Nulladik Típusú Találkozás, 1995 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1995-03-01 / 3. szám
Vissza a Holdra! Több mint negyedszázaddal azután, hogy az első ember a lábát a Holdra tette, az Európai Kozmikus Ügynökség hivatalosan is egy új Holdprogramot javasolt. A kutatók azt ajánlották, hogy az emberek térjenek vissza a Holdra, méghozzá úgy, hogy hamarosan állandó jelenlétet biztosíthassanak maguknak égi kísérőnk felszínén. Az ügynökség szeretne minél nagyobb nemzetközi segítséget elérni a cél érdekében. Szerintük úgy lenne jó, ha már a következő tíz évben - de mindenképpen közelebb a 2000. évhez, mintsem tőle távolabb - legalább egy bázist kellene alapítani a Holdon, és műholdakat is fel kellene bocsátani a Hold köré. Ezek feltérképeznék az ásványi kincseket, és majdan lehetővé tennék holdi bányák nyitását. A második fázisban tudományos kísérleti és megfigyelő állomásokat kellene ott létesíteni. Az Európai Ügynökség úgy véli, hogy a Földre visszatérő űrhajók már üzemanyagukat is a Holdról nyernék. A későbbiek folyamán létre kellene hozni a Holdon a mesterséges légkört, vagy ha az nem megy olyan gyorsan, akkor olyan ökoszisztémát, amelyben minél több ember élhetne. Az sem megvetendő érv, hogy a Mars- és egyéb Naprendszer-expedíciók könnyebben indulhatnának a Holdról, mint a Földről. Sokan azzal támadják a tervezetet, hogy a lehető legrosszabb időpontban léptek vele elő. Európa számos országában gazdasági recesszió, munkanélküliség, költségvetési hiány stb. nehezíti az életet - most menjünk a Holdra? És honnan vegyünk ehhez pénzt? Ám a terv kigondolói szerint éppen most kellene egy kicsit elszakadnunk a túlságosan is földi eseményektől, tekintetünket a jövő és a Kozmosz felé nyitni. (Nem ere giatermelő rendszereket. A NAPSZÉL HATÁSA A FÖLD Energiaátadás Három éve indult és a tervek szerint 1996-ig tart a japán-amerikai program, amely a Nap, a Föld mágneses tere, s a Van Allen-övezet közötti kölcsönhatás alapos vizsgálatát tűzte ki céljául. A kutatást segítő műholdak ellipszis alakú pályán keringenek a Föld körül: pályájuk legközelebbi pontja 50 ezer, legtávolabbi pontja 2,7 millió mérföldre van bolygónktól. A napszélről tudnunk kell, hogy a Föld mágneses terére gyakorolt hatása zavarokat okoz a rövidhullámú rádióadások vételében. A kutatókat természetesen sok egyéb jelenség is érdekli, ezért folyamodtak a vizsgálat hosszabb távú, intenzív módszeréhez. A napszél egyébként nagy sebességű forró gáz vagy plazma, amelyet a Nap folyamatosan kilövell magából. A kutatást szolgáló műholdak olyan módon derítik fel minden eddiginél jobban a napszél természetét, hogy pályájuk a Föld sötét felén Oceánerő Kaliforniai találmánynak köszönhetően olcsó energia nyerhető az óceánból, pontosabban a tengeri környezet szennyezése nélkül. Az ötlet Tom Windle mezőgazdasági gépészmérnöktől származik. Amikor a Hawaiiszigetekhez tartozó Molokain nyaralt, tudomást szerzett arról, hogy új energiaforrásra van szüksége a kis szigetnek, a cukornád és az ananász melléktermékének felhasználásával termelt áram helyett. Oklahomába hazatérve megpróbálta kidolgozni az óceán hullámai által termelt energia hasznosításának módját. Ennek eredménye a „hullámszivattyú". Az óceán fenekén rögzített horgony és a felszínen lebegő, 3-4 méter átmérőjű úszódob között függ ez a dugattyús szivattyú. Több ilyen egység juttatja a vizet a partra, ahol a vízáramlás villamos energiát termelő turbógenerátorokat működtet. A feltaláló által 1986-ban létesített Wave Energy Inc. (Hullámenergia Részvénytársaság) később kifejlesztette és szabadalmaztatta a hullámszivattyúval működő energiatermelő rendszert. Az új energiaforrásnak nagy jövőt jósolnak a kutatók. Az egyszerű, rugalmas szerkezetnek köszönhetően ez a rendszer nagy mennyiségű, olcsó energia előállítására alkalmas, a szivattyúk minimális karbantartást igényelnek. A hullámenergiaszigeteken és part menti területeken lakossági és ipari célokra, valamint haditengerészeti létesítmények számára hasznosítható. Skóciában, Ausztráliában és Jáván már üzemeltetnek hasonló ener