Növényvédelem és Kertészet, 1948 (24. évfolyam, 4. szám)

1948-04-15 / 4. szám

NÖVÉNYVÉDELEM ÉS KERTÉSZET Palántaültetés és ápolás. Irta: Németh József. Ami a veteményes ágyak gondozását illeti,­meg kell jegyeznem, hogy olyan talajon, melynek felszíne megcserepesedik és e miatt a magvak kelése akadályozva van, a reggeli órákban, amikor a talaj felülete még nem száraz, a vetést takaró földet vasgereblyével gyengéden megütögetjük, illetve megtörjük. Ennek a munkának természetesen igen sekélyen kell történnie, nehogy a sekély mélységben fekvő s talán már csírázásban levő magvak helyükből kimozduljanak. A cserepesedésre hajló talajban a magvetést nem ajánlatos gyakran öntözni, mert az öntözéssel a talaj felületének megkérgesedését csak fokozzuk. Különben i­s a korai magvetések idején még elég a talaj természetes nedvessége a csírázás megindítására. A lassan csírázó magvak sorközeit, sok esetben, nagy mértékben ellepik a gyomok ezrei. Ezeket a gyomokat ne engedjük megerősödni, hanem mihelyt csak lehet, gyomláljuk ki, vagy óvatosan kis kapával (sekélyen) nyessük (saraboljuk) le. Mihelyt a kikelt zöldségpalánták kissé megerősödnek, a sorközöket sekélyen meg kell porhanyítani, vigyázván arra, nehogy a gyenge növények megmozduljanak vagy megsérüljenek. Rovar- vagy fagykár esetében és minden olyan esetben, amidőn a magvetés kipusztult vagy a ren­des időben nem kelt ki, gondoskodnunk kell, hogy a károsodást porvetéssel mielőbb pótoljuk. Ilyen esetben, ha csak lehetséges, előcsíráztatott vagy legalább is langyos vízben 24 óráig áztatott magot használjunk vetésre, s az ilyen magvetés talaját alkalmas módon történő takarással kell a kiszáradástól megvédeni. Erre a célra alkalmas: az apró szalmástrágya, a giz-gaz, fonnyadt fű, stb. A kertészkedőnek, az eddigiekben letárgyalt igen fontos teendőin felül, még egy nem kevésbbé figyelemreméltó munkássága: a palántázás. Akinek megfelelő helye, berendezése és szaktudása van, az idejében önmaga gondoskodik palánta­szükségletének előállításáról. Ellenkező esetben a szükséges palántamennyiséget beszerzés (vásárlás) útján kell biztosítani. Ez az eset főképen a korai káposztafélék (fejes- és kelkáposzta, karfiol, kalaráb), zeller, fejessaláta, paradicsom és paprika palántáira vonatkozik. Mert a kései káposztafélék, fejes- és kötöző saláta, stb. magját palántanevelés céljából, szabadföldi ágyba is vethetjük, ha ilyen palántákra szükségünk van. Én azonban azt tanácsolom, hogy akinek nincs elég jártassága és egyébként is nem sok palántára van szüksége, helye­sebben jár el, hogyha palántáit, megbízható helyről, vásárlás útján szerzi be. Természetes azonban, hogy akinek megvan a berendezése (melegágyi keret és ablakok) és meg­felelő szakavatottsággal is rendelkezik, a palántanevelés minden körülmények között előnyös és gazdasá­gos is. De minthogy a korai káposztafélék, fejessaláta, zeller, vöröshagyma magját már március elején el kellett vetni melegágyba, hogy azután a kikelt palánták április második felében, míg a zeller és vörös­hagyma palántái megerősödésük után, kiültethetők legyenek állandó helyükre. A kései káposztafélék, fejessaláta, vörös- és kései pórhagyma palántáit szabadföldi ágyban könnyen előnevelhetjük. Erre a célra napos, szellős helyen 120 cm széles ágyat, a szükséges hosszúságban mérünk ki. Majd a területet teljesen korhadt istállótrágyával vagy komposzttal bőségesen megterítjük és a földdel jól összekeverjük. Azután az elgereblyézett ágyra a magvakat egyenletesen elvetjük és a vetést 1 cm-nyi porhanyó földdel behintjük, letapogatjuk, megöntözzük és végül kevés szalmával vagy más alkalmas anyaggal behintjük, esetleg gályákka­ lefoglaljuk a szalmaborítékot. A vöröshagyma-magot, palántanevelés céljából melegágyba szokás vetni, de vethetjük március végén szabadföldi ágyba, épúgy, mint a párhagyma és fejessaláta magot is. A kései kosarák, a fehér- és vöröskáposzta, kelkáposzta és bimbás kel magját április közepe után vetjük ugyancsak szabadföldi ágyba. Megjegyzem, hogy a fejessaláta és korai kalalák magját tavasztól őszig többször is ajánlatos venni, hogy így mindig legyen ültetésre alkalmas palántánk. Ha vásárlás útján szerezzük be palántaszükségletünket, akkor inkább a fiatalabb palántákat része­sítsük előnyben, mert a megöregedett és megnyúlt palánták megeredése és növekedése lassan indul meg, sokszor igen rosszul sikerül. Míg a növekedésben levő fiatal palánták az ültetés után gyors fejlődésnek indulnak. 87

Next