Nógrádi Szövetkezetek, 1982 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-01 / 6. szám
4982. Jörifas Ahol röpködnek a milliók... A magyarnándori Cserhátvidéke körzeti Takarékszövetkezetről valóban elmondható, hogy útba esik jövet-menet, hiszen a község szívében, a centrumában található, éppen szemközt egy bolttal. Két, éppen vásárlásból hazaigyekvő asszonyt faggatunk a takarékszövetkezetről. — Biztos helyen van ott a pénzünk! — mondják. — hát az az igazság, hogy olyan kedvesek, előzékenyek, udvariasak, hogy az ember minden pénzét otthagyja. Dehát, ha kölcsönre van szükség, akkor megintcsak hozzájuk megyünk !— így az asszonyok, aztán a jól megrakott bevásárlótáskákkal a kezükben továbbmennek. Bent a takarékszövetkezet takaros kis épületében Holes Imre elnök azzal fogad, hogy jókor jöttünk, mert bőven van újságolnivalójuk, már sorolja is, szinte vég nélkül a különféle eseményeket, idei elképzeléseket. Ez évben szép számmal gyarapodnak területi kirendeltségeink — mondja —, Balassagyarmat, Herencsény, Szanda, Csitár, Bérces, Nézsa, Szügy Az elmúlt esztendő közepén pedig Cserhátsurányban oldottuk meg a pénzügyek intézését. Valamennyi a községek központjában épül s igyekszünk helyi igényeknek a legmesszebbmenőkig megfelelni. Sor kerül a központi üzletház bővítésére is, ezáltal mintegy hetven négyzetméterrel több terület áll majd rendelkezésünkre, s így lehetőség nyílik a nagyobb kapacitású könyvelőgépek elhelyezésére is. Kellenek a korszerűbb berendezések, mert nem kicsik a célkitűzések, ha minden igaz, akkor év végére elérik a százmillió forintos betétállományt. A tagok által befizetett részjegyeket pedig hétről nyolcmillióra növelni. Hitelkeretük szeretnék ebben az évben 32 millió forint, s úgy tűnik ezt maximálisan sikerült fölhasználni. — Egyéb pénzügyi mók? — érdeklődünk forgalHoles Imrétől. — Április elejétől a járási biztosítófióktól a lakosság havi biztosítási díjainak a beszedését átvettük, s ez jelentős forgalomemelkedést is hozott. Ezenkívül a magyarnándori, a balassagyarmati, a szügyi, az őrhalmi termelőszövetkezetekkel kötött megállapodás alapján mi fizetjük a háztáji felvásárlások ellenértékét, ezt a múlt évi 15 millióról 20—25 millióra szeretnénk teljesíteni. S itt jegyzem meg, hogy ilyen jellegű szerződést kötünk a jövőben a cserhátsurányi, a szandai, a berceli és a nézsai termelőszövetkezetekkel is. Jól bevált ez a módszer, a többi között azért is, mert ily módon a korábbinál kisebb mértékben nyílik lehetőség a manipulálásokra a felvásárlás során A tartalmas kapcsolatokra nagy figyelmet fordít a takarékszövetkezet, rendszeres az együttműködés a COOPTOURIST-tal, csupán az év eddig eltelt néhány hónapjában közel egymillió forintos megrendelést vettek föl az utazási iroda részére. Nemrég írták alá az IBUSZ- szal kötött szerződésüket, így a „kettős konkurrencia” még nagyobb választékot kínál a takarékszövetkezeti tagok részére. Továbblépést jelent, hogy a gazdálkodó szövetkezetekkel, vállalatokkal is igyekeznek jó kapcsolatokat kiépíteni, így például Balassagyarmaton az Ipoly Bútorgyárral, a kábelgyárral, az Agrokerrel, a finom kötöttérugyárral, s a városgazdálkodási vállalattal. Természetesen, ahhoz, hogy ennyi pénz begyűljön, szükséges számos dolog, a szorgos munkálkodástól kezdve a lakosság életszínvonalának emelkedéséig. Ám, hogy ezt éppen a Cserhátvidéke körzeti Takarékszövetkezetnél helyezik el, az már sokban múlik a szervezőkészségen, az ügyintézők munkáján. S hogy ez utóbbit tartják igen fontosnak a szövetkezet dolgozói, nos, ez lehet a garancia arra, hogy jó helyen őrzik a környék dolgozóinak pénzét. „íftba esik jövet-menet. •” Az arcokon a feszültség, az izgalom apró jelei. A fodrásztanulók délelőtt még a szakmunkásképző intézetben vettek búcsút ballagó, idősebb társaiktól, köztük a leendő kollégáktól is, akik egy-két hét múlva már mint szakmunkások állnak a fodrászszékek mögött. Tizenkét első és ugyanennyi másodéves fodrásztanuló, a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet Pécskő-fodrászatában a mesterek és a vizsgabizottság előtt igyekeztek bizonyítani, hogy tanévben sikerült a a szakmai ismereteket elsajátítaniuk. — Apukám, semmi idegesség, ahogy tanultad és minden rendben lesz! — nyugtatgatta Danyi Flórián fodrász Csabai Zoltán első éves tanulót, az egyetlen fiút. Mint később kiderült, a fiatalember cseppet volt lámpalázas, sem a feladatokat szépen teljesítette. A tanulók — az első évesek — borotváltak és hagyományos hajvágást végeztek a velük érkezett modelleken. A másodévesek Marcell-vízhullámot, sassan hajvágást beszárítással és egy nappali frizurát készítettek. Csattogtak az öllők, zúgtak a hajvágó gépek, duruzsoltak a hajszárítók. Nem voltak stopperek, hiszen ebben a szakmában nem a gyorsaság a döntő, hanem az ügyesség; az alkotás kettőtől este Délután tartott a vizsga; hatig természetesen ott izsgáltak a szülők, barátok, ismerősök is. Ezután a „zsűri” lépett színre: Bódi Béla, nyugdíjas fodrász, Juhász István, Fülöp Zoltán a szakmunkásképző intézet szakemberei: Tarr András oktató, Danyi Flórián, Jedlicska István férfifodrászok. A női fodrászjelöltek mezőnye teljesítményét értékeltei Oláh Zoltánná szakoktató, Andó Miklósné oktató Csabai Zoltánná fodésrász. — Tehetségesek a gyerekek! — jegyezte meg Bódi Béla a szövetkezet volt ágazatvezetője. Ez volt a véleménye a többieknek is. Ami az átlagot illeti: panasz valóban nem lehet a legfiatalabbakra, hiszen jó eredményt értek el. Egyed János Vizsgáztak a fodrászjelöltek í RÖGRÄDT3 Differenciálás — teljesítménykövetelmény A szorgalmas, igyekvő, munkáját szerető, azt hivatásának tekintő dolgozók mind az ipari, mind a mezőgazdasági szövetkezetekben és az ÁFÉSZ- eknél egyetértenek azzal az önmaguk és a közösség javát szolgáló igénnyel, hogy olyan bérezési módszert kellene kialakítani, amely az előbb említett dolgozókat tudásuk még nagyobb kibontakoztatására, szorgalmuk, igyekezetük további növelésére ösztönzi. Ugyanakkor háttérbe szorítja a testeket, a ráérősöket, a kényelmeseket, a fizetést sok tekintetben jelenléti díjnak tekintőket, akiknek többsége mindig a legharsányabban szorgalmazza a munka nélküli nagyobb bért, és erőteljesen tiltakozik mindenfajta differenciálás ellen. Pedig az utóbbinak hallatlan nagy szerepe van azoknak a gazdasági és gazdálkodási feladatoknak a gyors, időbeni elvégzése érdekében, amelyek a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, az életszínvonal és az életkörülmények megtartását szolgálják. Senki sem állítja, hogy jelenlegi bérrendszerünk - ami elég változatos - egyértelműen és kizárólag a legjobbak ösztönzését szolgálja. Más népgazdasági követelményeknek, a kiáramló vásárlóerők szabályozásának is eleget kell tennie. Mindenesetre a most folyó bérezéssel kapcsolatos korszerűsítési munkálatok a legfőbb követelmény jegyében: a hatékonyság, a termelékenység, a gazdaságosság növelése, — zajlanak. Úgy is szoktuk mondani, hogy fokozni kell a vállalatok teljesítőképességét. Ennek érdekében feltehető, hogy az eddig is jó eredményeket hozó ipari, mezőgazdasági szövetkezetek és ÁFÉSZ-kereskedelmi egységek a korábbinál nagyobb lehetőséget kapnak az adósávok kedvező módosításával, a mainál nagyobb fejlődéshez. Ezzel egyidőben az átlaghoz ragaszkodókat pedig arra serkentik, hogy gyorsítsák a tempót. Az ösztönzésen kívül egy kis kényszert is adagolnak hozzá. Mindkét esetben az alapvető kiindulópont és megvalósítandó feladat: a kifizetett bérek mögött a mainál nagyobb követelmények legyenek. Az átlagnál magasabban kibocsátott bérek mögött pedig jóval magasabb követelmények húzódjanak meg. Az előbbiek megvalósításának elhúzódása, lassúsága, vontatottsága veszélyezteti, elodázása pedig megkérdőjelezheti az eddigi életszínvonal megtartásának lehetőségét. A kellemetlenségeket megelőzni csak oly módon lehetséges, ha az eredményesebb munka érdekében a jelenleginél jobban differenciálunk. Ha most ebben a nehéz helyzetben már bátrabban hozzákezdünk, akkor ennek előnyét a későbbiek során élvezni fogjuk. Már most is sok ipari, mezőgazdasági szövetkezetben és ÁFÉSZ- nél előfordul, hogy nem részesítenek mindenkit a bérfejlesztésben. Elsősorban azoknak emelik a bérüket, akik hatékonyan, gazdaságosan dolgoznak, jó minőséget adnak, ésszerűen használják fel az energiát, a különböző segédanyagokat és munkával töltik el a napi nyolcórai munkaidőt. Persze vállalni kell az ezzel járó felelősséget és „népszerűtlenséget”. Ezt az utat kell járni, mert a következő években a bérfejlesztés nagysága a jelenleginél még jobban kötődik majd a vállalati jövedelmezőség alakulásához. A differenciálás mellett nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági, ipari szövetkezetek és megyénk ÁFÉSZ-einek dolgozói időben ismerjék meg az elvégezendő feladatokkal járó kereseti lehetőségeket. Fontos és a mezőgazdaságban a nagy kampánymunkák idején — elsőnek az aratásnál. A világosan meghatározott cél, az annak elvégzését kisérő kereset ismeretének tudata önmagában is jelentős ösztönzőerő. Fokozza a leleményességet, az öntevékenységet. Az előbbiekből olyan következtetést is levonhatunk, hogy a dolgozók egyéni bérének is tükröznie kell, hogy az illető milyen módon járult hozzá a kívánt nyereség eléréséhez. Bár ez utóbbi létjogosultságát, s reális mérhetőségét többen vitatják, mégis azt kell mondanom: a dolgozóknak fontos szerepük van a kollektíva nyereségének alakításában, ezért ennek jelentkeznie kell a bérezésben is. Annak elismerése mellett hangsúlyozzuk, hogy a vezetőknek továbbra is meghatározó szerepük van az előbbiekben, mégpedig oly módon, amikor a teljesítménykövetelményeket minden szinten, a mindenkori igényekhez igazítják. Az előzetes információk szerint jövő évben fokozatosan, az azt követő esztendőkben pedig, ahogy a világgazdasági helyzet engedi, úgy erősödik majd a teljesítménykövetelmény és bérfejlesztés kívánt összhangjának mielőbbi megteremtése. — ve - Kiváló szövetkezet lett a Balassagyarmati Szolgáltató Szövetkezet. Az ünnepi közgyűlésen Farkas Sándor, szövetkezet elnöke ezt mondata: a VI. ötéves terv első évében célul tűztük, hogy tovább növeljük a hagyományos személyi szolgáltatást, a lakossági épületjavító-karbantartó szolgáltatást, a lakossági szállítást, továbbá az ipari szolgáltatást, valamint a közületi szállítást. Ők valóban mindennap akár az épületek rendbehozatalakor, akár a fodrászszalonban, vagy éppen a szállítási munka idején vizsgáznak. És az elmúlt esztendőben kiválóra oldották meg a feladataikat Az ünneplés jogos tehát Emlékeznek munkájukra Balassagyarmattól Rétságig, Vácig, majd a főváros innen több kerületében, de mindig ügyelve arra, hogy a megyében a legjobbat nyújtsák a lakosságnak. Néhány sokat mondó számadat bizonyítékul arra, hogy serényen végzik munkájukat, mindig a jobbra törekedvén. A vezetőség azt javasolta a közgyűlésnek a demokratizmusra ügyelve, hogy huszonkilencmillió forint legyen az elmúlt évi árbevételi tervük. Ezt a célkitűzést közel harmincötmillió forintra teljesítették. Hogy ezért a bevételért mit kellett dolgozni, az lemérhető a fodrászárakból, a javítási díjakból, valamint a szállítás költségeiből. Azt szokták mondani, hogy nekik a legapróbb fillérekből kell megteremteni a millió forintokat. Tehát a kis pénz a jó pénz — mondja a közmondás a régi kereskedői elvek alapján A balassagyarmati szolgáltatók jó évet zártak, megérdemelten kapták a Kiváló szövetkezet címet. És ezt az eredményt 269 ember érte el, akik a szövetkezetet magukénak vallják, fegyelmezetten végzik mindennapi munkájukat, ügyelnek arra, hogy a lakosság elégedett legyen azzal, amit nekik végeznek. Még az ünnepség előtt a szövetkezet három vezetője, Farkas Sándor elnök, Kis Sándor párttitkár, valamint Tóth Sándor kiváló munkáért kitüntetett ácsbrigádvezetővel beszélgettem. A munkájukról szólva érzékeltették, hogy szövetkezetben dolgozó emberek különböző társadalmi rétegekből tevődnek össze. Politikai munka kellett velük megértetni, hogy munkájuknak milyen nagy jelentősége van, és naponta vizsgáznak a megrendelőik előtt. Volt kire hivatkozniuk- Példaképnek állították eléjük a törzsgárdatagokat. Deme Jenőnét, a könyvelési csoport vezetőjét, alapító tagot, Balkó Istvánnét és Horváth Ferencnét, a női fodrászokat, Farkas Tihamért, a hideg-meleg burkoló brigádvezetőt, a nyolc ipari szövetkezeti kiváló dolgozó kitüntetettet és sok mást, akik szorgalmasan, felelősségteljesen a szövetkezet jó hírnevére ügyelve végzik munkájukat. Az elnök méltán mondhatta az ünnepi közgyűlésen: „Szövetkezetünk gazdálkodását értékelve megállapíthatjuk, hogy az előző évhez hasonlóan jelentősebb hitel-igénybevétel nélkül gazdálkodtunk, közel tizenhatmillió forint tiszta vagyont teremtve. Ilyen létesítmények fémjelzik munkájukat: Rétságon ötmillió forint értékű szolgáltatóház felépítése, Dejtár, Diósjenő szolgáltatórészlegek felállítása a lakosság legnagyobb megelégedésére. Korszerűsítették Balassagyarmaton és a járásban az üzleteket. A patvarci úton hosszabb távú beruházásokba kezdtek. Mindenütt, a hatósugarukba tartozó területeken, ott a kezük munkájának nyoma. És mindezeket jó költséggazdálkodással végezték el, mert a politikai munka sehonnét sem hiányzik, amely elősegíti a dolgozók gondolkodásában a fegyelmezett munkát, a jó minőségre való törekvést, a takarékosságot. A munkában a vezető szerepet a szocialista brigádok viszik. Tizenhét brigádba tömörülve végzik a feladataikat. Ezek között aranyérmesek ezüstérmesek, bronzérmesek vannak, nemes versenyben vetélkedve egymással a munkában, amelynek eredményét lakosság látja. Kiváló a törzs a gárdatagság, a mintegy 150 főt kitevő egységben. A törzsgárdatagok és a szocialista origádok magukkal viszik a fiatalabb nemzedéket, akik között már most ott vannak jövő reményei, akik folyamaatosan tanulnak. Balassagyarmaton a szolgáltató szövetkezetben bebizonyították, hogy lehet ezen a területen is nyereséggel dolgozni, méghozzá úgy, hogy munkájukat a lakosság elismerése kíséri. És most teljes erővel dolgoznak az idei feladataikon. A tervük 34,5 millió forint. Keményen meg kell érte dolgozniuk. De felkészültek rá. Tanulnak a magasabb színvonal elérése érdekében. Javítják a dolgozóik élet- és munkakörülményeit, emelik bérüket. Fő feladat az épületjavító-karbantartó munka; a szállítás gyorsítása; a lakossági szolgáltatás színvonalának emelése És mindezt pontosan a megjelölt határidőre, jó minőségben végezve. Úgy, hogy a lakosság elégedett legyen. .. — B — Balassagyarmati kiváló szövetkezet Mindent a lakosság érdekében... „Maradandó nyom" egy kiállításról Bemutatkozott: Bulgária Már hagyománnyá vált Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezetnél, hogy évente a szocialista brigádok, kalákában kiállítást rendeznek : egy-egy ország nevezetességeit, jellegzetességeit mutatják be fényképeken, dokumentumokon. Az elmúlt évben a Szovjetunióval ismerkedtek meg a szövetkezeti dolgozók, az akkori kuriózum az volt, hogy ki-ki ajándéktárgyat, saját néhány szuvenírt is elhozott a kiállításra. Az idén Bulgária került sorra, s ezúttal a szervezési teendők az Egyetértés Szocialista Brigádot illették. T Az idén volt 1300 éves Bulgária, s ez adta a kiállítás apropóját — mondta Bábel Gyuláné brigádvezető. Nagy-nagy lelkesedéssel kezdtünk a szervezéshez, amelyben sok segítséget kaptunk a Bolgár Kulturális és Tájékoztatási Központtól is. Több mint 160 fotót, dokumentumot bocsátottak a rendelkezésünkre, s ezeket állítottuk össze tablókká. Mindezt a STESZ tanácstermében és a folyosókon láthatták az érdeklődők, kiknek száma több száz volt. A bemutatót —, amely május elejétől huszadikáig tartott — Nyikolaj Popov, a Bolgár Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatóhelyettese nyitotta meg, s nemcsak a szövetkezetiek láthatták, hanem többek között az öblösüveggyár, a biztosító kollektívái, a Petőfi Sándor Általános Iskola, a 211. Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai, a KISZÖV képviselői. Az idei újdonság az volt, hogy a salgótarjáni pavilonsok ajándékboltból „kihelyezett” vásárt rendeztek, s mint a forgalom is bizonyítja, nem hiába. Hiszen a néhány napi alatt három és fél ezer forintnyit árusítottak. Volt még filmvetítés is a kiállítás kapcsán: a Dimitrov-perről, 3 Bulgária történetéről tekinthettek meg vetítést az érdekélődők. Mivelhogy már a bemutató után vagyunk a fogadtatásról is informálódtunk, eszerint az idén másodszor kiválóval kitüntetett Egyetértés brigád derekasan helytállt a szervezésben, lebonyolításban, s ezzel föladta a leckét a következő évi szervezőknek... És ami még a krónikához tartozik: a 13 fős számviteli brigád életében sem múlt el nyomtalanul a bolgár kiállítás, ugyanis itt született az ötlet, hogy vegyék föl a Dimitrov nevet, így hát, ha a legközelebbi brigádgyűlésen a kollektíva jóváhagyja, akkor egy életen — legalábbis egy brigádéleten — át „magukon viselik” ezt a kiállítást! Napelemek táplálják a litkei termelőszövetkezetben a szarvasmarhákat őrző villanypásztort. A napenergiát átalakító készülék az elektromos áramot akkumulátorokban tárolja, így rossz idő esetén is alkalmas a feladatok elvégzésére. — kj —