Az Érem, 1986 (42. évfolyam)

1986 / 2. szám - Nánási László: Címerünk a legújabb kori magyar pénzeken (1892-1981)

látható, míg a hátlapon a kereszt ágai között Ausztria, Tirol és Görz címere. Körülbelül ugyanebben az időszak­ban a Bajorország északi részén lé­vő Pfalz-­Neuburg hercegség is kö­vette a nagyobb címletű pénzek (Sechser, Zehner, Halbgulden, Batzen, Halbbetzen) verésének más országokban látott gyakorlatát. A Neuburg a. d. Donau-ban készült Sechser használatát inkább politi­kai, mint gazdasági okokból IV. Albrecht bajor herceg megtiltotta, mivel annak felirata Otto Heinrich és Philipp társuralkodókat „Felső- és Alsóbajorország hercegei”-nek nevezte. A XVI. század első felében még Bajorországban, Salzburgban és Oettingenben került forgalomba ez a címlet. A 6 krajcáros hazai megjelenése A krajcár-rendszer egyes elemei (tallér, féltallér, negyedtallér) már I. Ferdinánd alatt készültek a kör­­möcbányai verdében. A krajcár­­rendszer teljes spektrumú verésére, és széleskörű hazai használatára I. Lipót 1659-es pénzügyi rendelete után került sor. Az első hazai VI krajcárost 1661-ben Körmöcbányán verik. Ez az évszám egyébként egy­be esik a gépi verés (hengeres ve­rőszék) körmöcbányai megkezdésé­vel. (I. Lipót az általánosan használt, római VI értékjelzésű érmék mellett — a hazai verdékben csak ilyenek készültek — arab 6 értékjelzésű krajcárosokat is veretett a prágai és az ausztriai verdékben.) IRODALOM: Huszár Lajos: Miért volt hatos vagy pi­­rula a 20 filléres neve (Az Érem 1982/1) Erich Egg: Die Münzen Kaiser Maximilians I. Der Tiroler Talar Walter Grosser: Bayerische Münzen Dr. Réthy L.: Corpus Nummorum Hun­gáriáé II. kötet Címerünk a legújabb kori magyar pénzeken (1892—1981) NÁNÁSI LÁSZLÓ 1984 augusztusában jelent meg „A legújabb kori magyar pénzek (1892— 1981)” című összefoglaló, hézagpótló tanulmány Rádóczy Gyula tollából. A mű színvonalasan elemzi a mo­dern magyar pénzrendszerek létre­jöttének és funkcionálásának kö­rülményeit. Dolgozatomban mintegy kiegészíteni kívánom a fenti tanulmányt, állami felségjelvényünknek, a címernek a könyv címében jelzett időbeli hatá­rokon belüli történetével, a vonat­kozó jogi szabályozás idézésével. Az érthetőség kedvéért természetsze­rűen ki kell térnem a vizsgált kor­szak előzményeire is. Minden emberi közösség története során kialakultak olyan jelképek, amelyek az emberek tudatában összeforrtak az adott közösséggel, szimbolikusan kifejezték magát a közösséget is. A jog szempontjából azok a jelvények nyertek fontossá­got, amelyek mint az állam szuve­renitását kifejező szimbólumok használatosak. A történeti fejlődés során a legfontosabb jelvények, a címer, a zászló, a himnusz a jogsza­bályalkotás tárgyai lettek, sőt beke­rültek az államok alaptörvényeibe, az alkotmányokba is. A királyi, majd állami felségjog alapján vert pénzeken nyomtatott bank- (állam-) jegyeken, papírpén­zeken is általában szerepeltek és szerepelnek a kibocsátó szuverén jelvényei, tipikusan a címer. 9

Next