Nővilág, 1859. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1859-05-15 / 20. szám
ki, ha jól emlékszünk, a Horváth Edmund-féle hazafias énekiskola növendéke, s pár évvel ezelőtt is már tetszés közt tette le első színi próbáját színpadunkon. Azóta sokat haladt, s tetsző színpadi alakja, igazán szép hangja és helyes énekmodorával bizonnyal kedvence leend közönségünknek. Az igazgatóságnak köszönetet szavazunk eggy nagybecsű nyereményért, mert valamint nagyon fájlaljuk, ha sokban balul intézkedik, úgy másrészt senki nálunknál jobban nem örül, ha némely ügyben üdvösen jár el. Május 8. A czigány. Népszinmű Szigligetitől. A czímszerepben Zöldi lépett föl, mint szerződött tag, először. Kétségkívül legalkalmasabb szini egyéniség az újabbak közt, ki legalább egy helyet be fog tölteni. Prielle Corn, adta Rózsi szerepét, mint F.Munkácsi Flóra árnyéka. Május 9. St. tropezi úrnő. Franczia dráma. Május 10. Rigoletto. Opera. Stighelli úz utolsó fölléptével. EGYVELEG. (Ne panaszolkodjunk a mai nők fényűzése ellen!) Dorottya, leignitzi és briegei herczegnő 1619-ik május 12-én fényes tánczvigalmat adván, leignitzi kastélyában többek közt meghivta arra Gierth Bálint cserző-vargas tanácsnok ifjú nejét is, kinek férje kiadási könyvében következő felszámítást lehetett később látni: 19 fős damask-selyem : 18 tallér, 18 garas. Ezüst paszomántok : 11 tallér, 8 garas. Arany paszománt : 4 tallér. Ezüst hímzésű és rojtos kesztyűk : 3 tallér, 8 garas. Egy pár németalföldi czipő, ezüst rózsácskákkal : 3 tallér. Fejkötő, ezüst abroncscsal : 13 tallér. Legyező : 1 tallér, 18 garas. Csipkék : 7 tallér, 14 garas. A ruha csináltatásáért: 3 tallér, 12 garas. Apróságok : 3 tallér. Összen 84 tallér, 14 garas. — Ha a pénz akkori értékét veszszük tekintetbe kiderül, hogy a mostani legdrágább öltözékű piperés nő tánczvigalmi készülete úgyszólván egy harmadába sem kerül annak, amennyit Gierth mester uramnak kellett költenie azon szerencséért, hogy élete párja meghivatott a herczegnő tánczvigalmába. ** Egy hittérítő összehasonlításokat hoz fel az európai s chinai szokások közt, melyekből néhányat közlünk. Európában az Írás balfelől kezdetik, s jobb felé halad tovább, Chinában megfordítva. Európában czitromvizet isznak hűsítőül, Chinában forró beát. Nálunk a kitüntető hely a jobb oldal, náluk a bal. Az európai orvosok betegeiknek az evést megtiltják, az ottaniak megparancsolják. Az európai, tisztelete jeléül leveszi lövegét, a chinai felteszi. Nálunk a gyászszín fekete, náluk fehér. Európai ember rettegve gondol a halálra, a chinai előre örül neki, sőt ismerősek, rokonok, tiszteletük és szeretetük kifejezéséül koporsót küldöznek egymásnak ajándékba, mit kecses emlékül szokás megőrizni, s fényűzési czikk gyanánt mutogatni. Maga a császár is örömmel gondol a halálra, s mihelyt a trónörökös megszületik, sírját azonnal megásatja palotája alatt, koporsóját pedig mint mondják, mindenütt maga után viteti. ** Midőn nagy Péter czár Francziaországban volt, Nesle marquis mindennap új öltözetben jelent meg nála. ,,Ej, mondá a czár, nagyon rosz szabója lehet önnek, hogy soha se tud kedvére való ruhát varrni.“ HÁZI KÖNYVTÁR. Budapesti szemle. Szerkeszti és kiadja Csengery Antal. XVI. és XVII. füzet. E két füzet csekély kivétellel mind oly czikkeket tartalmaz, melyek, amellett, hogy alaposan tudományosak, kellemes tárgyaiknál fogva nők számára is azon arányban nyújtanak élvdús olvasmányt, minél nagyobb mértékben bír az illető hölgy a magas szellemi úgynevezett belső műveltséggel. A „Magyar vezérek kora“ mint hazai történetünk egyik adaléka, érdekelheti a honleányt. „Goethe“ élet és jellemrajza Szász Károlytól — „a legújabb magyar lyra“ Erdélyi Jánostól — Petőfi Sándor újabb költeményeinek tanulmánya Salamon Ferencztől, oly czikkek, melyek e füzeteket azon szerencsében részesítik, miszerint az előfizető tudós férjeken kivül még kifejezhetlen gyöngédségü kezecskék is megforgathatják. Kordalok. Irta Zajzoni. Kapható a szerzőnél. Araujf. Bécs. — Sok bizarr ötlet, végletes indulatok versbe foglalása, — de mindazáltal van egypár sikerültnek mondható, a hazafius érzést erősen megkapó költemény is. Az egész pedig egy még forrongó, de sok költői elemet magában foglaló lelket gyaníttat, mely egyelőre szép reményekre jogosít, tudva azt, hogy szerző még a fiatalság éveit éli. Pásztorórák. Irta Szelestey László. Emich Gusztáv tulajdona. 107 lap. Szerzőnek legújabb, s kétségkívül legjobb verseit tartalmazza, melyek közöl múlt számunk hozott mutatványt. Magyarország mivelődésének története, különös tekintettel az anyaország, úgyszintén Erdély, Horvát és Tótország államélete kifejlésére. I. füzet. Irta Kerékgyártó Árpád. Kiadják Buda Sándor és Krupinszky János. Pfeiffer Ferdinand bizománya. Kegyeletek oltára. A világtörténelem drágakődarabjaiból. Épitette Boross Mihály. Első füzet. Osterlamm u. tulajdona. A nép és füzetesen a cselédség számára ajánlatos olvasmány. Az elemi festészet. I. A tájfestészet. A kezdő művészek, műkedvelők s tanuló ifjúság számára. Jeles kútfők után irta Plachy Ferencz. A szerző költségén. Pest Müller Emilnél. Ára 42 ujkr. A jelen időbeli úri rend miveltségének egyik kiegészítő részét képezi a szépművészetek külön ágainak leg-