Nővilág, 1859. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1859-01-16 / 3. szám

48 midőn Barry grófnő azért jelenik meg egyszer, hogy panaszkodhassék, miszerint gyermeke sza­márhurutban szenvedvén — ő nem tehet e látoga­tásokat. Vegyetek példát, hanyag anyák, Dubary grófnőtől. Fiammina is példát vesz, és zárdába megy. Elég volt neki e világ dicsősége. —«Jókainé lelkesen fogadtatott, de midőn Jókainé, drámánk büszkesége, jutalomjátékul még új darabot is vá­laszt, s még­sem telik meg a színház, ezt oly szo­morú jelenségnek tartjuk, mely annyival leverőbb, mivel egyenesen a közönség elhidegüléséből szár­mazván, orvoshatlannak tűnik föl. Január 10. Tiefensée (Pescatori) Sarolták, az első fölléptéül: Sevillai borbély. Az­ vendég­énekesnő énekelt is és beszélt is magyarul, a­mi dicséretes dolog, de példája azt tanusíta, hogy közönségünket csupán e figyelemmel nem lehet meghódítani. A színház pedig egészen megtelt. — Benza vidor kedélyes könnyűségét, erőteljes hang­ját, becsüljük, sok ötlete is sikerül, de szeretnék, ha meggondolná, hogy a színházban csak igen kevés a tíz évesen aluli gyermek, s pusztán ezek kedvéért, minden értelem nélkül, Kőszeghy kez­­tyűjét kapkodni — az érettebb közönség iránti figyel­metlenség. EMLÉKKÖNYV. Viselni hosszú éven át A szívben a kétség nyilát; Teremteni legmelegebb Vérünkből szép reményeket, Csak azért, hogy meghaljanak, Hogy minden Istenadta nap Legyen egy-egy kedves halottunk, Kit kínosan kell megsiratnunk; A rágalomnak óriási Kígyófarkával szembeszállni. Eltűrni oly bántalmakat Mit megtorolni nem szabad, Mert kedvesünk azé, ki bánt; Aztán elvenni a leányt, Eldobni érte szabadságunk Mely legimádottabb sajátunk, S fölvenni a könnyű szabadság Helyett az élet súlyos gondját. Dolgozni napok s éjeken, Hogy életünk s ruhánk legyen; S ha feleségünk tán szeszélyes Magunkat szabni szeszélyéhez Hogy már ha kell örömtelennek Lenni egyik vagy más életnek Mienk legyen örömtelen . . . Lássátok, ez a szerelem! PETŐFI SÁNDOR. EGYVELEG. ** Pál, orosz császárról beszélik, hogy külö­nös kedve telt benne; alattvalói közöl mindazokat, kiknek arcza neki megtetszett, mesés hamarsággal mindenféle rangfokozaton keresztülfuttatva, nagy úrrá tenni. Egyszer az utczán kocsizva, egy dobost pillantott meg, ki szerencsés volt ő felségének tet­sző arczc­al bírni. Pál megállíta kocsiját, s a fiatal­embert magához vnté. Ez remegve közeledett, mert mint a történetírók megjegyzik, Pál még akkor is meglehetősen ijesztő volt, ha barátságos akart lenni. ,,Ki vagy te, pár fia?“ (Ez volt kedvencz szójárása Pálnak, ha alattvalóival beszélt.) — „Dobos, felséges uram.“ — „Te hazudsz, alhad­nagy vagy. Ülj a bakra.“ — A dobos ámulva en­gedelmeskedett, s a fogat ment tovább. Kis­vár­­tatva Pál hátrafordul. „Mi vagy te?“ — „Felsé­ged kegyelme által alhadnagy.“ — „Te hazudsz, főhadnagy vagy.“ „Így fordult hátra Pál még több­ször is, s védencze mindannyiszor előléptettetett egy fokkal, úgy hogy a császári palotához érve, már tábornok volt. Ha még tovább tart a kocsizás, kétségkívül herczeggé lesz. HÁZI GAZDASÁG. Igen nagy veres hagym­a termeltetésére egy tapasztalt konyha-kertész azt tanácsolja, hogy őszszel a legnagyobb és legegészségesebb hagymák választassanak ki és télen át a naponként egyszer sütő kemenczéhez igen közel egy zacskóban aggat­­tassanak fel, úgy, hogy csaknem egészen kiszárad­janak. Ha majd az ilyen hagymák a következő tavaszszal tápdús földbe ültettetnek, csupán leve­leket, de szárakat nem hajtanak. Ennek alapján oly nagyra fejlődnek, hogy az ilyenféle hagyma súlyra gyakran megüti a fontot, sőt még többet. (Kerti Grazd.) Hajkefék tisztítása. Vízben szódát kell fel­olvasztani, a kefét sörtéjével belefektetni, úgy hogy fényesitett táblája el ne vizesedjék. Egy idő múlva ki kell venni és erős posztóval megdörgölni. Fagyott tojásokat használhatóké lehet tenni a képen, hogy azok sóval vegyített kútvizbe tétet­nek, a­mi a fogyást teljesen kihúzza belőlük s ismét olyan jók lesznek mint előbb voltak. GALAKBPOSTA. Veszprém. Petus. Mikép lehetne önt megszólam­­lásra bírni? Felsőbánya. L. K. urhölgy. Az 1857-ki folyam jan.— júniusi számaival nem szolgálhatunk. Az 1858-ki jul.—de­­czemberi számok megrendelhetők 3 pfttal. (Kiad. hiv.) Felelős szerkesztő : Vajda János. — Kiadó-tulajdonos : Heckenast Gusztáv. Pest, 1869. — Nyomatott Länderer és Heckenastnál (egyetem-utcza 4-dik szám allét).

Next