Az Érem, 1963-1967 (19-23. évfolyam)
1967 / 39-40. szám - Geszti László: Csillag István köszöntése
klasszikusai közül pedig Haydn/1959/, Mozart/1941/, Liszt /1961/, Erkel/1960/ és Bartók/1958/ arcmásait mintázta meg. A szellemi élet kiválóságait megörökítő művei szinte kivétel nélkül a haladó személyek felé irányuló rokonszenvéről és kapcsolatairól tanúskodnak. A társadalmi és politikai események válaszútjain ezt egyértelműen bizonyította is. Mindig a haladás oldalán állt. Feltehető, hogy Marx Károlyt is ő mintázta meg elsőnek a magyar művészek közül, legalábbis reprezentatív méretben. Megbízását annak idején Kun Bélától kapta és domborművét 1919.március 21-én avatták fel a volt Ferenc József laktanyában. A felszabadulás után mintázta Lenint és Bajcsy Zsilinszkyt/1947-48/. Bernél Kocsis László Bajcsy Zsilinszky Endre c. könyvének /megj.1966-ban/ borítólapján is Csillag plakettjét használták fel.Emléktáblái közül ismertebbek még Budapesten a József Attiláé/1947/, Balatonszántádon a Cs.Vitéz Mihályé/1936/ és Zalaegerszegen Csányi Lászlóé/1957/. A sportélet számára aránylag keveset alkotott. Elkészítette Tódor Sándor emléktábláját, rajta négyevezős hajók versenyjelenete látható. Elismeréssel szólhatunk még arról a 11 plakettről, amelyet 1952-ben mintázott a Helsinki Olimpia magyar bajnokairól. Alkotásainak zöme azonban magánmegbízásokra készült, nagytekintélyű polgárokról és a közélet nevezetesebb alakjairól. Az efajta megrendelések jelentették élete legfőbb anyagi bázisát. Sok kitüntetést nem kapott. Olyan időszakban élt, amikor aligha lehetett a kor hivatalos művésze. A két világháború között, alkotó erejének legszebb éveiben a művészeti életet olyan szobrásztekintélyek uralták, mint pl. Zala Gy., aki 1937-ig, Teles E., aki 1948-ig, Kallós B., aki 1950-ig, Pásztor J., aki 1944-ig és Róna J., aki 1939-ig élt. Hozzájuk kell sorolni a kor legaktívabb éremszobrászát, a Pénzverde fővésnökét, Berán Lajost is, aki 1943-ig alkotott. Csillag velük rokonirányzatot képviselt. A klasszikus iskolát. Mindez abban az időben, amikor a nyugateurópai művészet