Nővér, 2005 (18. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 1. szám - EREDETI KÖZLEMÉNYEK - Gáspár Antalné: Az egészségtan tanár szerepe és lehetőségei a méhnyakrákszűrésben

EDETI KÖZLEMÉNY Az egészségtan tanár szerepe és lehetőségei a méhnyakrákszűrésben Gáspár Antalné főiskolai adjunktus PTE Egészségügyi Főiskolai Kar, Szülésznői Tanszék, Szombathely A vizsgálat célja: információt kapjunk a rosszindulatú daganatok korai felkutatásának a lehetőségéről, választ kapjunk arra, hogy az egészségügyi szakemberek, a lakosság és a leendő egészségügyi szakemberek mit tudnak és gondolnak a szűrővizsgálatokról. Vizsgálati módszerek és minta­­kérdőíves módszert alkalmaztunk. A vizsgálat Szombathelyen készült 2002. és 2004. márciusában. A kitöltött és értékelhető kérdőívek száma 200 darab volt. Eredmények: a felmérés adatai szerint a női lakosság átszűrtsége a kívánatos szint alatt marad. A vizsgálatban résztvevő egészségügyi dolgozók és főiskolai hallgatók véleménye nem tér el lényegesen az átlagpopulációtól. Következtetések: a betegségmegelőzési viselkedésmód elsajátítása, az egészség megőrzése, annak javítása, fejlesztése terén nagyon sok tanulnivalója van a magyar női lakosságnak. Az egészségtan tanárnak foglalkoznia kell a magánélet kultúrájával, a rizikómagatartás elkerülésének segítésével és az ártalomcsökkentés tanításával. I. BEVEZETÉS, A PROBLÉMA JELENTŐSÉGE Az öt leggyakoribb daganatos betegség a világon a tüdő-, a gyomor-, a vastagbél/végbél­­a máj- és az emlődaganat. A nemzetközi statisztikák szerint rákos halálozások te­kintetében Magyarország a világelsők közé tartozik. Hazánkban, 2002-ben 33 318 fő halt meg daganatos megbetegedésekben; ez az összhalálozásnak 25%-át teszi ki. Jelenleg a rákos megbetegedésekben szenvedők száma 300 000 körül van. A magyar férfiaknál az első öt helyen sorrendben a hörgők, a vastagbél/ végbél, a prosztata, a gyomor és a szájüreg daganatos megbetegedései állnak; míg nőknél a méhtest daganatait az emlő, a vastagbél/végbél, a hörgők és a gyomor daganatos megbete­gedései követik a sorban. (Lelkes, 2004). A méhnyakrákosok több mint felét 64 évesnél, 40%-át pedig 60 évesnél fiatalabb életkorban veszítjük el. Ennek legfőbb oka, hogy a rákot előrehaladott stádiumban ismerték fel, ezért tanácsos az ajánlott rákszűréseken rendszeresen részt venni. A daganatos halálozás csökkentésére - rövid és középtávon - a korai felismerés és korai kezelés a leginkább ígéretes népegészségügyi stratégia. Ennek eszköze a lakosságszűrés. A szervezett szűrésben rejlő lehetőségek ha­zánkban mindmáig nincsenek kellően kiaknázva. Ez egyike az egészségügyi ellátórendszer azon területeinek, ahol a felzárkózás a szakterület mai állása által kínált lehetőségekhez a leginkább sürgető. (Döbrőssy, 2000). A kutatás célja volt, hogy információkat kapjunk a rosszindulatú daganatok korai felkutatásának lehetőségéről. Megismerni az egészségügyi szakemberek, a lakosság és a leendő egészségügyi szakemberek ismereteit és vélekedéseit a szűrővizsgálatokról, továbbá, hogy van-e különbség az egészségügyi dolgozók, a lakosság és a főiskolai hallgatók véleményei között. 1.1 Hipotézis A vizsgálatban két alapvető hipotézist kíván­tam megerősíteni vagy kizárni.­­ A vizsgálatban résztvevő személyek véle­ménye nem tér el lényegesen az átlagpopulá­ciótól, annak ellenére, hogy az egészséggel és NŐVÉR 2005. 18. évf. I. szám

Next