Nők Magazinja, 1978 (14. évfolyam, 3-12. szám)
1978-03-01 / 3. szám
Németh Vilmosnéval, a bánya nőfelelősével megyünk Bán János üzemvezetőhöz. Mert az asszonyok elmondták nagyjából, miért vállalják ezt a munkát. A pénzért. Nem mindegyik törekvését értettem. Különösen a fiatalokét nem. Tatabánya gyorsan iparosodó város, s főként női munkahelyeket létesítettek, öthat nagyvállalatnak is van gyáregysége a városban. Egyikben-másikban jártam is. A több műszakos munkahelyeken megkeresik ezekben is a háromezer forintot az asszonyok. Egészen más munkakörülmények között. Van tehát választási lehetőségük a tatabányai asszonyoknak. Sehol más városban nem tapasztaltam, hogy a legnehezebb munkahelyeken helybeli asszonyok tüsténkedjenek. Itt meg mindenki városi. Egy se bejáró, egy se vidéki. Bán Jánostól arra kértem választ, miért asszonyokat várnak ezekre az osztályozókra. — Nekünk ez természetes, mi ezt szoktuk meg. Az osztályozón mindig nők dolgoztak. Persze, azelőtt, míg kézzel fejtették a szenet, tisztább is volt a szén. Kisebb darabok jöttek, s a kézi bányászással nem vették ki a palát, meddőt, legalábbis nem ennyit, s az is kisebb darabokból állt. Tisztább volt a szén. A gépi műveléssel az osztályozón nehezebb lett a munka. Viszont a nők megmaradtak. Sajnos, már a szállítópályákra se kapunk férfi munkaerőt, az a munkahely is elnőiesedik. A munkakörülményeken mindig javítunk. Most is tervezzük, hogy változtatunk a szalag lejtésén, tervezzük a megfelelő melegítést is. A fűtést nemrég vezettük be az osztályozón. Sajnos, gyakran később könnyítőnk a munkán, mint ahogy a lehetőségek megengednék. Nincsenek itt objektív nehézségek, csak hát, más dolgozik a pályán, s megint mások dolgozzák ki a könnyítéseket. De mindent, amit az asszonyok kérnek, megcsinálunk. Foglalkozunk például azzal is, hogyan lehetne az idegfeszültséget enyhíteni. Ugyanis nemcsak fizikailag nehéz a munka. A szalag rapszodikusan áll le, nem tudni, mikor indul újra, a szünet tartama ismeretlen, nem lehet lemenni a melegedőbe. Ez állandó feszültséget okoz, ami idegileg is megterhelő. Amellett monoton is a munka . . . Amikor aztán azt említi, hogy még a kubikusok között is van nő, megerősödik az érzésem, hogy a tatabányai asszonyok még nincsenek tisztában .