Az Érem, 1975 (31. évfolyam)
1975 / 2. szám - Várhidy Imre: Magyar robotjegyekről és bárcákról
akkor is jelen van az ember. A Nyár című érmen a búzatenger az emberi munka értelmét hirdeti. A Tél című érmen a kihalt havas tájon áthaladó ember nyomaival jelzi a jelenlétet, és az Ablakomból című érem néhány odavetett szerszáma is az ember jelenvalóságára utal. Mladonyiczky erőteljesen mintáz és szigorúan komponál. Assisi Ferencen a homlok, a haj, a sapka és dicsfény többszörös íve fent, a szakáll, az összefogott csuha többszörös ránca lent keresztezi a középpontba állított kicsit szomorú és rezignált arcot. Az Eszme című érmen a baloldali új hajtás és a lecsonkolt fa jobboldali megmaradt kérgének kiemelkedése hatásos és kiegyensúlyozott ellenpontokat alkotnak. Az egyik legérdekesebb érme a Sirályok. A három repülő madár külön-külön egy-egy repülési fázist jelez. A felső legkisebb és alsó legnagyobb ellenpontja is, de ismétlése is egymásnak, a kettejük közti egyensúlyt a harmadik, jobboldalon felfelé ívelő madár adja meg. Hárman együtt egy lendületes, szinte öröknek tetsző körforgást idéznek. Mladonyiczky éveinek számát tekintve fiatal ember, művei azonban egy kikristályosodott formanyelvű, érzékeny művészt ismertetnek meg velünk. FOLYÓIRATSZEMLE MEDAILE Clenské informace Ceské numismatické spolecnosti, pobocky v Brné 1975/2. A cseh éremkedvelőknek ez az időszakos kiadványa több oldalon, négy érem reprodukciójával emlékezik meg dr. Otto Herber tollából Reményi Józsefről, akit mint a legnagyobb, élő magyar éremművészt aposztrofálja a szerző. Csodálattal és szeretettel méltatja Herber Reményi tanár művészetét felsorolva életútjának állomásait, kiemelve érmeinek antik harmóniáját, tipográfiájának dekoratív szépségét és változatos, szellemes köriratait. Ugyanezen kiadványban Paul Niggl cseh zeneművészek külföldi érmei című közleményében megemlékezik Madarassy Walternek Dvorák érméről. Dr. V. Gy. 42 Magyar robotjegyekről és bárcákról. VÁRHIDY IMRE Néhány magyar robotjegy és tárca ismertetésével azt szeretném elérni, hogy minél több éremgyűjtő foglalkozzon ennek a szép numizmatikai ágazatnak a gyűjtésével. Mit nevezünk robotjegynek? Az erre vonatkozó választ a „Pallas Nagy Lexikona” XIV. kötetéből kapjuk meg, amelynek sorait idézem: „Robotjegy ércből vagy más anyagból is készült pénz alakú, jegy a lerovott munka jelzésére. Nálunk a foraresti és rumunyesti, győri (püspöki és káptalani), zborói (Aspremont), valpói (Pejacsevics), holicsi (kir. család), véghiesi (nemeskéri Kiss) s más uradalmakból ismerünk ilyen pénz értékű jegyeket. Papírosból is készültek (Dárda, Verőce, Csepin, Murányalja, Alsó-Pél stb.)”. Természetesen a gyűjtőknek és érdeklődőknek sokkal terjedelmesebb felvilágosítás szükséges ahhoz, hogy a gyűjtési munkájuk mellett tudományos ismereteket is szerezzenek. Ezért szükséges a további kutatás a hazai robotjegyek és tárcák fejlődéséről, illetve változatos és széles körű felhasználásukról. A hazai robotjegyeink már majdnem kétszáz éve keletkeztek, használatuk viszont csak a magyar országgyűlés által elfogadott 1848. évi IX. törvénycikk hatályba lépéséig tartott. E törvény megjelenését követően megszűnt a jobbágyság és vele együtt a robot is. Tény, hogy a robot 1848-ban megszűnt, viszont a földesurak az uradalmukban, vagy birtokukon az elvégzett munkát részesaratók, felesek, zsellérek és telepítvényesek alkalmazásával