Az Érem, 1924 (2. évfolyam)
1924 / 1. szám - Szentgáli Károly: Címertani alapismeretek
lárpaizs alapján igazodhatunk el, mert Lajos érmén ebben a lengyel sas, Jánoséban pedig a növekvő farkas van. A címernek leglényegesebb alkotója a paizs, ami ezenkívül vele megjelenik, csupán külső dísz. Ilyenek a paizstartók : emberi, állati alakok, melyek lógják, támogatják a paizsot, pld. Róbert Károlynak C. N. H. 11. és 12. sz. érmein két sárkány, nagy címerünkön az angyalok, a címersátor, koronás, süveges, kalapos címereknél redős díszítmény, melynek ugyanaz a rendeltetése, mint a sisakos címereknél az orrjegynek. Ez legtöbbször tollazatra vagy stilizált növényi levél-motívumokra emlékeztető díszítmény, mely eredetileg a sisakot és a nyakat a nap heve ellen védelmező színes szövet volt. A címerköpeny csak a nem teljesen független szuveréneket, főhercegeket és főnemesi családokat illeti meg. Gyakran hermelin-farkakkal tarkázottak. Csak a XVII. sz.-tól kezdve fordulnak elő. A magyar vegyesházi érmeken gyakran láthatunk pajzs nélkül a címer alatt egyes címerképeket, pld. hollót, sast. Ez címerből származott, de szerény véleményem szerint ezt az ú. n. badge-nak tekinthetjük. Az oromdísz is előfordul magyar pénzeken (C. N. H. N. 15, 16, 30, 38, 57, 58, 71). A korona a címer fölött a sisakon a C. N. H. NI. 7. és 70-ik érmein, közvetlen a címer fölött pedig szintén Nagy Lajos C. N. H. 94. D. sz. érmén. Az idézett becses mű tehát téved, midőn azt mondja, hogy a korona a címer fölött először V. László pecsétjén fordul elő. Zárt koronát I. Mátyás pecsétein állapíthatunk meg az eddigi nyílt, leveles koronával szemben, míg II. Ulászlótól kezdve fel lehet ismerni a szentkorona képét (269. C.) Később, különösen II. Mátyás és Bethlen Gábor pénzein az éremvésők igyekeztek a szent koronát igazán híven ábrázolni. A paizsok alakját tekintve, vannak háromszögű (olasz), kerektalpú, csücsköstalpú, hegyestalpú, tojásdad, négyszögű rutapaizsok és egyéb kevésbé szokott formák. II. Ulászlónak 261. B. alatt leírt érmén talán az ú. n. tárcsapaizsot találjuk föl, II. Lajosnak és Zápolya Jánosnak a C. N. H. 300., illetve 334. számú érmei különösen díszes idomú paizsokat viselnek. Az erdélyi pénzeken gyakran találkozunk tojásdad alakú, majd ívvonalakból alakított artisztikus és rámás paizsokkal. A háromszögű címerpaizs a legrégibb a magyar érmeken. II. András pénzein észleljük először és pedig mint a királyi ház vágásos nemzetségcímerét. Ugyancsak háromszögű paizson fordul elő először az apostoli kereszt is és pedig a hibásan IV. Bélának tulajdonított C. N. H. I. 263—266. sz. érmeken. Ezek bizonyára III. Béla pénzei. A háromszögű paizsot Mária alatt a hegyestalpú váltja föl és Zsigmondtól kezdve vegyesen fordul elő a kerektalpúval. I. Mátyás pénzein kizárólag kerektalpú paizsokat találunk, II. Lajosnál pedig a csücsköstalpúak tűnnek föl. Kerek paizs van Róbert Károly 46. sz., rutapaizs pedig Nagy Lajos 69. és 101. sz. pénzein. Eltekintve a paizs alakjától, ha külső körvonalait kerettel díszítik, rámás, pld. barokrámás paizsnak nevezik. A paizs állása vagy egyenes, vagy dőlt (jobbra). Két paizs egymás mellett egyenesen áll vagy egymás felé dőlt. Néha egy kisebb paizsot helyeznek az öregpaizs közepére, ez boglárpaizs. Ha az öregpaizson egymás fölött két paizsot helyeznek el, akkor a középső a szívpaizs, a legfelső, a legkisebb a boglárpaizs. Ha a címerpaizs mezőjét egy függőleges vonal osztja ketté, akkor ez hasított, egyszer hasított, ha pedig vízszintes vonal osztja ketté, akkor egyszer vágott a pajzs. Mind a két vonal alkalmazása hozza létre a fölnegyedelést. Ezáltal négy tagra osztódik a pajzs, melynek szabályos számozása a felső jobb tagból indul. Az olyan paizson, mely kétszer hasított és kétszer vágott, kilenc tag keletkezik. (L. az ábrát). Az 1., 2., 3. a paizsfej; 4., 5., 6. a paizsderék; 7., 8., 9. a paizstalp. A függőleges sorok közül az 1., 4., 7. a jobboldal, a 2., 5., 8. a paizscölöp, a 3., 6., 9. a baloldal. Magyarország címeres pajzsának előrészében a mező hétszer vágott és a heraldika szabályai értelmében nem pólyás címer, hanem vágásos és pedig azért, mert a vágóvonalak páratlanok és mert az első és utolsó tag színei nem egyeznek. Ez a vágásos pajzs II. András pénzein fordul elő először. Imre király aranypecsétjén már van ilyen címerpajzs és pedig a páratlan pólyákon 3, 3, 2, 1, tehát kilenc oroszlánnal. Kétségtelenül nemzetségcímer még akkor, II. András pénzein az oroszlánok az aprólékosságuk miatt nem voltak ábrázolhatók. Más Árpádkori királyunk pénzén nem fordul elő ez a címer. Mint érdekes feltevést megemlítem, hogy Bárczay e pénzeket II. András vezér korába helyezi. Hosszú szünet után csak Róbert Károlynál látjuk viszont a vágásokat és pedig nem is a legelső pénzein, hanem a garasokon és a garasok szellemében "vert aprópénzeken. Hogy mint országcímert használta-e, vagy mint nemzetségcímert egyesítette-e az Anjou-liliomos címerrel, erre csak heraldikus tudna megfelelni. Az Árpád-rokonság hangoztatása semmiesetre sem ártott érdekesnek.