Nők Magazinja, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

(A mi­ hlo elmebajnokságunk AKI VÁLASZOL: TÖRŐCSIK MARI Kedves olvasóink,­­most a Nők Ma­gazinja elmebajnokságát olvas­hatják. A Nők Magazinja elme­bajnokságát olvashatják. A Nők Magazinja elmebajnokságát olvas­hatják ... Szinte hallom a kérdést: Maga megbolondult, maga megbolon­dult, hogy mindent kétszer mond, hogy mindent kétszer mond? Hogy mennyire nem bolondul­tam meg, abból is láthatják, hogy mindent háromszor mondok, mint ahogyan azt Egri Jánostól hallot­tam a Magyar Televízió elmebaj­nokságában. Nem tagadom, na­gyon megtetszett ez a játék, s most magam­­ is megpróbálkozom vele. Mivel a televízióéihoz hasonló „villamosszék” nem áll rendelkezé­semre, játékospartneremet a bu­dai Angelika cukrászda egyik asz­taliához ültetem le. Aki válaszol: Törőcsik Mari Kossuth-díjas, Kiváló Művész. - Ismeri ezt a játékot? - Természetesen. Amikor láttam az adást, élveztem. Imponáló, hogy milyen fölkészültek a játékosok. - Kedves művésznő, akkor nyil­ván tisztá­ban van azzal is, hogy csak olyan témát választhat, ame­lyik nem áll­l kapcsolatban a hi­vatásával­. Ezért én Törőcsik Marit javaslom témául, de úgy, hogy­­ szó sem eshet a színészetről. - Kezdhetjük is! - Gyermekkorában mi akart lenni? - Zongoraművész és táncosnő. Volt egy zongoránk, amin egye­dül megtanultam játszani. Ma már annyira kijöttem a gyakorlat­ból, hogy legföljebb a Boci, boci interpretálására vállalkoznék. - Mi volt a kedvenc játéka? - Az egyszerű rongybabáikat szerettem a legjobban. Édesanyám fára tekert rongyokból nagyszerű bábukat fabrikált. - A körhintát szerette? - Szerettem volna a pályi bú­csún beleülni, de anyám nem en­gedte. „Túl veszélyes az, lányom” - figyelmeztetett. Csak főiskolás koromban ismerkedtem meg a kör­hintával­, de arról most nem be­szélhetünk . .. - Kerül­t-e ki még híresség Pály­­ról? - Koncz Zsuzsa is ott született. - Gyermekkorában ki tette önre a legnagyobb hatást? - Apám. Falusi tanító volt, ren­geteget foglalkozott velem. Külö­nösen a földrajzot kedveltette meg. Úgy tudtam ezt a tantárgyat, hogy akár az elmebajnokságra is be­nevezhettem volna belőle. - A szülői házban milyen mun­kában segített? - Esténként kukoricát fosztot­tunk, napraforgót csépeltünk. A magokat bottal vertük ki a növény tányérjából. Ezek az esték rendkí­vül hangulatosak voltak. - Milyen állatokat kedvelt leg­inkább, mert gondolom akadt be­lőlük a pályi ház körül? - A házőrző kutyákat. Talán ezért is engedtem most családom férfitagjai rábeszélésének, hogy 8

Next