Növénytermelés, 2002 (51. évfolyam, 1-6. szám)

2002-12-01 / 6. szám

NÖVÉNYTERMELÉS, 2002. То [UNK]. 51. No. 6. 675 A nád (Phragmites australis {Cav.} Tria ex. Steudel) szántóföldi elterjedése hazánkban LUKÁCS DOMONKOS Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely Összefoglaló Hazánk szántóföldjeinek gyomosodását az Újvárosi Miklós által elkezdett és azóta több ízben elvégzett országos gyom­felvételezések adatai alapján folyamatosan nyomon követhetjük. A felvételezések során kapott gyomosodási adatok rendelkezésre állnak, részletes, gyomnövényenkénti feldolgozásuk azonban máig nem teljes. Az első, az adatokat nagy részletességgel elemző munkát Magyar (1999) végezte, aki az egynyári szélfű hazai elterjedését az országos szántóföldi gyomfelvételezések adatai alapján behatóan tanulmányozta. E dol­gozatban a második, (1969-1971), a harmadik (1987-1988) és a negyedik (1996-1997) országos szántóföldi gyomfelvételezések meglévő adatbázisaiból általam kigyűjtött, nádra vonatkozó átlagborítási adatokat dolgoz­tam fel megyénként, felvételezésenként, kultúrnövényenként és talajtípusonként. A részletes feldolgozás eredményeként megállapítható, hogy míg korábban túlnyomórészt az Alföld egyes megyéiben fordult elő a faj, ma már a Dunántúl jelentős részén is megtalálható. A fertőzött területeken átlag­borítása egyre nagyobb. Őszibúza-vetéseinkben legnagyobb térfoglalással Csongrád (1.44%), Hajdú-Bihar (0.97%) és Jász-Nagykun-Szolnok (0.92%) megyében van jelen. Kukoricatalajaink fertőzöttségét tekintve Hajdú-Bihar megye áll az élen 1.22%-os átlagborítással, de jelentős a fertőzés Veszprém (0.58%) és Pest (0.56%) megyében is. A nád megjelenése a felvételezési helyek számát illetően nem mutat jelentős emel­kedést. A kétszázkét felvételezési hely közül a második országos gyomfelvételezés idejében hetvenöt helyről jelentették előfordulását, a negyedik felmérés során pedig nyolcvanhét helyről. A fertőzött helyeken azonban egyre nagyobb átlagborítással szerepel. A talajtípusonkénti átlagborítási adatokat elemezve megállapítható, hogy a nád legnagyobb borítással (0.50190%) lecsapolt síkláptalajon szerepel. Előfordulási gyakorisága ezen a talajtípuson, valamint a mélyben sós réti csemozjom és mélyben sós alföldi mészlepedékes csemozjom tala­jokon 100%-os volt. A három felvételizési időpont átlagában mind a tizenhét vizsgált talajon megtalálható. Kulcsszavak: Phragmites, szántóföldi elterjedés, átlagborítás, országos szántóföldi gyomfelvételezések, Újvárosi Spread of terrestrial reed (Phragmites australis {Cav.} Trin. ex Steudel) in Hungary D. LUKÁCS Georgikon Faculty of Agricultural Sciences, University of Veszprém, Keszthely Summary In the present paper the spread of Phragmites australis (Cav.) Trin. Ex Steudel in Hungary was studied on the basis of the data of three national weed surveys (1969-71; 1987-88; 1996-97). The average cover was determined in each survey both in winter wheat and maize. The extent of infection was also established by

Next