Nulladik Típusú Találkozás, 1992 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1992-05-01 / 4. szám
még meg szeretnék tenni. És ha ehhez a munkámat kell abbahagyni, ha teljes magányba kell vonulni, akkor megteszem azt is. Ez volt a megpróbáltatások lelki oldala. Kivonult „negyven napra a pusztába és sáskával táplálkozott". Mi volt az, amit nem fogyaszthatott? Gondolom itt egy hosszú lista következik. - Hát majdnem semmit nem volt szabad . . . A legfőbb ellenség a nikotin, az alkohol és a só. Nem szabad semmiféle állati terméket enni, vagyis húst, baromfit, halat, belsőségeket, állati eredetű zsírt, sőt az első hat hónapban még tejterméktől is tartózkodni kellett. Cukrot, édességet, mirelitkonzervet, füstölt húst és sajtot még az előzőeknél is jobban tiltották. - Ne haragudjon, de ezt még hallgatni is borzalmas! Másrészt, én ugyan nagyon nem értek ehhez, de annyit én is tudok, hogy a szervezetnek szüksége van a fehérjére . . . - Na igen, a fehérje .. Mindenki ezzel jön, hogy de mi van a fehérjével .. .? Nézze, ha valaki egy jól összeállított, sokféle zöldségből, gyümölcsből álló diétát folytat, akkor biztos, hogy a szervezet megkapja a megfelelő aminosavakat, és semmiben nem szenved hiányt. Biztos, hogy a szervezetében visszaáll az a természetes és egészséges egyensúly, amit korábban a nikotinnal, alkohollal, az agyonvegyszerezett élelmiszerekkel maga borított fel. Elismerem, az átállás nem megy könnyen. De ma már nem is tudnék meglenni a saláták, a káposzta, és a különféle gyümölcs- és répalevek nélkül. Most már azt is megengedhetem magamnak, hogy megegyek, mondjuk, egy paprikás csirkét galuskával, nem is esik rosszul, de nem mondhatnám, hogy minden nap szívesen enném. Rendkívül tiszteletreméltó az akaratereje és a kitartása. És az eredmény sem maradt el, a rákkal vívott párbajban ön lett a győztes. - Kilenc éve annak, hogy a terápiás kúrát abbahagytam Az első négy hétben elmúlt a cukorbajom . . . Erre minden orvos azt fogja mondani, ez a nő nem normális, a cukorbaj nem múlik el. Tudom bizonyítani, megvannak az orvosi leleteim! Aztán elmúlt a kezdődő ízületi gyulladásom, örökre elmúltak a migrénes rohamaim és a második hónap végére elkezdett visszanőni az a húsdarab a lábamon, amit a sebész kivágott, hogy megszabadítson a ráktól. Ma tökéletesen tünetmentes vagyok, kiegyensúlyozottnak érzem magam, és ha olyan kedvem van, csekélyke pénz lefizetése ellenében mutogatni szoktam a lábamat a hitetleneknek. Befizet rá . . .? Báthory Gábor JBsaknem 3 hónapja, 1992. január 3-án, ^^^^^délelőtt 11 órakor Pacsai Tibor és Papp József, a 8-as főút Veszprémhez közeli benzinkútjának kezelői olyasmit láttak, amit még soha. Egy labdát formázó, gömbformájú valami, számukra felfoghatatlan sebességgel, majdnem vízszintesen, de a vízszintestől lefelé mutató szögben, csaknem nekirepült észak felé tartó útjában a tőlük nagyjából 3-4 kilométerre lévő hegygerincnek. Ám mielőtt a földnek csapódott volna, megugrott, talán át a hegygerincen és eltűnt. A történéssel egy időben és egyik pillanatról a másikra körülbelül 10-15 méter átmérőjű, henger formájú, vaskos füstoszlop tört fel a talajról a magasba, s rá alig egy másodpercre láng is felcsapott a szóban forgó helyen. A tűz nyomán égni kezdett az avar. Illetékesek riasztották a Légi Kutató Mentő Szolgálatot. Simon Sándor ezredes, a Bakony Harcihelikopter Ezred parancsnoka, az alakulattól Várpalota - észak irányban mintegy 3-4 kilométerre történt eset kivizsgálására a rendelkezésére álló legjobb erőket és eszközöket bevetette. A video- és fotóanyagokkal, jegyzőkönyvekkel, szakértői elemzésekkel alátámasztott vizsgálati eredményekről a vizsgálatban részt vevők, a szemtanúk és szakértők bevonásával tartott sajtótájékoztatót Simon Sándor ezredes Szentkirályszabadján. Igazából nem sajtótájékoztató volt ez, hanem az ügy felderítése érdekében több órán át tartó, szőrszálhasogató kérdezz-felelek játék A szakértők és a sajtó munkatársai keresztkérdések alá vetették a szemtanúkat, hogy a legapróbb részleteket is előcsalogassák az emlékezetükből. Az elhangzottak szó szerinti visszaadásához lapunk teljes terjedelme kevés lenne, ezért összefoglaljuk a látottak-hallottak lényegét. A gömbformájú valami nem határozott körvonalú volt, mint például a labda. És olyan sebességgel száguldott egyenes vonalú pályáján, hogy azt csak a tekintet bírta követni. Papp József és Pacsai Tibor: „Az volt a szerencsénk, hogy pont a hegygerinc felé néztünk mind a ketten. Ha ahhoz, hogy lássuk, fejünket el kellett volna fordítani, akkor nem láttunk volna semmit se, mert kevesebb idő alatt zajlott le az egész, mint amennyi fejünk elfordításához kell." Nagy Attila tűzoltó főhadnagy, a Várpalotáról kiinduló csoport parancsnoka: „Mi, a füst majd a láng első felcsapódása után egy óra múlva érkeztünk a helyszínre. Első látásra szokásos avartűzzel álltunk szemközt. Csakhogy a tüzetesebb szemrevételezés után megállapíthattam, hogy ez a tűz semmiképpen sem szokásos avartűz. A tűz okának a jelentésemben azt jelöltem meg: Vélelmezett egyéb. Magyarán: fogalmam sincs, mi okozta a tüzet. A Simon Sándor ezredes által kijelölt vizsgálócsoport sem talált semmit sem, ami a tüzet okozhatta volna. Tehát az nem lehetett eszköz, legalábbis földi eredetű. A video- és fényképfelvételek tanúsága szerint ezen a néhány száz négyzetméteres területen tűz pusztított, de laikus szemmel nézve is elképesztően furcsa módon. Elsősorban is: a tűz a növényzet alsó, a földfelszíntől számított részeit néhány centiméter magasságban elszenesítette, annál följebb pedig meg se pörkölte, így csak olyan tűz éget, amely igen rövid, szinte szemvillanásnyi ideig nagyon nagy hőmennyiséget közöl a környezetével és utána rögtön elenyészik. Másodsorban: a tűz érintetlenül hagyott tenyérnyi-többtenyérnyi fűcsomókat, mi több, hócsomókat, vagyis foltokban égetett. A szokványos avartűz nem hagy ki égnivalót az útjában, és nem hagy érintetlenül havat, hanem megolvasztja azt. Harmadsorban: a tűz epicentrumában jóval magasabb volt a földfelszín hőmérséklete, mint szokványos avartűz esetében. Nagy Attila tűzoltó főhadnagy: „Speciális csizmában voltunk, amiben 150 Celsius-fokig nem érezni meleget. Itt meg valósággal égette a 10 /1