Nógrádi Szövetkezetek, 1982 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1982-05-01 / 5. szám
2382. május Balassagyarmati Szolgáltató Szövetkezet Manapság sok szó esik szolgáltatásról, nőtt az igény a vele szemben, magasabbak lettek a követelmények, s az emberek inkább hajlandók többet fizetni, ám cserébe jobbat, korszerűbbet várnak. A Balassagyarmati Szolgáltató Szövetkezetnél ezt úgy mondják, haladni kell a korral, az igényekkel, s ez jut kifejezésre abban, hogy a hagyományos fodrász-, kozmetikus-, fényképész-szolgáltatások színvonalát jelentősen emelték az elmúlt esztendőkben. Több modern egység épült, a meglévőket pedig felújították, korszerűsítették. Ezenkívül az egyéb szolgáltatói ágazatokban is igyekeztek eredményesebb munkát elérni. Nagy figyelmet fordítottak a lakossági építő-, javító-, karbantartó tevékenységekre, illetve ezek műszaki színvonalának emelésére. Bővítették szakmai gárdájukat és a rohamosan növekvő igények kielégítésére három új felvevőhelyet létesítettek. Természetesen, a fáradozások mögött az eredmények sem maradtak el: az elmúlt évben szolgáltatási árbevételük nyolc százalékkal nőtt, ezen belül a lakossági rubrika harminchárom százalékos emelkedést mutatott. De az egy foglalkoztatottra jutó anyagmentes termelés is figyelemre méltó, több mint egyötödével nagyobb tavalyinál. Eredményeik különösen a motortekercselésben, az építőipari javításoknál és a bérmunkában kimagaslóak. S ez azt is jelentette, hogy az elmúlt hat esztendő két-két oklevele és vándorzászlaja után a Kiváló szövetkezet elismerést is sikerült megduplázni 1 Madách Imre Termelőszövetkezet, Szügy Futóhomok és a savanyú erdei kötött talajtípusok között jószerivel minden megtalálható a szügyi Madách Imre Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 2650 hektárnyi területén, s noha a megyei átlagnál kedvezőtlenebb körülmények között gazdálkodnak, mégis övék az egyik idei kiváló cím. Vezetésszerkezetüket, éppen az előbbiek miatt, igyekeztek a talajviszonyokhoz igazítani, ennek eredménye lett, hogy őszi búzából hektáronként hatszáz kilogrammal, tavaszi árpából pedig több mint ezeregyszáz kilogrammal termeltek többet, mint a megyei átlag. Hasonlóképpen sikeredett vetőburgonyájuk, zöldbab- és málnatermésük is, ez utóbbi például duplája a nógrádi színvonalnak ! Mindemellett nagy figyelmet fordítottak a háztáji termelésre, a szakcsoportok munkájára. Rendszeres tanácsadással szaporítóanyagokkal, és vetőmagokkal látták el a kistermelőket,, akik tetemes mennyiségekben foglalkoznak étkezési burgonya, uborka, málna és ribiszkefélék termesztésével. Az állatok és az állati termékek előállítását szálas és abraktakarmány biztosításával segítették elő, míg a fölvásárolt áruk között szerepel a hízómarha, a sertés, a nyúl, a tej, a tojás — az elmúlt évben több mint tizennégymillió forint értéket hozott ez az ágazat. E néhány adatból is kitűnik, hogy a szövetkezet az ágazatok közötti kiegyensúlyozott gazdálkodásával ért el figyelemre méltó eredményeket. KALLÓ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Ismerve a mai gazdasági helyzetet, meglepő tény, hogy az életszínvonal megtartása mellett jelentősen növekedett az elmúlt esztendőben is a lakosság takarékbetét-állománya. E pénzőrző és forgalmazó tevékenységből nagy részt vállalnak a megyénkben működő takarékszövetkezetek, melyek közül az idén a „Kálló és Vidéke...” érdemelte ki a pénzügyminiszter, a SZÖVOSZ és KPVDSZ elnökségének kiváló a kitüntetését. öt községre terjed ki működési körzete, Kállóra és környékére, s az e vidéken élők száma meghaladja a hatezret. Közülük több mint másfél ezren tagjai a takarékszövetkezetnek, összbetétállományuk pedig túllépte a huszonegymillió forintot. Gazdálkodásuk hosszabb idő óta kiegyensúlyozott, hatékonysági mutatóik rendszeresen fölülmúlják megyei átlagot. Például bérhatékonyságuk több mint negyven százalékkal több, betétnövelésük a megyei arány 14,6 százalékos növekedésével szemben a húsz százalékot érte el. Hiteleik az áruvásárlást, az építkezéseket, s mezőgazdasági termelést segítették. Szondi Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet Bő tízesztendős múlttal rendelkezik a dréglypalánki lakatos- és szerelőipari szövetkezet, s tavalyi bravúrját megismételve az idén ismét a kiváló cím birtokosa lett csaknem négyszáz fős közösség. Jellegzetes tevékenységi kört alakított ki a szövetkezet, vállalnak technológiai szerelést, ezen belül vas-, fém-, villamosipari, elektrotechnikai gépek, berendezések gyártását, javítását, ellenőrzését és összeszerelését. Termelési tervüket több mint nyolc százalékkal teljesítették túl, s az egy foglalkoztatottra jutó anyagmentes termelésük 109 ezerről 118 ezer forintra nőtt. Nem érheti rossz szó az exportjukat sem, hiszen például a nem rubelelszámolású kivitelüket, több mint tizenegy százalékkal gyarapították, hozzátéve, hogy ezt a tőkéspiacon meglévő dekonjunktúra ellenére sikerült véghez vinni. Bővültek kapcsolataik, így az ország szinte minden részében ismerik és használják a Drégelypalánkon készített termékeket. Szélesedő kapcsolataiknak egyszerű a receptje: a kölcsönös előnyökön nyugvó gazdasági kapcsolat. A község mindennapi életében is érződik jelenlétük a a szövetkezetieknek, ott vannak kulturális eseményeken, sportrendezvényeken, társadalmi munkaakciókon, egyéb megmozdulásokon — a falu és a szövetkezet együttműködésének jó példáját mutatják. Ipoly Temetőszövetkezet, LÉ Négy község, Egyházasgerge, Ipolytarnóc, Mihálygerge és Litke közös gazdálkodása jelenti az Ipoly Termelőszövetkezet munkáját, melynek idei elismerése a kiváló jelző. Több mint négyezer hektáron gazdálkodik a közel három és fél száz fős szövetkezet, melynek az elmúlt évi tevékenységét — a kedvezőtlen adottság ellenére — a dinamikus fejlődés, a pénzügyi stabilitás, a kiegyensúlyozottság jellemzett. Fejlődésének döntő tényezője az adottságokhoz igazodó termékszerkezet kialakítása volt. Ez elsősorban az állattenyésztésnek kedvez, ez a legfőbb bevételi forrás, nevezetesen a szarvasmarha-, nyésztés, sertésnevelés, juhteredményükkel jelentősen hozzájárultak a társulásban létrehozott narancshús alapanyagbiztosításához, s ezzel a megye hús- és húskészítmény-ellátásához, illetve a meglevő választék bővítéséhez. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárral, valamint BRG salgótarjáni gyáregységével kölcsönös előnyökön nyugvó kooperációs kapcsolatokat alakítottak ki, a termelőszövetkezeti helyiségek „kiadásával”. Az elmúlt években megnőtt a háztáji gazdálkodás szerepe, e téren integrációs módszerekkel próbálkoznak, s hoszszabb távú elképzeléseiket igyekszenek megvalósítani. Az eddigi eredményességet mutatja az is, hogy tavalyi nyereségük meghaladta a tizenegy millió forintot. NÓGRÁDI SZÖVETKEZETEK Szécsényi ÉPSZÖV Az Ipoly völgyében munkálkodó ÉPSZÖV pontos neve: építő- és szerelőipari szövetkezeti közös vállalat, s tevékenységi köre három fő területet ölel föl, a mezőgazdasági építéskivitelezést, a kapcsolódó létesítményeket és a lakásépítést. E munkálatokat jutalmazza az idén kiérdemelt Kiváló gazdasági társulás elismerő cím. A vállalat termelési értékét bő tizenegy százalékkal teljesítette túl, nettó árbevételi tervét pedig több mint egyötödével növelte — egészében véve termelékeny V- ből. A gazdálkodási eredmény növekedése s az alapítóknak végzett munka, tovább erősítették az alapítói érdekeltséget, s a mezőgazdasági feladatok elvégzése mindig elsőbbséget kapott. Az ÉPSZÖV tevékenyen vett részt a működési területeken jelentkező lakásépítési és kulturális teendők megvalósításában, kötelezettségeinek határidőben és jó minőségben tett eleget. Eredményesen ügyködik az országos, valamint a megyei koordinációs irodák munkájában. Az új technológiák (No-Fines), a külföldi munkák (Líbia) vállalásával, társvállalatokat, míg alapítóait szaktanácsadással, gépkölcsönzéssel segíti. A háromszáz fős szövetkezet elmúlt évi termelési értéke meghaladta a kilencvennégymillió forintot, nyereségük pedig hét és fél milliót közelítettek meg. Tevékenységüket az hűen minősíti, hogy a Szécsénnyi nagyközségi Tanács, s Balassagyarmat városi Tanácsa dicsérő oklevéllel fejezték ki elismerésüket az ÉPSZÖV munkájáért. Kiváló szövetkezetek A krónikás kellemes kötelessége évről évre, így tavasz tájt, hogy a szocialista munkaverseny legmagasabb elismerésének birtokosait néhány mondatban bemutassa, tudva azt természetesen, hogy ezernyi tényező befolyásolhatta, ezúttal kik kapták meg a felsőbb szervek által odaítélt kiváló szövetkezeti kitüntetéseket. Azonban valamennyit jellemzett az a tudatos gazdasági munka, amelynek a számokban kimutatott végeredménye is figyelemre méltó a helyi adottságok viszonylatában. S mindezt a szövetkezeti gárda példás összefogásával, a lehetőségek kihasználásával, a „rejtett” tartalékok föltárásával sikerült létrehozni. A mai nehéz gazdasági helyzetben nem kis erőfeszítések vannak a kiváló szövetkezetek eredményei mögött, némelyeknél több éves munka gyümölcse érett meg mostanra, mások bátran vállalkoztak újdonságokra, kezdeményezésekre, s így tevékenységük rövid számvetése egyúttal a jövő útját is sejteti. Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ Meghatározó szerepet tölt be a megyeszékhely és környéke fogyasztói ellátásában a Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ, amely ismét a kiváló cím tulajdonosa lett. Mivel érdemelte ki az elismerést? A csupasz felsorolás is sokat elárul: jelentősen nőtt az ipari kiegészítő tevékenység, határidő előtt üzembe helyezték a Ropi II. ipari részleget, kizárólag a termelékenységnek köszönhetően nőtt az árbevétel, s a megyei és országos átlagot meghaladva ugyancsak jelentősen emelkedett a ruházati és a vegyesiparcikk-forgalmazás. Nagy figyelmet fordít a szövetkezet a felvásárlásra, e tevékenység árbevételéhez viszonyított aránya — mintegy tizenhárom százalék — szintén országosan is figyelemre méltó. Az élelmiszer-forgalom az objektív, nehezebbé váló körülmények ellenére, ha mérsékelten is, de növekedett. Különös felelősséggel gondoskodnak a munkáslakta területek, a peremkerületek és a falvak alapvető élelmiszerekkel történő ellátásáról. Mindezt a tevékenységi struktúra fokozatos átalakításával, a változó igényekhez történő igazítással igyekeznek megvalósítani. A szövetkezetpolitikai célok végrehajtásából, a gazdasági eredményekből bőven kivették részüket az ÁFÉSZ-nél dolgozó párt- és KISZ-tagok, valamint az egyre szélesedő szocialista brigádmozgalom kollektívái. S nem titok, hogy a korábbi évek kiváló eredményei arra buzdítják az önmagánnk igényes és magas mércét fölállító szövetkezetieket, hogy e sikersorozat a jövőben se szakadjon meg. KITÜNTETETTEK Vándorzászlók, dicséret A KISZÖV Nógrád megyei elnöksége évente odaítéli vándorzászlaját az eredményesen tevékenykedő ipari szövetkezeteknek. Az idén hárman vehették át a kitüntetést: a Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezet, a Salgó Cipőipari Szövetkezet és a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet. Az 1981. évi működési és társadalmi együttélés fejlesztésében, a gazdálkodásban és az állagmegóvásban elért kiemelkedő eredményeiért a SZÖVOSZ elnöksége dicséretben részesítette a salgótarjáni 1. számú lakásszövetkezetet. 3 A megye ipari szövetkezetei a tervidőszak kezdetén IRTA: KRISCH ÁRPÁD, A KISZÖV ELNÖKE „ A tavalyi terv végrehajtásával a VI. ötéves terv társadalmi-gazdasági programjának megvalósítását kezdtük meg. Az elmúlt időszakban fokozatosan rosszabbodó külgazdasági és ennek következtében nehezebbé vált belső körülmények új, nagyobb követelményeket állítanak a gazdálkodó szervezetek, így az ipari szövetkezetek elé is. Szövetkezeteink tevékenysége megfelelt a népgazdasági elvárásoknak, igyekeztek rugalmasan alkalmazkodni a piaci igényekhez, ennek megfelelően korszerűsíteni termékszerkezetüket, törekedtek a hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodásra, a belső tartalékok feltárására, jobb kihasználására. A bruttó termelési érték differenciáltan változott. A könnyűipari ágazatba tartozó szövetkezetek az országos ipari átlagtól magasabb termelésnövelést értek el. Az építőipari ágazatba tartozó szövetkezetek termelésnövekedése megegyezik az országos átlaggal. A szolgáltató szövetkezetek teljesítményértéke az 1980. évit 17,1 százalékkal haladta meg. A gépipari és egyéb ipari ágazatba tartozó szövetkezetek termelési értéke csökkent, ami jelzi a termékszerkezet-változást is, mivel tevékenységükön belül az anyagmentes termelés részaránya jelentősen nőtt. Az eredmény alakulása valamennyi iparágban kedvező, a nyereség emelkedése a termelés növekedését 17—18 százalékkal haladta meg. A hatékonyság kedvező alakulásához a minimális létszámcsökkenés is hozzájárult Általános jellemző, hogy szövetkezeteink a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodva ellensúlyozták az ár- és a közgazdasági szabályozó rendszer negatív hatásait. A jövedelemszabályozás változásai ellenére az érdekeltségi alapok nem csökkentek. Az átlagkereset az irányelveknek megfelelően, összességében 4,9 százalékkal emelkedett, természetesen a nyereséggel egyenes arányban szövetkezetenként differenciáltan, ezen belül a fizikai dolgozók átlagbére 5,2 százalékkal nőtt. A jövedelmek az átlagbéreknél magasabban nőttek. Az 1981-ben megvalósított beruházások értéke 23 millió forint, melyből 20 millió forint az építési költség. Az építési arány nélkülözhetetlen a technikai fejlődés meghatározásához, mivel e téren szövetkezeteink elmaradtak. Ezzel együtt folyamatosan történik a technológiák korszerűsítése, új gépek, berendezések beállítása, a termelési feltételek javítása. Éppen ezért 1992-ben mintegy 70 százalékkal növekszik a tervezett beruházások volumene is. A tevékenységek korábbi átfogó minősítése alkalmával mintegy 10 százalékban határozták meg a visszafejlesztés mértékét, amely időközben végrehajtásra is került. A gazdaságtalan termékek helyett olyan, elsősorban belföldi árualapot bővítő termékeket gyártanak, amelyekre kereslet van, és csökkenteni lehet a hiánycikkek körét. A szövetkezetek külkereskedelmi tevékenysége továbbra sem jelentős az össztermelésen belül. A tevékenység összetételére jellemző, hogy túlsúlyban van a szerelés, a jövőben egyrészt a bérmunkakapcsolatok bővülésével, másrészt új lehetőségek felkutatásával, a termékgyártás bővülésével lehet számolni. A termékszerkezet korszerűsítése mellett szövetkezeteink számos olyan, a hatékonyság javítását célzó intézkedést tettek, amelyek az eredményekben realizálódtak: új technológiák, kisgépek alkalmazása, munkahelyek célszerű átszervezése, nem termelő létszám lehetséges csökkentése, szállítási útvonalak rövidítése, az üresjáratok szűkítése, készletgazdálkodás javítása. Az idei tervek is a szövetkezetek rendelkezésére álló eszközök és lehetőségek figyelembevételével, az országos tanács irányelveinek megfelelően készültek el. Az elsődleges cél nem a termelés növelése, bár a termelés és értékesítés is meghaladja a tervek szerint a tavalyi szintet. Nagyobb mértékben emelkedik azonban a nyereség és az anyagmentes termelési érték. Szövetkezeteink az áruellátás javítása érdekében igyekeznek a piaci keresletnek megfelelően kis sorozatú és választékbővítő, jó minőségű termékeket gyártani. Jelentős kezdeményezésnek tartjuk, hogy három szövetkezet kezdett kisbútort gyártani. A Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet cserépkályhacsempék gyártását kezdi meg a II. félévben, s megfelelő minőség esetén reális lehetőség van a belföldi értékesítés mellett a külföldi piacon való megjelenésre is. Kihasználjuk az új szervezeti rendszer adta lehetőségeket. Három kisszövetkezet, két szakcsoport és kilenc átalányelszámolásos egység kezdte meg működését. Az anyag- és energiatakarékosság fokozására szövetkezeteink többsége intézkedési tervet készített. A gazdasági feladatok sikeres teljesítésében jelentős szerepe van szövetkezetpolitikai és mozgalmi tevékenységének. A szövetkezet tagjai demokratikus önkormányzat keretei között gyakorolják döntési, irányítási és ellenőrzési jogaikat. Az önkormányzati szervezet a szövetkezeti törvény módosításával jelentős mértékben változott, gazdagodott. Az önkormányzat nélkülözhetetlen és legfontosabb szerve a közgyűlés. A munkahelyi tanácskozás mint közvetlen demokratikus szervezeti forma — létszáma, jogosítványai és egyszerűen működésénél fogva a legjobb teret adja a szövetkezeti dolgozók személyes részvételére. A szövetkezeti dolgozók többsége bátran, határozottan és kritikus hangnemben vesz részt ezeken a fórumokon és gyakorolja döntési, véleményezési, javaslattételi jogát. A szövetkezeti vezetés rendszerében kedvező a munkahelyi tanácskozások működése: tájékoztatást igényelnek, segítik a vezetést, részt vállalnak a végrehajtásban, és ellenőrzési szerepkörben tevékenykednek. A gazdasági és társadalmi célkitűzéseket a testületek tevékenységén túl jól segíti a szocialista munkaverseny-mozgalom. A brigádok vállalásai a hatékonyabb munkavégzése mellett az önképzésre, továbbképzésre, a közösségi szellem erősítésére irányulnak. A szövetkezetek előtt áló feladatok továbbra is a szocialista brigádok kezdeményezőkészségével, áldozatos munkájával realizálhatók. A szövetkezetek vezetőségeinek lehetővé kell tenni, hogy a vállalások a munkaköri kötelesség átlagos színvonalát meghaladó teljesítmény elérésére a munkavégzés, a termékek és szolgáltatások minőségének növelésére, az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, gépek, berendezések jobb kihasználására, a szervezettség növelésére irányuljanak. Ezekkel a gondolatokkal köséreltem meg a szövetkezeteink elmúlt évi tevékenységének főbb irányait, s jelen tennivalóit ismertetni. Továbbra is bízunk a szövetkezeti kollektívák alkotó munkájában, melynek eredményeként a naehezebb gazdasági követelményekkel is lépést tudunk tartani.