Nővilág, 1859. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1859-06-05 / 23. szám
** Eperleves. Egy iteze eper czukorral és fahéjjal elegendőleg ellátva, egy pohár borral s ugyanannyi vízzel felforralandó s jó sűrű szitán áttörendő; most czitronhéjjal vegyítve, a leves még egyszer tűzre teendő, s pirított zsemlyeszeletekkel feltálalható. ** Epersütemény. A tisztán megmosott epermennyiség szitába töltendő, s mindaddig ott hagyandó, mig teljesen meg nem száradt. Ezután törött czukorral, czitronhéjjal összekevertetvén, vajas tészta teendő hozzá, s igy megsütendő. ** Epertorta. Negyedfont mandola, negyedfont czukor, nyolcz tojássárga, s kevés czitronhéj, egy órafolyásig habartatik. Ugyanez idő alatt egy iteze eper borban forraltatik, fele aztán a fönebbi keverékbe vegyitetik, s épen úgy 8 tojásnak habbá vert fehére is. A megfőzött epernek másik fele most egy tortaformába — melynek fenekén már vékony vajastészta van — helyeztetik, s e fölé az összes vegyizék rátöltetvén, a forma kemenczébe teendő. EMLÉKKÖNY. A költészet. Oh szent költészet, mint le vagy alázva, Miként tiporják méltóságodat Az ostobák, s ép akkor, a midőn Törekszenek, hogy fölemeljenek. Azt hirdetik föl nem kent papjaid, Azt hirdetik fenn szóval, hogy terem vagy Nagyúri, díszes tündöklő terem, Hová csupán csak fénymázas czipőkben Lehet bejárni illedelmesen. Hallgassatok, ti ál hamis próféták, Hallgassatok, egy szótok sem igaz. A költészet nem társalgó terem, Hová fecsegni jár a czifra nép, A társaság szemenszedett paréja, Több a költészet! olyan épület, Mely nyitva van boldog-boldogtalannak Mindenkinek, ki imádkozni vágy, Szóval : szentegyház, a hová belépni Bocskorban sőt mezitláb is szabad. PETŐFI SÁNDOR Ezer közül egy jön jó indulattal, Egy hogyha nyújt igaz barátkezet, Jőnek mosolyogva, jőnek mézszavakkal, Sőt szemvakitó szép ajándékokkal, De cserében kívánják lelkedet. Megvan jutalma az ártatlanságnak, És mentői elvonultabb körben vagy, Annál kevésbérgyilkok sértegetnek, S mi kell egyéb egy megtisztult léleknek, Mint hogy nyugodt legyen ő és szabad. Legszebb az élet künn a természetben, Nyilt ég alatt, az Istenhez közel, S minél tovább állsz a világ zajához, Annál közelebb jársz a boldogsághoz És annál kevesebbet vétkezel. Emlékemül őrizd is mindörökre Szivemből nyújtott, jó tanácsomat : Hogy ne a zajban a világ fényében; Hanem szivednek tiszta érzetében, S magányban keresd boldogságodat. A mit hűségivel egy szív nekünk megad, Megadni képtelen azt az egész világ Hir és kincshalmaza, Királybiborban is a lélek bús beteg, Ha nem virasztja a hűség és szeretet Mosolygó angyala! DÓZSA DÁNIEL. MAGYARÁZATAa jelen számunkhoz mellékelt divatképnek. 1. Egy fiatal kisasszony öltözéke. Hűha szürke tafotából.Derék szárnynyal, hólyaggal körülvéve, melyet kék bársonyszalagok választanak el. Hólyagujjak ugyanazon ékitéssel. Hímzett gallér, szintolyan alsóujjakkal. Fehér kalap skót szegélyzettel, közepén a passe coquille fekete csipkékből, s ezekből kék bársony levelek fonódnak. Kötőszalagok fehér tafotaszalagból. 2. Látogatási öltözékek. Ruha moire antiqueból. Kendőköpenyke fekete finom cachemirból pálmahimzéssel és egy széles chantilly csipkével szegve. Fehér tafota kalap, melynek föle és háta pensee bársony s csipkékkel van ékitve; feneke egészen fekete csipkével berakva s belöl Marguerithek. Kötőszalagok pensée tafotaszalagból. 3. Tafota ruha két szoknyával, az első en tablier elől nyitva, a la vieille fodrozattal körülvéve. Gömbölyű derék, háromszoros fodrozattal. Venetienne ujjak hónaljig nyitva, utóbbi kétszeres fodrozattal rakva. Zárt alsó ujjak kék bársony szegélyzettel. A hajazat bársony tekercs fölé rendezve. GALAMBPOSTA. Kaposvár. K— G. A levél, melyben S. F. emlékverse hozzánk érkezett, annak idejében megsemmisittetett, így a helyiségről nem adhatunk értesítést. „Álmodtam“, „Mondád“ kezdetű versek nem adhatók. F—m — 1. Eddig megérkezhetett. Margitta. Nem közölhető. Nehéz halál. Beszély. Némi változtatással — igen. Lovag-Szonátai. Mi csak 74 versét kaptuk eddig; a többi — fájdalom — eltévedhetett. T. levelezőink ??? Felelős szerkesztő : Vajda János. — Kiadó-tulajdonos : Heckenast Gusztáv. Pest, 1859. Nyomatott Länderer és Sleckenastnál. Egyetem-utcza 4-ik sz a.