Növényvédelem, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-05-01 / 5. szám
230 NOVENYVEDELELEM 31 (5), 1995 fejlődésű, biotróf életmódot folytató szervezetek, amelyek gyakorlatilag minden mintaterületen előfordultak. A fertőzések súlyossága azonban jelentős eltéréseket mutatott. Különösen az erőteljes növekedésű, élénk-sötétzöld színű nádas állományokban fordult elő számottevő fertőzés. A betegség következtében a levelek viszonylag korán elszáradtak, ami a kórokozó uredo- és teleutotelepeinek tömeges megjelenésével, a fokozott légzéssel, vízvesztéssel és az azt követő kiszáradással magyarázható. A betegség tünetei, a teleutospórák alakja és méretei, a köztesgazdák jelenléte alapján a Puccinia phragmitis és a P. magnusiana fajokat azonosították. Ezek a gombafajok a lehullott, fertőzött leveleken, illetve az avas nád levélhüvelyén megtalálható teleutospórákkal telelnek át, amelyeken nagyon korán, még a nád vegetációjának megindulása előtt képezik a bazidiospórák tömegét. A fertőzés innen a köztesgazdákra kerül (Rumex és Ranunculus fajok), majd később - a nyár derekán - fertőződik a nád. A nádrozsdát előidéző gombafajok uredo- és teleutotelepein több mintavételi helyen sikerült azonosítani a Sphaerellopsis filum (syn. Carluca filum) hiperparazita piknídiumos gombát. A sásfajokon előforduló több mint egy tucat rozsdagomba azonosítása meglehetősen nehéz feladat, amely nem nélkülözheti a köztesgazdák - nem egy esetben termesztett gazdasági növények - felderítését és a fertőzések megállapítását. A nádüszög (Ustilago grandis) sporadikus előfordulású. A megbetegített nád gyakorlatilag teljesen alkalmatlan ipari feldolgozásra. A nád leginkább tanulmányozott betegségei a nád levélzetén és szárán találhatók. Ezek közül tünettani, de gombamorfológiai vonatkozásban is említést érdemel a Deightoniella arundinacea gombafaj. A Balaton nádassal borított partszakaszain gyakori jelenség a nád kiritkulása, gyengébb növekedése, illetve a nád „babásodása” (1. ábra). Ezzel a jelenséggel egyaránt találkozunk a „legszennyezettebb” Keszthelyi és Szigligeti öbölben, de ugyanígy a Tihanyi félszigetnél (2. ábra) és a balatonkenesei partszakasznál is. Ez a tünetegyüttes tehát nem hozható összefüggésbe egyértelműen a vízminőségi mutatókkal. A jelenség növénykórtani okait sem sikerült ezideig 1. ábra. „Babás nád” a Keszthelyi öbölben