Nógrádi Szövetkezetek, 1988 (11. évfolyam, 1-4. szám)
1988-03-01 / 1. szám
XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÄRA: 4,50 FT 1988. MÁRCIUS Befejeződött a korszerűsítési program egy szakasza Megfiatalított, kulturált környezetben Az elmúlt esztendőben kettős feladatot oldott meg a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet kollektívája. Teljes intenzitással dolgozott az üzletek, fiókok korszerűsítésén, felújításán, hogy ily módon megteremtse a gazdaságosabb termelés, jobb szolgáltatás feltételeit, ezzel egyidejűleg igyekezett évi termelési feladatainak is eleget tenni. A feladatok sikeres megoldását az alábbiak jelzik. A tervezett 4 millió 744 ezer forinttal szemben 5 millió 200 ezer forintot költöttek az előbb említett felújításokra, korszerűsítésekre, melyhez 2 millió 821 ezer forint KTA támogatást kaptak az OKISZ- tól. Továbbá 200 ezer forintot áldoztak a zabari üzem és a villanyszerelő egység állóeszközeinek a fenntartására, modernizálására. Az elmúlt évben végrehajtott átalakítások, korszerűsítések egyúttal azt is jelentik, hogy az 1985—87. évre tervezett programot sikeresen befejezték. A tavalyi évben elköltött beruházási és felújítási összeggel együtt 3 év alatt 8 millió 429 ezer forintot használtak fel a fejlesztési elképzelések realizálására. Nem volt eléggé sikeres viszont az elmúlt évben végzett gazdálkodói tevékenység. A tervezett 1 millió 800 ezer forint nyereség helyett alig valamivel több mint 1 milliót sikerült elérniük. Az elmaradás elsősorban a már előbb említett fejlesztésekkel, valamint a munkabér, ezek közterheinek, a bérleti díjnak, a növekvő energiaköltségeknek az állóeszköz-fenntartással járó kiadásoknak köszönhető. Előnye viszont jelentkezik abban, hogy a szövetkezet valamennyi egységében teljesen felújított épületben, üzlethelyiségben, munkahelyen, kulturált körülmények között végzik szolgáltatásait. Ilyen előzmények után az idén, a tavaly elért árbevételi tervet 2,5 millióval kívánják túlszárnyalni. Ebből a lakossági szolgáltatás 31 milliót, azaz az árbevétel 64,6 százalékát képviseli. Figyelembe véve a bruttósítással és egyéb intézkedésekből fakadó plusz kiadásokat, csupán 750 ezer forint nyereség előteremtésével számolnak. Elérése érdekében az egy főre jutó árbevételnek meg kell haladnia a 131 ezer forintot. Ebben az esetben az 1987-ben elért egy évi, egy személyre jutó munkadíj 57 ezer 84 forintról 62 ezer 740 forintra emelkedik. A programból egyértelműen kitűnik, hogy 1988-ban is meghatározó szerepe lesz a lakossági szolgáltatási igények kielégítésének, az észszerű költséggazdálkodásnak, a most még kihasználatlan épületek előnyös hasznosításának, az új elszámolási formák megújításának, illetve újabbakkal való bővítésének. Január 1-től átalánydíjas egységként működik a Cered-Zabar községi fodrászat. Salgótarjánban a Gorkij-telepen lévő női fodrászat és kozmetika mellett megkezdte működését a férfifodrászat. Február elseje óta két fővel dolgozik a szilaspogonyi autójavító. Ugyancsak február 1-től, két fővel tevékenykedik Salgótarjánban az Arany János úti kozmetikai szalonban a női fodrászat. Pásztón a Nógrádi Sándorlakótelepen egy új kozmetikai részleg teljesíti a kedves vendégek kívánságait. Salgótarjánban új helyére költözött a Beszterce-lakótelepi fodrászat. Az új szolgáltató egységek mellett, — amelyek nem voltak gazdaságosak —, megszűntek. Ide sorolhatjuk többi között a Mérleg utcai a fényképészetet. Folyamatban van a villanyszerelők telephelyének és a korábban megszűnt szilaspogonyi fodrászat épületének az értékesítése. Mindezek azt bizonyítják, hogy a kollektíva a nehéz gazdasági körülmények között is, a lehetőségekhez képest részt vesz az ellátatlan települések lakossági szolgáltatási igényeinek a kielégítésében. Országra szóló zene Nívódíjas a nézsai Palóc kórus A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa és a Kórusok Országos Tanácsa negyedik alkalommal rendezte meg a szövetkezeti pávakörök és népzenei együttesek országos találkozóját. Eger harmadízben fogadta a találkozó résztvevőit kedves figyelmességgel, csupán a melengető tavaszt nem sikerült biztosítani. A meghirdetés idején már nehéz időket éltünk, úgy gondoltuk, kisebb lesz a lelkesedés, csökken a daloló kedv. Kellemesen csalódtunk — talán éppen emiatt erősebb lett a nóta szeretete, amelyet az elődöntőkön részt vett kétszáz együttes példáz leginkább. Az öt elődöntőből — Salgótarján is házigazdája volt az egyiknek l— harminchárom együttes jutott az országos találkozóra. Nógrád megyét a mohor amagyarnándori pávakör és a nézsai Palóc kórus képviselte. Először a zsűri előtt adtak számot tudásukból az együttesek, majd Füzesabonyban, Gyöngyöstarjánban, Sarudon, Tarnaleleszen és Verpeléten adtak ízelítőt műsorukból, meghódítva ezzel a közönség szívét. Örömmel állapítottuk meg, hogy a bemutatókon — az előző pávaközi találkozók óta — tovább gazdagodott a szövetkezeti dalosok hanganyaga, zenei ismerete, énektudása. Mind magabiztosabbá, művészibbé vált előadásmódjuk, ami nagy élményt nyújtott a hallgatóknak, ugyanakkor igen megnehezítette az Olsvay Imre által vezetett zsűri munkáját. A találkozóra meghívást kapott az ország valamennyi együttesének vezetője, akik nem csupán vendégei voltak a rendezvénynek, hanem társadalmi zsűriként értékelték az együttesek produkcióit. A háromnapos találkozó fénypontja az a produkció volt, melyet a 800 résztvevő nyújtott az egri bazilika előtti lépcsősoron. Alföldi Borús István karnagy vezényelte egyesített énekkar csodálatos műsorát, a dalosok jókedvét még a telet idéző süvítő hideg szél sem tudta megtörni. A Gárdonyi Színházban, az ünnepélyes eredményhirdetést megelőzően dr. Poden Gyula, a TOT főtitkárhelyettese méltatta a találkozót és Kodály Zoltán szavaival köszöntötte a lelkes nézősereget: „Nincs szebb feladat, mint belopni a szépség örömét az emberek életébe, azokéba, akik szívesen énekelnek, s azokéba is, akik nem muzsikusok.” A várva várt eredményhirdetés számunkra nagy örömöt hozott: a tíz nívódíjas egyike a nézsai Palóc kórus lett. Ezeken kívül a társadalmi zsűri különdíjast is kiosztották és három — fiatalokból álló — együttes meghívást kapott a Ki mit tud vetélkedő országos döntőjébe. A nívódíjas együttesek, a rendezvényhez méltóan, színvonalas gálaműsorral zárták az országos találkozót. Ivitz Zoltán Éljen hazánk felszabadulásának 43. évfordulója! «ütők a KISZ ben Milyen legyen a lakáspolitikai koncepció? Nem kis gond a szövetkezeti fiatalok körében: az önálló lakáshoz jutás. Dehát, mint köztudott, nem csupán ezt a réteget sújtják a magas lakásárak, a kamatterhek, a támogatási rendszer ellentmondásai... Nos, a fiatalok nem várnak valami csodára, hanem maguk kezdeményeznek: ötletekkel, elképzelésekkel. Megyénkben ezekben a hetekben több mint húsz fórumon vitatják meg a lakáspolitika koncepciós elképzeléseiről szóló témát, amelyet a KISZ Központi Bizottsága bocsátott az alapszervezetek rendelkezésére. Az alapos, igen konkrét, alternatívákat tartalmazó javaslat a mai gazdasági-társadalmi viszonyokból indul ki, s nem valamiféle „plusz pénzt kér” az állami kasszából, hanem a meglevő anyagi keret jobb, igazságosabb fölhasználását szorgalmazza. Miről is vitatkoznak ezekben a hetekben a KISZ- esek? A vitaanyag nyolc fejezetet ölel föl. A bevezető azokat a kérdéseket taglalja, amelyek arra adnak választ, hogy miért időszerű ma a lakáspolitikai foglalás újragondolása. állás- Három fő okot neveznek meg: romlottak a fiatalok lakáshoz jutási esélyei, elkezdődtek a lakásgazdálkodás hosszú távú továbbfejlesztésének munkálatai, végül gyengült az ifjúsági mozgalom érdekképviseleti hatása. Majd a továbbiakban arról esik szó, miért is van szükség egy átfogó, több évre szóló programra, s, hogy miben látják a jelenlegi lakásgazdálkodás feszültségeit. Ezt követően ismerteti a dokumentum részletesen a KISZ ezzel kapcsolatos elképzeléseit. Ezek között igen fontos alapelv az, hogy kiemelt figyelmet kívánnak fordítani a lakással nem rendelkezők lakáshoz jutási esélyeinek javítására, a népesedéspolitikai törekvésekre, s a lakáságazat szükségszerű átalakításából fakadó anyagi terheknek a társadalmi csoportok közötti arányosabb megosztására. „A társadalom és az állam felelőssége legyen minden állampolgár megfelelő színvonalú lakhatásának biztosítása” — olvashatjuk a vitaanyagban. Aztán külön-külön teret szentel az egységes támogatáspolitika elveinek és eszközeinek, javaslatot tesz a bérlakásrendszer továbbfejlesztésére, valamint a személyi tulajdonú lakásépítés, -vásárlás pénzügyi feltételeire. Az eddig lezajlott tucatnyi vita is világosan jelzi, hogy az ifjúsági mozgalomban egy újfajta gondolkodás, szemlélet van kialakulóban. Előtérbe kerülnek az érdekképviselet problémakörei, a fiatalok élet- és munkakörülményei. Bízunk abban, hogy lesz erő a megvalósításhoz is! Nógrádi falusi bank a fővárosban Megyénk második legnagyobb takarékszövetkezete az Érsekvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet. A takarékbetét- és részjegyállomány együttes összege meghaladja a 220 millió forintot. Az elmúlt évben 23,8 százalékos növekedést értek el, de az emelkedés az elmúlt három év átlagában is meghaladta a 17 százalékot. A szövetkezet egy dolgozójára eső forgalomban első helyen állnak a megyében, míg a bérhatékonyságban a második helyet foglalják el. Ugyancsak második helyen állnak a dolgozók átlagkeresete tekintetében, mely havi átlagban az elmúlt évben 7268 forint volt. A szövetkezet tevékenységi körét kiterjesztette immár a megye határán túlra is. Még 1986 decemberében Budapesten, a XIII. kerületben nyitott egy kirendeltséget, a kerületi lakosság nagy örömére. Harmincegyből huszonöt Pesten Kölcsönös bizalom A szövetkezet takarékbetétnövekedése 1987-ben abszolút értékben 31,5 millió forint volt, s ebből 25,7 millió forint már Budapesten gyűlt össze. A budapesti kirendeltség a kölcsönök folyósításában is jól indította a működés első évét. 1987-ben már 12,7 millió forint kölcsönt folyósítottak Budapesten, míg a szövetkezet összes kölcsönfolyósítása 30,8 millió forint volt, tehát a megyei működési területen 18,1 millió forint kölcsönfolyósítás történt. A XIII. kerületi lakosság a működés első évében már jól megismerte az érsekvadkerti takarékszövetkezetet, illetve budapesti kirendeltségének munkáját, s a bizalom kölcsönös lett a szövetkezet és a tagság egyre jobban érzi a takarékszövetkezetben rejlő előnyöket, amit a részközgyűlésen nyilvánított múlt évi tagsági vélemények is igazolnak. A mai nehéz gazdasági helyzetben egyáltalán nem feltűnő, hogy egy falusi bank Budapestre is „beteszi a lábát”, mert a pesti ember sem az eszközökben válogat, hanem céljai eléréséhez, a legmegfelelőbbet választja még a pénzintézetek tekintetében is. Az érsekvadkerti takarékszövetkezet vezetői e tekintetben is igazolták a régi mondást: a cél szentesíti az eszközt. D. P. Munkavédelmi kesztyűk Bátonyterenyéről. Az áfész üzemében végzik az anyag-előkészítés fontos műveletét, aztán következik a szabás és varrás nagy gonddal, mert az embert védi. — bp —