Növénytermelés, 2002 (51. évfolyam, 1-6. szám)
2002-12-01 / 6. szám
676 Lukács S.: A nád szántóföldi elterjedése hazánkban counties and by soil type. As the result of a detailed study of the surveys the following can be established. In earlier years, the reed was to be found only in some counties on the Great Plain, but nowadays it is also common in the Transdanubian region. The average cover of the infected areas has increased. In winter wheat the coverage is high in Csongrád (1.44%), Hajdú-Bihar (0.97%) and Jász-Nagykun-Szolnok (0.92%) counties. In maize the infection is the greatest in Hajdú-Bihar county (1.22%), but significant in Veszprém (0.58%) and Pest (0.56%) counties. The number of infected locations has not changed greatly, but in places where the plant is present the average cover is increasing. Studying the occurrence of terrestrial reed in different soil types, it can be concluded that the average cover is the highest on reclaimed low moor soil. The frequency of occurrence is 100% in reclaimed low moor, meadow chernozem saline in the deeper layers and lowland chernozem with lime deposits and saline in the deeper layers. The plant was present in all 17 soil types, which indicates its very high variability. Keywords: Phragmites, national weed surveys, extent of infection, average cover, Újvárosi Bevezetés és irodalmi áttekintés A pázsitfűfélék családjába tartozó nád kozmopolita növényként az egész Földön megtalálható a síkságtól a szubalpin (alpin) tájig (Soó 1973). Főként álló vagy lassan folyó vizek vízparti vagy mocsári növénye, de megterem nedves réteken, szántóföldeken, sőt, olyan száraz szántóföldeken, esetleg agyagos domboldalakon is, ahol a felszínhez közel a talajban pangó víz vagy vízzáró réteg miatt állandóan nedves az altalaj (Újvárosi 1973). A Raunkiaer-féle életformarendszer alapján a nád kryptophyta, azaz rejtve telelő. A vízszinttől függően helophytonként vagy rizómás geophytonként viselkedik (van der Toorn 1972). Elsősorban vegetatív úton, rizómákkal szaporodik, melyek nóduszain egy-egy szaporodást szolgáló oldalrügy (axilláris rügy) található. Magyarország földterületének művelési ág szerinti felosztásában a nádas a kezdetektől fogva szerepel. Területének évenkénti alakulásáról hosszú idősor (1853-tól) áll rendelkezésünkre (KSH 2000). Ebből az idősorból az utolsó, közel egy évtizedet kiragadva elmondható, hogy Magyarországon a nádasok területe 1982-től 1999-ig 40 000 ha körül alakult, ami a 2000. évben 60 000-re változott. A termőterület százalékában ez azt jelenti, hogy az 1982-es 0.48%-ról 0.79%-ra emelkedett. Ismerve az ország belvízhelyzetét, valamint a mezőgazdasági termelési struktúra folyamatos átalakulását, a nádasok területe az utóbbi két évben valószínűleg tovább növekedett. Szántóterületeinket tekintve, a nád jelenlétéről Wagner János 1908-ban megjelent könyvében még nem tesz említést. Első ilyen irányú adataink az ország egészére kiterjedő gyomfelvételezések óta vannak (Újvárosi 1951). A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ által 1986-1989 között elvégzett, jelentős kárral fenyegető gyomnövények országos felmérésében a nád először nem szerepelt, de 1987-től a felmérendő fajok száma már a náddal együtt bővült tizenkettőre. E felmérésben a fertőzöttség mértékét hektárban állapították meg megyénként és vizsgált kultúrnövényenként, két kategóriában: „védendő“ (ezen belül erősen, közepesen és gyengén fertőzött) és „előfordul“. A vizsgálat szerint 1987-ben és 1989-ben is Jász-Nagykun-Szolnok megye az első helyen áll 19 702 illetve 17 068 hektár védendő területtel. A legfertőzöttebb kultúrák - az elvetett terület arányában - 1987-ben a szója (16%), az őszi búza (15%), a kukorica és a cukorrépa (14-14%), 1989-ben a cukorrépa és a kukorica (18-18%), valamint az őszi búza (16%) (Tóth és Török 1990). Újvárosi Miklós 1945-ben Kehidán végzett felvételezési munkái után 1947-ben kerülhetett sor először az országban szántóföldi gyomfelvételezésre, amely az ország