Az Érem, 1986 (42. évfolyam)
1986 / 2. szám - Nánási László: Címerünk a legújabb kori magyar pénzeken (1892-1981)
pajzsból, melynek közepét egy kisebb belső pajzs fedi. A középpajzsot Magyarország külön címere foglalja el... A külső pajzs négy mezőre osztatik. Ezeknek elsejére Daknátia címere: három koronás arany... leopárdfej — kettő fent, egy lent — kék mezőben. A másodikban [Horvátországé: ezüsttel és vörössel huszonötször kockázott pajzs... A harmadikban Szlavónia címere: a kék pajzsot átszelő két ezüst habos pólya, melyek közt vörös mezőben természetes színű nyest fut jobbra, a felső kék mezőben hatágú aranyos csillag. A negyedikben Erdély címere: vörös pólyával vágott pajzs, a felső kék mezőben aranycsőrű, vörös nyelvű, jobbra néző, emelkedő sas. A sas színe fekete, jobbról tőle arany nap, balról megújuló ezüst hold. Az alsó arany mezőben hét (fent négy, alant három) vörös három ormú vár... A harmadik és negyedik közé alulról beékelt mezőben Fiume címere látható: vörös mezőben kék bélésű és szalagos hercegi korona alatt álló, fekete balra néző kétfejű sas kiterjesztett szárnyakkal, vörös nyelvekkel, a sas jobb lába sziklán áll, bal lábát pedig a sziklás fekvő hosszúkás, szájával balra fordult barna korsón tartja, melyből bőven ömlik a víz a sziklát balról nagy bőségben mosó folyóba. A pajzs felett a magyar szent korona ..., címertartó két lebegő angyal.” E miniszterelnöki rendelet volt az első jogszabály a magyar történelemben, amely pontosan meghatározta államcímereink kiállítását. Magyar- és Horvátország közötti államjogi viszonynak megfelelően, a pénzügyek, valutarendszer közösségéből kifolyólag az 1892 és 1916 között készített magyar veretű 10, 20 és 100 koronás érméken, valamint a Monarchia közös bankjegyeinek magyar nyelvű oldalán az egyesített (közép) címer szerepel. A Monarchia két állama között folyó — lényegében a kiegyezés óta tartó — közjogi küzdelem következményeként 1915-ben a dualista államszerkezetnek megfelelő címer megalkotására szólított fel az uralkodó. Ferenc József legfelsőbb kéziratban közölte akaratát: ,Attól a szándéktól vezettetve, hogy az osztrák—magyar monarchia közös intézményeinek használatára a közjogi viszonyoknak megfelelő címerről gondoskodjam, az Ausztriának és Magyarországnak Házam címere által egybekötött címereiből álló közös címerét... megállapítom.” A közös középcímer a két ország által birtokolt területek szimbólumait tartalmazó pajzsokból, a közös kiscímer pedig az osztrák pólyapajzsból, amit a kétfejű sas hordott a mellén, és a magyar kiscímerből állott, amiket a Habsburg-Lotharingiai-dinasztia családi címere kötött össze. A Monarcha ekkor már túl volt Bosznia-Hercegovina bekebelezésén (1908). Az annexió által teremtett helyzetben mindkét állam felvette középcímerébe e terület szimbólumát is. Ezt Magyarországon a 3970/ 1915 M. E. számú rendelet tette meg, amely újraszabályozta a magyar címerek leírását. E rendelet csekély módosításokat eszközölt a korábban megállapított címereken, másrészt beépítette Bosznia jelvényét is a középcímerbe. A boszniai szimbólumot ekként határozta meg: Aranyban a bal szélen ezüst felhőkből kinyúló, könyökben hajlott, vörösruhás kar, puszta kezében aranymarkolatú, kivont görbe szablya.”8 E címer csupán az 1916 és 1918- ban vert 20 koronásokon, valamint az 1916. december 1-jei keltezésű 1 koronás és az 1917. március 1-jei keletkezésű 2 koronás bankjegyeken tűnt fel. Az új közös kiscímer alig néhány hónapig volt hatályban. A horvátországi országgyűlési képviselők szerint az újrendelkezés ellentétben áll az 1868: XXX. tc. 62. §-ban foglalt azon kijelentéssel, mely sze