Az Érem, 1975 (31. évfolyam)

1975 / 2. szám - Várhidy Imre: Magyar robotjegyekről és bárcákról

akkor is jelen van az ember. A Nyár című érmen a búzatenger az emberi munka értelmét hirdeti. A Tél cí­mű érmen a kihalt havas tájon át­haladó ember nyomaival jelzi a jelenlétet, és az Ablakomból című érem néhány odavetett szerszáma is az ember jelenvalóságára utal. Mladonyiczky erőteljesen mintáz és szigorúan komponál. Assisi Ferencen a homlok, a haj, a sapka és dics­fény többszörös íve fent, a szakáll, az összefogott csuha többszörös rán­ca lent keresztezi a középpontba állított kicsit szomorú és rezignált arcot. Az Eszme című érmen a bal­oldali új hajtás és a lecsonkolt fa jobboldali megmaradt kérgének ki­emelkedése hatásos és kiegyensúlyo­zott ellenpontokat alkotnak. Az egyik legérdekesebb érme a Sirályok. A három repülő madár külön-külön egy-egy repülési fázist jelez. A fel­ső legkisebb és alsó legnagyobb el­lenpontja is, de ismétlése is egymás­nak, a kettejük közti egyensúlyt a harmadik, jobboldalon felfelé ívelő madár adja meg. Hárman együtt egy lendületes, szinte öröknek tet­sző körforgást idéznek. Mladonyiczky éveinek számát te­kintve fiatal ember, művei azonban egy kikristályosodott formanyelvű, érzékeny művészt ismertetnek meg velünk. FOLYÓIRATSZEMLE MEDAILE Clenské informace Ceské nu­­mismatické spolecnosti, pobocky v Brné 1975/2. A cseh éremkedvelőknek ez az idősza­kos kiadványa több oldalon, négy érem reprodukciójával emlékezik meg dr. Otto Herber tollából Reményi Józsefről, akit mint a legnagyobb, élő magyar éremmű­vészt aposztrofálja a szerző. Csodálattal és szeretettel méltatja Herber Reményi tanár művészetét felsorolva életútjának állomásait, kiemelve érmeinek antik har­móniáját, tipográfiájának dekoratív szép­ségét és változatos, szellemes köriratait. Ugyanezen kiadványban Paul Niggl cseh zeneművészek külföldi érmei című köz­leményében megemlékezik Madarassy Walternek Dvorák érméről. Dr. V. Gy. 42 Magyar robotjegyekről és bárcákról. VÁRHIDY IMRE Néhány magyar robotjegy és tárca ismertetésével azt szeretném elérni, hogy minél több éremgyűjtő foglal­kozzon ennek a szép numizmatikai ágazatnak a gyűjtésével. Mit nevezünk robotjegynek? Az er­re vonatkozó választ a „Pallas Nagy Lexikona” XIV. kötetéből kapjuk meg, amelynek sorait idézem: „Robotjegy ércből vagy más anyag­ból is készült pénz alakú, jegy a le­­rovott munka jelzésére. Nálunk a foraresti és rumunyesti, győri (püs­pöki és káptalani), zborói (Aspre­­mont), valpói (Pejacsevics), holicsi (kir. család), véghiesi (nemeskéri Kiss) s más uradalmakból ismerünk ilyen pénz értékű jegyeket. Papíros­ból is készültek (Dárda, Verőce, Csepin, Murányalja, Alsó-Pél stb.)”. Természetesen a gyűjtőknek és ér­deklődőknek sokkal terjedelmesebb felvilágosítás szükséges ahhoz, hogy a gyűjtési munkájuk mellett tudo­mányos ismereteket is szerezzenek. Ezért szükséges a további kutatás a hazai robotjegyek és tárcák fej­lődéséről, illetve változatos és széles körű felhasználásukról. A hazai robotjegyeink már majd­nem kétszáz éve keletkeztek, hasz­nálatuk viszont csak a magyar or­szággyűlés által elfogadott 1848. évi IX. törvénycikk hatályba lépé­séig tartott. E törvény megjelenését követően megszűnt a jobbágyság és vele együtt a robot is. Tény, hogy a robot 1848-ban megszűnt, viszont a földesurak az uradalmukban, vagy birtokukon az elvégzett munkát részesaratók, felesek, zsellérek és telepítvényesek alkalmazásával

Next