Az Érem, 2016 (72. évfolyam)

2016 / 1. szám - Nagy Balázs-Rácz Tibor Ákos: Tatárjárás kori tezaurált leletegyüttes töredéke Dobásról (Pest megye)

A szisztematikus kutatásnak köszönhetően a leletegyütteshez tartozó pénzek száma ti­zenkettőre növekedett. A kutatóárok betöl­tésből 40-60 cm mélységben néhány 13. szá­zadi kerámiatöredék is előbukkant. Régésze­ti objektumokat nem találtunk. A tezaurált leletegyüttes pontos helyét az egynapos leletmentés során nem sikerült azo­nosítani. Azt biztosan megállapíthatjuk, hogy az érméket a szántás szórta szét a felszínen, amire az előkerülési mélységük is utalt. A 12. század harmadik harmadától kezdve a magyar külkereskedelem nyugati irányt vett. [7] Ennek a tanúi azok az ekkortájt meg­jelenő jó minőségű úgynevezett friesachi típusú dénárok, amelyek a gyengébb minősé­gű magyar fizetőeszközt kiszorították a pénz­­forgalomból. [8] Először 1170 után számol­hatunk e külföldi pénzek tömeges jelenlété­vel, amit az úgynevezett Eriacensis veretek eredményeztek. [9] Bár 1207-ben némileg rontották a pénzlábat, a friesachi dénárok ma­gyarországi vezető szerepe továbbra is meg­maradt. [10] Az érem- és kincsleletek tanúsá­ga szerint előszeretettel gyűjtötték és tették fél­re ezeket a pénzeket. E korszakból nem ritkák a több ezer érmet számláló leletek sem. [II] A dabasi leletegyütteshez biztosan tizen­két dénárt sorolhatunk (2014.25.9999.3-14). A leletegyüttes pénztörténeti korszakok sze­rinti megoszlása a következők szerint ala­kul. (3. ábra) A legkorábbi veretet I. Eberhard 1147-1168 között bocsátotta ki. A korszakra jellemző leletek leggyakoribb típusa az Eria­censis veret, amiből a dabasi leletben egyet sem találunk. A leletben található legtöbb dé­nár az 1200 utáni években került kibocsátás­ra. A leletegyüttes verdehely szerinti összeté­tele is meglehetősen szokatlan, olyan verdék érméi is jelen vannak, amelyek a több száz, ezer darabos leletekre jellemzők. (4. ábra) Ezek az adatok tovább erősítik a leletegyüttes töredékes mivoltát. Ki kell emelnünk, hogy a lelet friesachi dénárai mellett egy bécsi fillért is találunk. A kutatás jelenlegi állása szerint a bécsi fillérek jelenléte elsősorban a Dunán folyó, bécsi irányú kereskedelem kezdetére, vagy a pénzváltók pénzkészletére utalhat. [12] A korszak érem- és kincsleletei­ben ritkának számít a bécsi fillérek jelenléte. A következőkben felsorolt több száz, ezer da­rabos leletek is csupán egy-egy darabot tar­talmaznak belőlük: Esztergom-Kossuth La­jos utca (Komárom-Esztergom m.), Kecske­­mét-Nyír (Bács-Kiskun m.), Ladánybene- Hornyák-Domb (Bács-Kiskun m.), Nagye­­csed-Bagolyvár (Szabolcs-Szatmár-Bereg m.), Nyáregyháza-Pusztapótharaszt, Zsengellér­­dűlő (Pest m.), Pusztabánháza (Szabolcs- Szatmár-Bereg m.), Szakolca (Skalica, okr. Senica, Szlovákia), Véreb (Fejér m.), Zemenye (Zemendorf, Burgenland, Ausztria). [ 13] Darab □ Gyón-Dabas 32. lekhely 0-1125-1170­­ 1170-1200 200-1242 Pénztörténeti korszakok 3. ábra: a leletegyüttes pénztörténeti korszakok szerinti megoszlása Verdehely 1170-1200 1200-1230 Friesach1 3 Pettau2 St. Veit3 Graz1 Wien1 Bizonytalan1 4. ábra: a leletegyüttes verdehely szerinti megoszlása a pénztörténeti korszakok függvényében Az Érem • LXXII. évfolyam, 2016/1. szám 2

Next