Az Érem, 1986 (42. évfolyam)

1986 / 2. szám - Nánási László: Címerünk a legújabb kori magyar pénzeken (1892-1981)

Magyarországon évszázados fejlő­dés során alakult ki az államcímer. Hosszú időn keresztül nem nyert jogszabályi rendezést a címer pon­tos leírása és használata. Törvény szintjén először az 1848: XXI. tc. rendelkezett a kérdésről oly formában, hogy megállapította: „A nemzeti szín és az ország czíme­­re ősi jogaiba visszaállítottak”.­ Ezen elvi jelentőségű kijelentés után csupán két évtizeddel később, a Horvátországgal való kiegyezést becik­kelyező 1868: XXX. tc. 62. §-a utalt az államcímer kérdésére, ami­kor kimondta, hogy „a magyar ko­rona országai közös ügyeinek jelvé­nye: Magyarország és Horvát-Szlavón-Dalmátországok egyesített czímerei”.2 Az 1869: XII. tc. 2. §-a már akként rendelkezett, hogy a veretendő pén­zeken a hátlapra „Magyarország czí­­mere egyesítve Horvát-Szlavón- Dalmátországok és Erdély czíme­­reivel”­ kerüljön. E törvénnyel létrejött a történeti fejlődés során kialakult egyesített (közép) címer jogszabályi megfo­galmazása, de ez még nem rendel­kezett Fiume város címeréről a ma­gyar államcímerrel kapcsolatban. Erre az 1874. február 9-én kelt leg­felsőbb királyi elhatározásig kellett várni, amely oly formában határo­zott a magyar állampecsétről, hogy kimondta: „középen van a magyar czímer, jobboldalt fönt Dalmáczia, alul Szlavónia, baloldalt fent Hor­vátország, alul Erdély czímere. A magyar czímer alatt Fiume czíme­re.”­ Az Országgyűlés 1871-b­en kísérle­tet tett az államcímerek törvényi meghatározására, de az elkészült törvényjavaslat nem került tárgya­lásra.­ Ilyen előzmények után 1895-ben történt meg a magyar államcíme­rek hiteles meghatározása a 3755/1895. M. E. számú rendeletben. A rendelet bevezetőjében kiemelte, hogy a magyar címer évszázadok alatt, a gyakorlat során alakult ki. Emiatt bizonytalanság uralkodott el, és ez indította a kormányt arra, hogy megadja a címer pontos le­írását. A rendelet az államcímer két kategóriáját, a kis- és közép­címert állapította meg. A rendelet szerint „Magyarország külön (kis) címere: hasított, vagyis egy függőleges vonallal kettéosztott pajzs: jobbról nyolc vörös-ezüst..., balról vörös mezőben hármas zöld halmon álló nyílt arany koronából kiemelkedő kettős ezüst kereszt.” A rendelet a továbbiakban meghatá­rozta az egyes címerelemek pontos heraldikai leírását, valamint ki­mondta, hogy „a pajzs felett a ma­gyar szent korona...” található, a címertartó pedig két lebegő angyal. A rendelet ezt követően meghatá­rozta a „magyar szent korona or­szágainak egyesített (közép) címe­rét, amely áll egy nagyobb külső

Next