Növényvédelem, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-12-01 / 12. szám
NÖVÉNYVÉDELEM 34 (12), 1998 653 Keszthelyi-öböl és a Kis-Balaton nádasállományainak tápelemtartalmát, és arra a következtetésre jutott, hogy a legnagyobb mennyiségben a kálium van jelen a rizómákban. Granék és munkatársai (1992) két észak-svédországi nádasállományt tanulmányoztak. Eredményeik alapján a limitáló tápanyag a nád számára a nitrogén. Általánosan elmondható, hogy a vízben élő Phragmites egyedek nagyobb koncentrációban tartalmazzák a vizsgált elemeket (főleg nitrogént és foszfort), mint a gyomként viselkedők. Kísérleteink alapján megállapítható, hogy a kálium jelentős szerepet játszik az axilláris rügyek nyugalmi állapotának kialakításában. Mint említettük, ez a nyugalmi időszak egybeesik az Agropyron repensnél megismert nyugalmi állapot idejével, de az Agropyronban a nitrogén a meghatározó elem (Hunyadi 1978), az általunk vizsgált Phagmites australisban a kálium. IRODALOM Granéli, W., Weisner, S. E. B. and Sytsma, M. D. (1992): Rhizome dynamics and resource storage in Phragmites australis. Wetlands Ecology and Management, 4: 239-247. Hunyadi К. (1978): A tarackbúza (Agropyron repens [L.] Beauv.) biológiája és a védekezés lehetőségei. Kandidátusi értekezés Kovács, M., Turcsányi, G., Kaszab, L. and Ötvös, E. (1995): Distribution of chemical elements in the reed- and cattail beds of lake Balaton. Bull, of the Univ. of Agric. Sei., Gödöllő 75th Anniversary Edition, vol I.: 21-28. Kursóczki T. (1989): Gondolatok a nád terjedéséről és a védekezésről. Agrofórum, 1994 (10): 16-17. Lukács D. és Hunyadi K. (1998): A nád szaporodásbiológiai vizsgálata. Növényvédelem, 34: 11-14. Németh I., Szőke L. és Magyar J. (1994): A nád. Agrofórum, 1994 (10): 12-16. Pethő M. (1993): Mezőgazdasági növények élettana. Akadémiai Kiadó, Budapest Szeglet P. (1994): A nád tápelemtartalma és produkciója a Keszthelyi-öböl és a Kis-Balaton nádasállományaiban. Kandidátusi értekezés Újvárosi M. (1951): Fontosabb szántóföldi gyomnövényeink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Természetesen ez a beltartalmi vizsgálat nem ad teljesen egzakt képet a tápanyagok növényen belüli mozgásáról, illetve a nyugalmi állapotot kiváltó faktorok mindegyikéről, de mindenképpen tájékoztató értékű lehet. Továbbra is célunk a védekezési stratégiák hatékonyabbá tétele, a nád biológiájának alaposabb megismerésével. STUDIES ON THE NUTRIENT CONTENTS OF REED (PHRAGMITES AUSTRALIS [CAV.] TRIN. EX STEUDEL) I. NITROGÉNÉ, PHOSPHORUS, POTASSIUM D. Lukács, К. Hunyadi and Gabriella Kazinczi Pannon University of Agric. Sei., Georgikon Faculty, Institute for Plant Protection 8360 Keszthely, Deák F. 57. Laboratory studies were carried out to examine the nutrient contents of leaves, stalks and rhizomes of reed occuring in fields, during a whole year. The changing in concentration of the three main macro elements are presented in this study. We have found the highest nitrogéné concentration in the leaves, and established that the rhizomes have the highest rate of potassium. This element showed a distinct pattem during the year, reached peak values in January and October, and the lowest in June. This pattern is very similar to that we have found studying bud activities of rhizomes. Since it is well known that potassium plays an important role supplying the nutrient pool with assimilates, it is suggested that potassium also plays an important role in the bud dormancy of reed rhizomes. 3. ábra. A káliumtartalom változása a nád különböző szerveiben Érkezett: 1998. április 14.