sal igyekeznek megvalósítani. A szövetkezetpolitikai célok végrehajtásából, a gazdasági eredményekből bőven kivet­ték részüket az ÁFÉSZ-nél dol­gozó párt- és KISZ-tagok, va­lamint az egyre szélesedő szo­cialista brigádmozgalom kol­lektívái. S nem titok, hogy a korábbi évek kiváló eredmé­nyei arra buzdítják az önma­gán­­­­nk igényes és magas mér­cét fölállító szövetkezetieket, hogy e sikersorozat a jövőben se szakadjon meg. KITÜNTETETTEK Vándorzászlók, dicséret A KISZÖV Nógrád megyei elnöksége évente odaítéli vándorzászlaját az eredményesen tevékenykedő ipari szövet­kezeteknek. Az idén hárman vehették át a kitüntetést: a Sal­gótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet, a Salgó Cipőipa­ri Szövetkezet és a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet. Az 1981. évi működési és társadalmi együttélés fejlesz­tésében, a gazdálkodásban és az állagmegóvásban elért kie­melkedő eredményeiért a SZÖVOSZ elnöksége dicséretben ré­szesítette a salgótarjáni 1. számú lakásszövetkezetet. 3 A megye ipari szövetkezetei a tervidőszak kezdetén IRTA: KRISCH ÁRPÁD, A KISZÖV ELNÖKE „ A tavalyi terv végrehajtásával a VI. ötéves terv társ­adalmi-gazdasági programjának megvalósítását kezdtük meg. Az elmúlt időszakban fokozatosan rosszabbodó kül­gazdasági és ennek következtében nehezebbé vált belső körülmények új, nagyobb követelményeket állítanak a gaz­dálkodó szervezetek, így az ipari szövetkezetek elé is. Szö­vetkezeteink tevékenysége megfelelt a népgazdasági elvá­rásoknak, igyekeztek rugalmasan alkalmazkodni a piaci igényekhez, ennek megfelelően korszerűsíteni termékszer­kezetüket, törekedtek a hatékonyabb, jövedelmezőbb gaz­dálkodásra, a belső tartalékok feltárására, jobb kihaszná­lására. A bruttó termelési érték differenciáltan változott. A könnyűipari ágazatba tartozó szövetkezetek az országos ipari átlagtól magasabb termelésnövelést értek el. Az épí­tőipari ágazatba tartozó szövetkezetek termelésnövekedése megegyezik az országos átlaggal. A szolgáltató szövetkezetek teljesítményértéke az 1980. évit 17,1 százalékkal haladta meg. A gépipari és egyéb ipari ágazatba tartozó szövetke­zetek termelési értéke csökkent, ami jelzi a termékszerke­zet-változást is, mivel tevékenységükön belül az anyag­mentes termelés részaránya jelentősen nőtt. Az eredmény alakulása valamennyi iparágban kedve­ző, a nyereség emelkedése a termelés növekedését 17—18 sz­ázalékkal haladta meg. A hatékonyság kedvező alakulá­sához a minimális létszámcsökkenés is hozzájárult Általá­nos jellemző, hogy szövetkezeteink a változó körülmények­hez gyorsan alkalmazkodva ellensúlyozták az ár- és a köz­gazdasági szabályozó rendszer negatív hatásait. A jövedelemszabályozás változásai ellenére az érde­keltségi alapok nem csökkentek. Az átlagkereset az irány­elveknek megfelelően, összességében 4,9 százalékkal emel­kedett, természetesen a nyereséggel egyenes arányban szö­vetkezetenként differenciáltan, ezen belül a fizikai dolgo­zók átlagbére 5,2 százalékkal nőtt. A jövedelmek az átlag­béreknél magasabban nőttek. Az 1981-ben megvalósított beruházások értéke 23 mil­lió forint, melyből 20 millió forint az építési költség. Az építési arány nélkülözhetetlen a technikai fejlődés megha­tározásához, mivel e téren szövetkezeteink elmaradtak. Ez­zel együtt folyamatosan történik a technológiák korszerű­sítése, új gépek, berendezések beállítása, a termelési felté­telek javítása. Éppen ezért 1992-ben mintegy 70 százalék­kal növekszik a tervezett beruházások volumene is. A tevékenységek korábbi átfogó minősítése alkalmá­val mintegy 10 százalékban határozták meg a visszafej­lesztés mértékét, amely időközben végrehajtásra is került. A gazdaságtalan termékek helyett olyan, elsősorban bel­földi árualapot bővítő termékeket gyártanak, amelyekre kereslet van, és csökkenteni lehet a hiánycikkek körét. A szövetkezetek külkereskedelmi tevékenysége tovább­ra sem jelentős az össztermelésen belül. A tevékenység összetételére jellemző, hogy túlsúlyban van a szerelés, a jövőben egyrészt a bérmunkakapcsolatok bővülésével, másrészt új lehetőségek felkutatásával, a termékgyártás bővülésével lehet számolni. A termékszerkezet korszerűsí­tése mellett szövetkezeteink számos olyan, a hatékonyság javítását célzó intézkedést tettek, amelyek az eredmé­nyekben realizálódtak: új technológiák, kisgépek alkalma­zása, munkahelyek célszerű átszervezése, nem termelő lét­szám lehetséges csökkentése, szállítási útvonalak rövidíté­se, az üresjáratok szűkítése, készletgazdálkodás javítása. Az idei tervek is a szövetkezetek rendelkezésére álló eszközök és lehetőségek figyelembevételével, az országos ta­nács irányelveinek megfelelően készültek el. Az elsődleges cél nem a termelés növelése, bár a termelés és értékesítés is meghaladja a tervek szerint a tavalyi szintet. Nagyobb mér­tékben emelkedik azonban a nyereség és az anyagmentes termelési érték. Szövetkezeteink az áruellátás javítása érdekében igye­keznek a piaci keresletnek megfelelően kis sorozatú és vá­lasztékbővítő, jó minőségű termékeket gyártani. Jelentős kezdeményezésnek tartjuk, hogy három szövetkezet kezdett kisbútort gyártani. A Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet cserépkályhacsempék gyártását kezdi meg a II. fél­évben, s megfelelő minőség esetén reális lehetőség van a belföldi ér­tékesítés mellett a külföldi piacon való megjelenésre is. Ki­használjuk az új szervezeti rendszer adta lehetőségeket. Há­rom kisszövetkezet, két szakcsoport és kilenc átalányelszá­molásos egység kezdte meg működését. Az anyag- és ener­giatakarékosság fokozására szövetkezeteink többsége intéz­kedési tervet készített. A gazdasági feladatok sikeres teljesítésében jelentős sze­repe van szövetkezetpolitikai és mozgalmi tevékenységének. A szövetkezet tagjai demokratikus önkormányzat keretei kö­zött gyakorolják döntési, irányítási és ellenőrzési jogaikat. Az önkormányzati szervezet a szövetkezeti törvény módosí­tásával jelentős mértékben változott, gazdagodott. Az önkor­mányzat nélkülözhetetlen és legfontosabb szerve a közgyű­lés. A munkahelyi tanácskozás mint közvetlen demokratikus szervezeti forma — létszáma, jogosítványai és egyszerűen működésénél fogva a legjobb teret adja a szövetkezeti dol­gozók személyes részvételére. A szövetkezeti dolgozók több­sége bátran, határozottan és kritikus hangnemben vesz részt ezeken a fórumokon és gyakorolja döntési, véleményezési, javaslattételi jogát. A szövetkezeti vezetés rendszerében ked­vező a munkahelyi tanácskozások működése: tájékoztatást igényelnek, segítik a vezetést, részt vállalnak a végrehajtás­ban, és ellenőrzési szerepkörben tevékenykednek. A gazdasági és társadalmi célkitűzéseket a testületek tevékenységén túl jól segíti a szocialista munkaverseny-moz­­galom. A brigádok vállalásai a hatékonyabb munkavégzése mellett az önképzésre, továbbképzésre, a közösségi szellem erősítésére irányulnak. A szövetkezetek előtt áló feladatok továbbra is a szoci­alista brigádok kezdeményezőkészségével, áldozatos munká­jával realizálhatók. A szövetkezetek vezetőségeinek lehetővé kell tenni, hogy a vállalások a munkaköri kötelesség átla­gos színvonalát meghaladó teljesítmény elérésére a munka­végzés, a termékek és szolgáltatások minőségének növelésé­re, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, gépek, be­rendezések jobb kihasználására, a szervezettség növelésére irányuljanak. Eze­kkel a gondolatokkal köséreltem meg a szövetkezete­ink elmúlt évi tevékenységének főbb irányait, s jelen ten­nivalóit ismertetni. Továbbra is bízunk a szövetkezeti kol­lektívák alkotó munkájában, melynek eredményeként a nae­hezebb gazdasági követelményekkel is lépést tudunk tartani.

Next