Nővér, 2015 (28. évfolyam, 1-6. szám)
2015 / 4. szám - Palla László - Balogh Zoltán: Az Amyotrophias Lateral Sclerosisban szenvedő betegek ellátása
EREDETI KÖZLEMÉNY Hipotézisek Vizsgálatunk során három hipotézist fogalmaztunk meg: 1. Feltételeztük, hogy az egészségügyi rendszerben dolgozó ápolók iskolai végzettsége, valamint az egészségügyben eltöltött évek tekintetében megfelelően képzettek, ismereteik kielégítők az amyotrophias lateral sclerosist illetően. 2. Feltételeztük, hogy a vizsgálatba bevont ápolók megfelelően alkalmazzák az ápolásszakmai protokollokat az ALS-ben szenvedő betegek kórházi, illetve otthonápolási ellátása során. 3. Feltételeztük, hogy az információ átadás nem megfelelő az ápolók között. Nincs kellő tudásuk a kompetenciájuknak megfelelő szintű tájékoztatás adásához. Anyag és módszer A felmérés célcsoportjaként elsősorban neurológiai osztályon dolgozó és intenzív terápiás szakápolók (I. csoport), valamint otthonápolási szolgálatnál dolgozó ápolók (II. csoport) szolgálnak. Az adatfelvételi módszernek a dokumentációelemzésen túl a kérdőíves megkérdezést választottuk. A kérdések megfogalmazásánál törekedtünk az egyértelműségre, esetenként keresztkérdéseket tettünk fel. A nyitt kérdések válaszadási lehetősége nagyobb mozgásteret engedtek a válaszadónak. Véleményünk szerint ez a legalkalmasabb módszer arra, hogy az ápolók szívesen részt vegyenek a felmérésben. A kérdőívek anonimitása biztosítja, hogy a válaszadó személyek a valós véleményüket írhassák le a betegséggel kapcsolatos ismeretek tekintetében, valamint érdemi információval szolgálhatnak az ápolás során felmerült nehézségekről, kihívásokról. A vizsgálati anyag kitöltése webes felületen, a www.online.kerdoiv.com-on került sor és feldolgozása online formában, számítógépes rendszer segítségével történt. A három szakmaterületen dolgozó ápolók e-mail címeit a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Közösségi és hospice szakápolás szakmacsoport, a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület (MOHE) képviselője, valamint az Aneszteziológus és Intenzív Terápiás Szakápolók Magyarországi Egyesületének (AITSZME) taglistája biztosította. Esetenként segítségünkre volt személyes kapcsolataink révén több budapesti és vidéki kórház neurológiai és intenzív terápiás osztályvezető ápolója, valamint a Magyarország területén működő otthonápolási szolgálatok vezetői, akik a munkatársak elérhetőségét megkérdezésük révén biztosították számunkra. Célirányos mintavételt végeztünk, a teljes ápolói populációra vonatkozó reprezentativitás nem történt meg. Az eredmények számítógépes programban, Microsoft Excel táblázatban kerültek rögzítésre. Az adatok elemzése abszolút és relatív gyakoriság vizsgálattal, átlag meghatározásával, elemszámok meghatározásával történt. A kapott eredmények diagram, illetve összesítő táblázat segítségével kerültek ábrázolásra. A kérdőívek kiküldésére online formában került sor, 600 neurológiai osztályos és intenzív terápiás szakápolónak, valamint 300 otthonápolási szolgálatnál dolgozó ápolónak. 2013 őszén, egy hónapos várakozási idő elteltével, az I. csoportból 86, a II. csoportból 75 kitöltött kérdőív érkezett, mely közül valamennyi értékelhető volt. A vizsgálati minta értékelésénél a kérdőívben meghatározott helyes válaszokat és az ápolók által adott saját válaszokat vettük figyelembe a nyitott kérdéseknél. Eredmények A megkérdezett intenzív terápiás szakápolók és neurológiai osztályos ápolók körében a szakmai végzettség megfelel az országos megoszlásnak, a megkérdezettekből 17 fő rendelkezik diplomás-, okleveles ápolói végzettséggel, túlnyomó többségük OKJ-s ápoló, szakápoló és felnőtt szakápoló. Az otthonápolási szolgálatnál dolgozó ápolók körében jobb az arány, mivel 27 fő diplomás, okleveles ápoló. Az OKJ-s ápolók és a felnőtt szakápolók aránya az otthonápolók körében is ugyanolyan volt, mint az intenzív terápiás szakápolók és neurológiai osztályos ápolók esetén. Az egészségügyben eltöltött évek száma alapján az első csoportban 29 fő 11-20 év közötti, 34 fő 21-30 év közötti szakmai